Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-22 / 21. szám

szerint, egyenként elemezzük, sem e lap terjedelme meg nem engedi, sem a világhírű Spurgeon, sem az átdolgozó s az egyházi beszéd-irodalom terén oly elő­nyösen ismert s a „Jellem*, „Önsegély* és „Takarékos­ság* átdolgozása által az elsőbb rendű műfordítók közé emelkedett Könyves Tóth Kálmán írói hírneve nem teszik szükségessé. Elegendő is lesz a mű fényoldalait feltárni, hogy megkedvelje az olvasó s megszerezze és gyönyörködjék benne ; aztán egy két vonással rámu­tatni a bár kevés számú árnyoldalra. . . . . . Eeltiinők mindjárt a szokatlanul rövid, sok­szor csonka ; de sokat mondó s figyelmet gerjesztő tex­tusok. Például I. és II. sz. a. két adventi beszéd ezen textus felett: — „az Amen* . . . (Jel : III. 14) ; VIII. .sz. a. farsangi : „Békével vagyon e Absolón fiam® (II. Sám. XVIII 29 ;) XIV sz. húsvétkor ezen három rövid frappans szöveg felett : „Tálitha kúmi* (Márk. 41) „Ifjú! neked mondom, kelj fel* (Luk. VII. 14); és „.Lázár! jöjj ki* (Jan. XI. 43); XVI. sz. pünkösti: O épiti meg az ur templomát? (Zakar. VI. 13); XVIII. sz. „Kény­szeríts bejönni mindeneket* (Luk. XIV. 23.) és — hogy többeket elhallgassunk — a XXV. sz „Lám, kicsiny város ez.* (I. Móz. XIX. 20) s a „lelkészi tárból* is ismerős: „Követlek téged uram, de*. . . . (Luk: IX. 61) sz. beszédek. Természetes, 1 hogy a mily feltűnő a szöveg, oly meglepő, élénk, vál­tozatos s fordulatokban gazdag a tartalom és tárgya­lás is. . . A feldolgozás mindenütt szövegszerű. A szö­veg nem mottó vagy czégér gyanánt van kitűzve ; ha­nem a körül forog, mint tengely körül a beszéd egész szerkezete. E beszédeknek különben egy általános tulaj­donságukat már itt megjegyezhetjük: a kenetességet, bibliaiasságot ; mely itt nem a szent Írásbeli helyek sűrű, gyakori idézésében keresendő, hanem a beszédeken ve­zérfonalként átvonuló keresztyéni, bibliaias szellemben. Isten eszméje és léte, gondviselése, atyai szeretete, mindeneket boldogságunkra intéző jósága ; továbbá a Krisztusban, mint megvaltóban való élő és munkás hit­nek folytonos sürgetése lengi át e beszédeket, mintha csak az oldal lapokra volna irva mindenütt: „a kiben nincs Krisztus lelke, az nem övé,* s . . . „azon indulat legyen bennetek, mely volt a Jézus Krisztusban*. . . . Ez irányt és elvet külömben átdolgozó már „előszavá­ban* jelzi, így szólván: „hirdetnünk kell a világ előtt, hogy Krisztusra s az ő váltságára a miveltség századá­ban is szüksége van az emberiségnek.* A főtételek felállításában a hatás keresése nyilvá­nosan szembetűnik, éppen úgy, mint a rövid, frappáns szövegek megválasztásánál. És tagadhatatlan, hogy a mennyiben a legtöbb főtétel uj s szokatlan, annyiban érdekes, figyelemgerjesztő s megragadó is; p. o. »Az Amen, * (adventi); „Sátán lakomája s az Ur vacsorája.* (utolsó advent vasárnapi); »A nép Krisztusa,* (karácsoni) „Jézus és a három halott * (húsvéti); »A felfordult világ, * „A legyőzetett Sámson„Hazug békeség,* „Az özönvíz hajdan és most,* „ A holló lcárogása,u stb. A felosztásnál e mesteri, válogatott beszédekben, a topica minden régibb és ujabb fogásai felhasználvák. Többnyire a syntheticus módszer van követve, a mit a főtételekből itélve az olvasó ez ismeretés alapján maga is valószínűnek vehetett. Es azt is kimondhatjuk, hogy több szerencsével alkalmazza ezt, mint az elemező mód­szert. Van azonban az analyticus — elemező —módszer he­lyes követésére nézve is egy igen talpra esett menetű beszéd: „« felfordult világ*, mely mellett megáll az ember s nem tudja, hogy vájjon a gondolatok, eszmék gazdagságában és szépségében vagy az alaki műtökély szemlélésében mélyedjen-e el s keresse kedvét ?! . . (Vége következik.) Oörömbei Péter, BELFOLD. A trónörökös nászünnepélye és a ref. egyház. A trónörökös nászünnepélye alkalmából a magyar ref. egyház a következő feliratot intézte az ünneplőkhöz : Eenséges cs. és. kir. Eőherceg Trónörökös ur! Eenséges kir. Hercegnő, cs. és kir. Trónörökösné ! Een­séges Urunk és Asszonyunk ! A magyarországi helvét hivallásu egyházkerületek hódolattal jelennek meg a legmagasabb trón zsámolyá­nál, melynek lépcsőjén Eenségtek állanak, hogy kifeje­zést adjanak az öröm és Isten iránti hála érzelmeinek, mely kebleiket eltölti Eenségtek boldog s népeket bol­dogító násza ünnepén. A Szent-István koronája alatti országoknak ünnepe ez, midőn dicsőségesen uralkodó királyunk fenséges fia s koronáinak örököse, Magyarország ötven éven tuli s ma is áldott emlékben élő nádorának unokájával, egy távoli ország alkotmanyos királyának leányával kél a legszentebb frigyre. Eenségtek, szíveik összhangzataban bírják saját boldogságuk biztosítékát, de a fejedelmek boldogsága boldogságot áraszt népeinkre is. A magyarországi helvét hitvallású egyház, szabad­ságának és önkormányzatának, békekötésekben és szen­tesített törvényekben bírja irott biztosítékait; de azoknál is erősebbeket bir a korszellem és fejedelmei felvilágo­sultságában, melyek a setét századokat visszatérni nem engedhetik. Koronás királyunk dicsőséges kormányzata alatt jóllétnek örvend egyházunk is. S midőn ezt a leg­magasb trón lépcsői előtt hálával ismerjük el, bizva te­kintünk a jövőbe, mert e trón lépcsőin Eenségteket látjuk állani, fenkölt szívvel, nemes érzülettel. Vallásos érzésektől áthatottan kérjük az eget urát: áldja meg Eenségtek magasztos házassági frigyét, bol. dogitsa Eenségteket, hogy Eenségtek is boldogíthassak azon népeket, melyek fölött egykor uralkodni lesznek hivatva. Legyenek meggyőződve Eenségtek, hogy a magyarországi helvét hitvallású egyház mindig hűséggel és bizalommal környezi a legmagasb trónt s hódolattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom