Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-08 / 19. szám

lelkészi hivatal állandósittatik, s annak fenntartására a segélyalapból 200 frtot megszavaz. Ezek utan apróbb belügyek targyaltattak, s a közgyűlés véget ért. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. (Vége.) A számvevőszék jelentéséből láttuk, hogy az egyházak számadásai — kettő kivételével — beküldet­tek, a számvevőszék által megvizsgáltattak s részint feltétlenül, részint némi észrevételek s fenntartás mellett megerősittettek. Sajnosan értesült a közgyűlés a jelen­tésből, a némely egyházakban szinte chronikus bajjá fejlődött s évről-évre szaporodó egyházi adóhátralékok­ról, úgyszintén a tőkepénzekkel biró egyházak száma­dásaiban észlelt tetemes kamathátralékokról, melyekre nézve — a lanyhán eljáró gondnokok s presbyterek vagyoni felelősségének hangsúlyozásával — szigorú végzések hozattak. Óhajtandó, hogy ezek ne csak a papiroson maradjanak. Különösen a tőkepénzek biztosí­tására vonatkozólag, — melynek elhanyagolása folytán nem egy egyházban forognak a közpénzek veszélyben, — ismét megújittatott azon múlt évi e. m. végzés, hogy 50 frton alól levő összegek ugyan két jó kezes jótállása, — de az azt meghaladó összegek csak is jelzálogi biz­tosítás vagy bekeblezés mellett kölcsönözhetők ki az egyház pénztárából. Úgy tudjuk, hogy az itt érintett jelzálogi biztosítás keresztülvitelét már némely egyház megkezdette, s miután minden kezdet nehéz, nehéz különösen ez esetben azért, mert az egyházak tőkepénzei nagyobb részt a saját híveik között vannak elhelyezve, csak méltányolnunk lehet ezeknek erélyét és bátorsá­gát, mely ha az e. m. végzés értelmében minden egy­házban követésre talál, gyülekezeteink kétségkívül na­gyobb jólétre, mert valódi anyagi erejök öntudatára fognak emelkedni. Az e. m. pénztárnok és a tanitói gyámpénztárnok számadásai megvizsgáltatván, rendben levőknek talál­tattak. A Szelle féle alapítvány kamatai, úgy a kecske­méti, mint a gyönki gymnasiumból folyamodó külső­somogyi illetőségű tanulók között, érdem szerint kiosz­tattak. Legérdekesebb tárgya volt a közgyűlésnek : az e. m. aránylagos költségvetés megállapítása targyaban be­adott bizottsági tervjavaslat, mely élénk eszmecsere s beható targyalás utan el is fogadtatott s kötelező e. m. szabály rangjára emeltetett. E szerint, az esperesi visitatiók alkalmával mintegy 12 különféle címen sze­dett, s az egyes egyházak által jóformán csak szabad tetszésök szerinti mennyiségben beszolgáltatott u. n. charitativumok fizetése megszűnvén, a sokkal igazságo­sabb lélekszám szerinti adózás elve lett elfogadva, mely a dunamelléki ref. egyházkerületben már két év óta gyakorlatban van, az egyházkerületi járandóságok be­szedésének Az egyházmegyei összes lélekszámból 5•/„• mint fizetésképtelen leszámíttatván , a többi lelkek 31 /, krajcárral lesznek megadóztatva, melyből egy oly összeg foly be évenként, hogy a közpénztár jövedelmét is hozzáadva, képesek leszünk mindennemű egyházme­gyei szükségleteinket fedezni, a lelkészi gyámpénztart az eddiginél nagyobb mérvben segélyezni, e. m. hiva­talnokainkat némi szerény honoráriumban részesíteni s különösen az eddig jóformán csak a honos-szal jutalma­zott esperesi hivatalt, de a mely napjainkban már inkább terhes szolgálat, 300 forint évi fizetéssel ellátni. Csekély díjazás ugyan ez is, és épen nem áll arányban az esperesi hivatal ezer meg ezernemű teendőivel, de leg­alább méltányos és egy káplán tartására szűkösen elég. Az aránylagos költségvetés csakis a népesebb egyházakat, melyek eddig aránytalanul keveset adtak közcélokra, fogja némileg terhelni, de mivel nagyon igazságos elvből indul ki, t. i. »a kinek több adatott, többet is kívánnak attól* —józanon meg nem támadható; a minthogy néhány népes egyház egyszerű földmives képviselői, mindjárt a közgyűlésen kijelentették bele­nyugvásukat. Szőnyegre került a gyönki gymn. tanárok fizetése felemelésének szüksége is, az igazgató választmány pár­toló végzése kíséretében. Nem volt senki a közgyűlés tagjai közül, aki be nem látta volna, hogy itt tenni kell valamit, mert egy palyavégzett, a kor színvonalán álló s hozzá még az oly szerfelett terhes tanári pályán mű­ködő egyén részére 600—650 frt nem fizetés, hanem csak honorárium. Kereste, kutatta a közgyűlés a prot. szegénység homoksivatagán a forrásokat, melyekből e parancsoló szükségletet kielégíthetné, de a legszorgo­sabb kutatása dacára sem fedezhetvén fel azokat, egye­lőre utasitá a gymn. pénztárnokot az iskola minden­nemű alapítványainak, jövedelmeinek és bevételeinek részletes kimutatására, hogy az egyházmegye a szük­séglendő összeg nagyságára nézve teljesen tájékozva lehessen. Nem épen helytelen, bár sokak előtt tán az istócizmus színében feltűnő volt egy tanácsbiró úrnak azon indítványa, melyet a közgyűlés is magáévá tett, hogy miután zsidó polgártársaink, semminemű gym­nasium vagy felsőbb intézet fenntartásával nem terhelik magokat, hanem a velők született élelmességnél fogva neveltetik gyermekeiket a prot. és kath. felekezetek al­tal fenntartott intézetekben : ennélfogva meg kell az izraelita tanulókat is némileg adóztatni ; fizessenek a mi gymnasiumainkban kétszeres tandijat, hogy érezzék ők — habár csekélyebb mértékben — az iskolafenntartás terheit. Ez a kis superfluum is jó lenne a tanári fize­tések emeléséhez. Az egyesek és egyházak kérvényei, helyi érdekű tárgyakkal foglalkozván, nem a nyilvánosság elé valók. Törvényszéki tárgy is volt kettő, melyek közül az egyik: egy volt lelkész utódainak az uj lelkész elleni keresete lévén, itéletileg eldöntetett; a másik pedig a kerekii leányegyház és tanitója közötti viszályos ügy, melyben — a megejtett vizsgálat után — a vádlott

Next

/
Oldalképek
Tartalom