Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-22 / 21. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Ki izsy-utca 29 sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben há/.hozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példáin.-yo!kils:a.l mindég szolgálhatunk. "IMI Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt annak megújítására felkéretnek. Nyilt levél Ballagi Mór barátomhoz. Szeretett barátom! Mióta elszakadtam Budapestről, így kiváltam az irodalmi körből, elfoglaltatásom miatt nem foglalkozhatom oly behatón protestáns ügyekkel, mint illo tempore, ezért csak ritkán ütöm fel fejemet a ^Prot. Egyh. és Isk. Lapban.4 Legutolsó levelemért, mejyben a baranyai vitára megmutattam, hogy: in te est permicies tua, Israel, sokan megnehezteltek s egy-kettő máig is dohog s köszöntésemet csak azért fo gadja el, mert falusi iskolás gyermekkorában dictando fejébe vette : , Menj az utcán szépen folyvást, Nem kullogva sem nem futvást. Derék ember elől térj ki S emberséggel köszönj néki." No de ha azon levelemért megnehezteltek az atyák: talán ezért kiengesztelődnek, látván, hogy még sem vagyok én oly elvetemedett rossz kál vinista, mint ők hiszik s másokkal is elhitetni akarják. A „Prot. Egyh. és Isk. Lap" ez idei 19-ik számában v Egy uj merénylet" cím alatt panaszos cikk jelent meg Zábrák Dénes német-sz.-mihályi ev. lelkésztől. Panaszolja, Hogy a „Magyar Állam" (mert más kath. lapot nem olvas • bizon kár azt is olvasni) többszörösen közöl miniszteri végzéseket, melyek szerint a r. kath. plébános követelheti az egyházi s iskolai járandóságokat oly telkek után, melyek jelenleg ev. protest. kézen vannak, ele valaha kath. birtokok voltak. Talán a „Magyar Állam * hírhedt szerkesztője maga gyártja ezeket a merényletes miniszteri rendeleteket, mert nem akarom feltenni Trefort miniszter úrtól, miszerint annyira eltérne dicsőült előde ösvényéről, hogy a vallási egyenjogúságot arcul csapó rendeleteket bocsátana ki. És ha mégis ugy volna, akkor e törvényszegést s lábbal taposást tűrni, annyi mint gyávaság. Itt van szomszédunkban Lajos-Komárom, egykor virágzó ref. gyülekezet. A ref. polgárok birtoka lutheránus és katholikus kezekre ment, a ref. gyülekezet most alig három családból áll s váljon a luth. és kath. földbirtokosok fizetik-e a ref. papot ? Itt van megyénkben Etyek, a reformáció korában nagy ref. gyülekezet, most gazdag sváb község, alig teng benne 9 ref. család, mert a munkás sváb oly mesés árt ád az eladó telekért, hogy másutt három ekkorát lehet venni és jutott-e valaha eszébe az etyeki ref. papnak szóráskor elmenni a sváb atyafi szérűjéré s oda tartani a zsákját, hogy mérjenek bele két köpőce búzát, mert azt, a mit az isten adott, kálomista föld termette ? Soha, mert a földnek nincs vallása, az nem jár templomba, annak nem keresztel, annak az isten a papja, az kereszteli meg esővel és harmattal, az temeti be hólepellel ingyen jóvoltából. Ha mi reformáltak bírtunk anynyi szerénységgel, hogy a kathol. kézre került birtokoktól nem követelünk stólát, hol akkor a viszonosságnak még csak árnyéka is, hogy a plebánusok követelnek ? Hol a törvény, melynek alapján követelnek s melyre alapítja a miniszter ur a „Magyar Államban" állítólag megjelent rendeleteket :
