Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-22 / 21. szám

a mi az eperjesi javaslatokat illeti, az első az ütemszerű váltakozás folytán nem igen maradhatna a hely komolyságát zavaró mosolygerjesztő hatás nélkül, a másik pedig végetlen casuistikára s meddő vitákra adhatna alkalmat. Maradjunk meg az eddigi gyakorlat mellett, bízzunk meg a 2 elnök tapintataban ezutánra is. QuiJam. (Folytatása következik.) KÖNYVISMERTETÉS. Egy uj népiskolai alkotmánytan. III. I Iogy azon módszer sikerét, melyet a fenebbiek ben vázoltam, teljesen biztosítsuk : ovakodnunk kell különösen a k evésbé szemléltethető intézmények részleteibe behatolni. Midőn a főbb vonásokat már körvonalaztuk, a túlságos részletezés által a körvonalakat nemcsak hogy ki nem domborítjuk, sőt ellenkezőleg azoknak elmosódását idézzük elő. Teszem fel, ha a miniszteri felelősséget akarjuk megmagyarázni: elég, ha annyit mondunk, hogy ez n felelősség abban áll, hogy a minisztereknek az alkotmányt és a törvényeket tiszteletben kell tartamok, mert különben az országgyűlés által felelősségre vonatnak, esetleg megbüntettetnek. Az isten őrizzen azonban bennünket, hogy belebocsajtkozzunk itt például holmi distinkciókba, s el kezdjük magyarázni a különbséget a politikai és jogi felelősség között. Ezzel lerontanék, amit építettünk, mert olyan khaosz támadna a gyermek fejében, hogy utoljára azt se tudná, miről van szó. De ovakodnunk kell másrészről attól is, hogy olyan intézményekre reflektáljunk, amelyek teljesen theoretikus jellegűek s amelyeket ennélfogva szemléltetni absolute lehetetlen. A mult év vége felé egy alkotmánytan jelent meg ScJirarcz Gyula kitűnő tudósunk tollából.*) Ebben olvashatunk olyan elméleti okoskodásokat, hogy szinte zavarba jövünk, váljon csakugyan népiskolai alkotmánytan van-e a kezünkben vagy pedig valami, joghallgatók számára készült politikai kézi könyv. Hogy egyebet ne említsek, el kezdi például magyarázni azt, hogy mi az a parlamentarismus, ilyképen : , Parlamentáris kormánynak pedig Magyarország kormánya — a minisztérium — azért neveztetik, mert ő Felsége, felelős miniszterekké az, 1848-iki törvények értelmében csak oly férfiakat, csak oly magyar allampolgarokat nevezhet ki, akik az országgyűlés képviselőházában a szavazatok többsége altal tényleg tarnogattatnak, vagy ha ez a felelős miniszterek kineveztetése pillanataban nem történik is, azon esetben, ha ó Felsége a király az akkor együtt*) A könyv címlapján nincs ugyan kitéve a i/eriő neve ; de Aigner I.ajos kiadónak egy azóta megjelent konyvliirdetésében a szer/ő neve közölve van. II. G. levő felsőházat föloszlatja, és a nemzetre hivatkozandó uj választásokat rendel el, az ezen uj választásokból kikerülendő képviselőház tagjainak többsége támogatja szavazatával őket, mint már kinevezett felelős minisztereket. *) No már ha ezt a cikornyás periódust a gyermek megérti s abból, sőt akár a legnépszerűbb, legvilágosabb előadásból is képes lesz magának, nem mondom helyes, de akárminő fogalmat szerezni a parlamentárismusról : akkor beismerem, hogy mindaz, amit eddig Írtam s amit ezután fogok írni az alkotmánytan tanításáról, tűzre való badarság ; akkor kár ís törni a fejünket azon, hogy az alkotmanyi és jogi intézményeket hogyan, minő modorban, minő alakban talaljuk fel a gyermek elébe, hanem bátran elővehetjük az épen kezünk ügyébe eső jog- és államtudományi encyclopaediat s oda adhatjuk az iskolás fiúnak, hogy tanulja meg abból, amit mint leendő polgárnak tudnia kell. De szerintem nem is szükséges, hogy a népiskolai növendék a parlamentarismus fogalmával, — melylyel még igen sok politikus sincs tisztában, — megismerkedjék, sőt a közönséges polgár is bizvást el lehet a nélkül. Elég ha tudja azt, -hogy az országgyűlésen a többség szava dönt, hogy a többségből kell kikerülnie a kormánynak R Ha még ezenfelül a parlamentarismus bővebb magyarázásába is belebocsájtkozunk, amint ezt Schvarcz teszi: akkor mar épen ilyen joggal dissertálhatunk a felelt is, hogy a többséggel szemben a kisebbségnek szintén kellő képviseltetésben kellene részesülni s mivel ez nem igy van : a parlamentarismus még egyátalaban nem tökéletes intézmény. Ne bolygassuk ezeket az elméleti kérdéseket, mert különben az alkotmánytan annyira emésztethetlenné válik, hogy ki kell azt küszöbölni a népiskola tantárgya közül. Azon elvek, melyeket az alkotmánytan módszerére nézve a fenebbíekben előadtam, Krüzselyi munkájában sincsenek ugyan következetesen végrehajtva; de azért ugy látszik szerzőnek a módszerre vonatkozó nézetei az általam előadottakkal jórészben megegyeznek. Ezt mutatja például az is, hogy könyvének végén a gyakrabban előforduló jogügyletek megvilágításául okirat példákat közöl. A családi, községi, megyei és allami intézmények ismertetésével pedig, az azon intézmények élén álló organumokat meglehetősen kiemeli. S mennél nehezebb feladatot oldott meg Krüzselyi akkor, amikor az alkotmánytan terén a szemléltető módszert megkisérlette alkalmazni: annál nagyobb elismeréssel tartozunk neki, hogy a nehezen szemléltethető s igy nehezen is megérthető tárgyakat oly népies nyelven adja elő. () — ugy látszik — tud irni a gyermek nyelvén. Kerüli a hosszú körmondatokat. Kifejezései — az igaz, hogy itt-ott a szabatosság rovására — több*) Alkotmánytan népiskolák számára. Budapest Aigner bizom. I S80 5. 1.