Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-22 / 21. szám

kellene az évenkint üresedésbe jövő lelkészi állomások számához képest, mégis lelkészeinknek jelentékeny ré­szét más theol. intézetek volt növendékei képezik; így p. o. most is a 67 hely. és segédlelkész között éppen 50 százalék vagyis 34 nem a pesti theol. intézetből került ki. A hétfői gyűlésnek ez évben is mint egyébkor egyik érdekkel várt tárgyát képezte a püspöki jelentés. Felemlíttetett ebben mindenek előtt azon esemény, mely a közelebbi időkben egész országunkat mozgásba hozta, t. i. Rudolf trónörökösnek az érdemekben megőszült József nádor s az »áldott emlékű* Dorottya herceg­asszony unokájával való egybekelése, mely alkalommal — mondá jelentés — reform, egyházunk is kifejezni óhajtotta örömét s szerencse kivánatait, és pedig album­szerüleg kiállított irattal, részint a kerületek részéről kine­vezett tisztelgő küldöttséggel. Egy másik esemény, mely hazai prot. egyházunkban nagyobb mozgalmat s igazgatottságot idézett elő, az ismeretes soproni keresztelési ügy s az erre hozott ki­rályi táblai ítélet volt, mely Ítélet — mint tudva van, — nagyon tömjénillatu, de hát a hatalmas klérus min­denütt érezteti a maga hatalmát, és ezen fennforgó sé­relem nem egyetlen s nem utolsó sérelmünk, hanem sorakozik e mellé több más. Igy p. o. egyik kultuszmi­nisteri rendelet szerint, a mely földbirtokok az utolsó kathol. canonica visitátio alkalmával katholikusok kezén volt s azoktól akkor a kathol. papok számára, egyházi adó fizettetett, azoktól most is, habár jelenleg protes tánsok is azok tulajdonosai, követelhető és behajtandó a kath. papok számára az adó, s ennek folytán p. o. a fehérmegyei sz.-ágotai földbirtokoknak prot. birtokosaitól is exequáltatik a kath. egyházi adó. Másutt meg p. o. Iváncsán, dacára annak, hogy különben is szegény s cse­kély számú ref. hiveink felekezeti iskolát tartanak fent, kötelesek az ott szervezett u. n. községi, de lényegében katholikus iskola fenntartási költségeihez évenkint 260 forinttal járulni, a fizetni vonakodók ellen végrehajtás eszközöltetik stb. Egy harmadik fontos esemény — mondja a jelen­tés, — mely hazai ref. egyhazunkban nagy mozgalmat s érdekeltséget idézett elő, a zsinatügy. A jelentés­nek oroszlán része ezzel foglalkozik, ennek keletkezését, idáig való fejlődését, jelentésttevőnek erre s a zsinati előmunkálatokra vonatk zó nézeteit, reményeit adja elő. Török Pál SZÍVÓS jellemének, s makacsságig határozott akaratának (de azt már nem a püspöki jelentés mondja,) nagyon sokat köszönhet a hazai prot. egyház s első sorban a Dunamelléki kerület; de jellemének éppen ezen s az életkorral együtt növekedő tulajdonságából követ­kezik, hogy az övétől eltérő, ha mindjárt egyetemes nézettel és akarattal is kibékülni nem tud, az előtt meghajolni vagy éppen nem, vagy csak alig képes. Az ezen jellemmel s e közelebbi évek püspöki jelentéseivel összhangzó szellem lengette át ez alkalommal is jelen­tésének a zsinatra vonatkozó részét. Az e. kerületünk belállapotainak ismertetése végett az e. megyék jegyzőkönyveire utalt a püspöki jelentés, felemlítette a hazai prot. egyházi irodalom terén közelebb tapasztalható örvendetes jelenségeket. Igy p. o. felemlí" tette s ajánlotta a Kálmán Dezső és társa, valamint a Garzó Gyula és társa által szerkesztett „Prot. pap* és „Gyakorlati bibliamagyarázatok* cimü folyóiratokat, Czelder ,Vasárnap*-ját, K. Tóth Kálmán és Szilády János magvas egyházi beszédeit, a Szilády Aron által kiadott és a hazai egyházi történelemre vonatkozó sok becses adatot és nyelvészeti kincset tartalmazó »Régi költők tár*-át, a Kálmán Farkas által nyomda alá készí­tett „Új magyar Athenás*-át ; felemlítette, hogy Széles Áron a bajai, Feleky József a foktői ref. egyházakról jeles monografiakat készítettek, hogy több egyház, mint Pest, Ó-Buda, Drávafok kinyomatva közlik az évi ado­mányok jegyzékét, az egyházi számadásokat, és ez által is fokozzák a buzgóságot, előmozdítják az egyházi va­gyon lelkiismeretes kezelését. A hazai prot. egyházat ért nagy veszteségek kö­zött felemlítette különösen Révész Imrét; „az ő munkás­sága, igazságszerete, becsületessége — ugy mond — isme. retes, szenteljünk legalább jegyzőkönyvünkben is pár sort emlékének.* Felemlítette az ez évben elhalt Benedek Lajos táborszernagyot is, kinek a pátens visszavétele s igy egyházunk zaklattatásának megszüntetése körül nagy érdemei voltak. Örvendetes zárpontját képezte a jelentésnek az évi adakozásokról szóló értesítés. Az e. kerületünkhöz tartozó egyházak, önnön érdekükben, vagyis egyházi épületek építésére, javítására 76.000 fo­rintot áldoztak ; az egyesek által egyházi és iskolai cé­lokra tett adakozások és alapítványok pedig 80.000 fo­rintra rúgnak, melyből egy jelentékeny részt (60000 frtot) a pesti főiskolára tett Roboz-féle alapítvány tesz ki. A püspöki jelentésnek zsinatra vonatkozó része ellen id. Ráday szólalt fel, sajnalatát fejezvén ki a hal­lottak felett, de a közgyűlés ugy tekintvén ez előadottakat, mint jelentést tevőnek egyéni nézeteit, azt szokás sze­rint jegyzőkönyvbe vétetni rendelte. Ezután felvétettek a nagy számmal levő, de különösebb vitát nem ébresztett miniszteri intézmények, majd a testvér hatóságok átiratai, nevezetesen B . Rad­vánszkv egyet, főfelügyelőnek a soproni eset alkalmából a két testvér felekezetnek együttes tanácskozásra való felhívása, mely örömmel vétetett tudomásul, valamint helyesléssel fogadtatott azon eljárásról szóló tudósítás is, melyet ezen sérelmi ügy orvoslása érdekében a két felekezet vezérférfiai követtek. Ezután tárgyalás alá ke­rült a B. Vay Miklós főgondnok zsinati képviselők vá­lasztására felhívó levele; a közgyűlés érdemleges hatá­rozat hozatal előtt egy bizottságot nevezett ki a zsinati munkálatok, választási szabályok alapján készítendő s a zsinati költségek miként fedezése iránt is véleményt nyilvánítandó, de még ezen gyűlés folyama alatt benyúj­tandó javaslat készítésére. A dunántuli és tiszántúli kerületeknek a debreceni

Next

/
Oldalképek
Tartalom