Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-09 / 2. szám

Kilépésének okat egy levélben tette közzé, melynek kivonatát minden gondolkozó ember érdekkel fogja olvasni. Először is kijelenti, hogy magát csak hosszas és érett megfontolás után határozta e lépésre, Midőn néhány év előtt — mondja ő — a Belford kápolna meghívását elfogadtam, theologiai nézetem már akkor sem egyezett meg az egyház orthodox dogmájával s már ekkor éreztem, hogy eszméim kifejlődése aligha túl nem lépend az egyház által vont határokon; de elfogadtam azon kijelentett feltétel alatt, hogy szabadon kimondhassam meggyőződésemet, ha tan compromittálva lenne helyzetem a nemzeti egyházban. Ez az idő elérkezett. Míg kétségem volt a csudás elbeszélések authenticitása felől, jogom volt az egyházban maradni. Négy évi tűnődés, elmélkedés után kimondom, hogy mit tartok a tekintélyről és a csudákról ; azaz tagadom a csudákat s a biblia és az egyház kizárólagos tekintélyét. E szerint nem tekinthetem magam, lelkiismerésem szerint, az angol egyház szolgájának. Ennek doktrínája az incarnatio csudáján nyugszik. Ezt én el nem fogadhatom, elvalok nem az egyház áltál vallott hit szellemétől, hanem alakjától. Azok a szellemi igazságok, melyeket eddig hirdettem, érintetlenül maradnak. Sőt most még vigasztalóbbak, élőbbek, világosabbak, mint valaha. Ma minden tévelytől mentnek látom azokat. Egykor e tévelyek képezték erejét, ma gyöngeségét. Örvendek, hogy valahára félre lökhetem az igazság ilyen támaszait s így azokat tisztábban hirdethetem. Igehirdetésem tehát csak annyiban módosul, a mennyiben tágasabb szabadságra helyezkedem. Ne gondolja senki, hogy azért hagyom el az egyházat, hogy egyszerű theista legyek, hogy higyjek Istenben a nélkül, hogy magamat a valódi keresztyénségre is ne kötelezném. Hiszem, hogy ha Jézus személyét nem tekintem is csudának s istennek, azért ő kevésbé lesz Istennek speciális revelatiója; hiszem, hogy az a legjobb vallás, mely az ő életére és tanítására van alapítva ; hogy az ő életének szelleme, az emberek élete és üdve ; és hogy az emberiség feje és képviselője Jézus Krisztus, a mi urunk. A cultust továbbra is az eddigi mód szerint tartom meg, a niceai, Athanásius-féle hitvallások s az apostoli symbolum olvasása kivételével. Bizony nehéz, szívvel valók meg attól az egyháztói, melynek szolgálatában husz évnél tovább voltam, nehezen esik széllyeltépnem azokat a drága kötelékeket, melyek gyermekkorom óta oly kedvesek valának. Azok elvesztését ls sajnálom, kiktől el kell válnom, kikkel azutan, ugy minteddig, nem érintkezhetek. De eljött a pillanat, midőn Isten hozzadot kelle mondanom, bárminő becses volt is a mult; s azon uj és ismeretlen élet felé irányozni szemeimet, melyre isten áldását kérem. De mégis nem tudok búsulni az elváláson, sőt boldogít az a tudat, hogy megszabadultam minden kétértelműségtől, hogy beszélhetek anélkül, hogy valamely rendszertől korlátozva volnék ; hogy valahára világos helyzetem van s elhagyhatom azt a gőzkört, melyben nem tudtam lélegzetet venni, midőn az egyház hitének voltam kénytelen magam alá vetni még akkor is, amikor az ellenkezőről a legpositivabb bizonyságban voltam.® Stopford Br. még ecldig nem lépett át az unitárius egyházba. Azért-e, hogy megtartsa teljes szabadságát ? Azért-e, mivel az unitárius név még nem igen népszerű ? A közel jövő e kérdésekre is hihetőleg felelni fog. A Renaissance után Hetess 1/ I iktor, lelkes l. I RODALOM. Új év óta mindkét Szemlénk kiadása körül valtoztatás történt. Az egyik, a Budapesti Szemle, melyet a magy. tud. akadémia megbízásából Gyulai Pál szerkeszt, két havi folyóiratból, havi szemlévé változott at s megjelenik évenként 12-szer, 120 ivnyi tartalommal, 12 frt. előfizetési ár mellett. Januári füzetének változatos tartalmából kiemeljük Szász Karoly mély érzelmű költeményét édes anyjáról. „Szép öreg asszony*, ki „egyszerre öreg lett még fiatalon 1 mikor szive szentjét sírba kisérte.® >;

Bár halni ohajta : de élnie kelle, az ö neveért, kis gyermekiért.® E gyönyörű költemény méltó párja »a fogoly katona® című ó-székely ballada, mely bűbájos, ó-zamatú verselésével, kerekded megható meséjével, legsikerültebb népies költeményeink közé sorakozik. Hegedűs Sándor az amerikai verseny jelentőségéről, Péterffy Jenő b. Eötvös Józsefről mint regényíróról, Ballagi Géza a magyar adó rendszerről, Téglás Gábor Stanley afrikai utazásáról stb. értekezik ugyanezen füzetben. - A Magyar Szemle tulajdonkép a Havi Szemle, csakhogy uj cég alatt. Szerkeszti Bodnár Zsigmond, kiadja Mehner Vilmos (kalap utca 6 sz.), egy füzet 60 kr.,' egész évre előfizetési ára 6 frt. I. füzete Molnár Aladár, Hegedűs István, Beksics Gusztáv, Petelei István, Medvecky Frigyes stb. tollából hoz érdekesnél érdekesebb közleményeket. E folyóirat behatóan targyalja a tudomány, irodalom és művészet kérdéseit, nagy súlyt fektet a szépirodalom művelésére, s közönségünket tájékozni kívánja a külföldön és hazankban fölmerült uj nézetek és eszmékről, találmányok- és fölfedezésekről. Bodnár űr elismerésre méltó odaadással faradozik folyóirata ilyetén programmjanak keresztül vitelén ; közönségünkön van a sor, hogy partolasaval a szerkesztő nemes intentióit elomozditsa. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Rédiger Árpád unitárius esperes és dicsőszentmártoni lelkész Kis-Kuküllőmegye bizottsági tagjava választatott. — A debreceni ref. egy-