Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-01 / 18. szám

ben azt határozta, hogy e célra egyelőre 10 évig min­den lélek után 2 krajcár egyházi adót fizessen. Ez adót egyházaink, saját érdekükben állónak látván, elfogadták s az első évi részletet az egyházlátogatóknak pontosan be is fizették A f. évi május hó 10-én s következő napjain Miskolcon tartandó e. kerületi gyűlésre, egyházmegyei képviselőkül egyházi részről Tőrök József esperes, Szent­•pétery Sámuel, Nagy Pál tanácsbirák és alólirt főjegyző — világi részről pedig Ragályi Gyula, Csider Károly és Lőrinczy Endre tanácsbirák küldetnek. A hanvai egyház a gyűlést magyaros szívességgel fogadta. A jövő őszi közgyűlésünk Recskén lesz. Kovács László, e. m. főjegyző. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. April 5. és 6-dik napjain tartotta egyházmegyénk évi rendes közgyűlését, Mocsy Antal esperes és Sárközi Béla legidősb tanácsbiró urak elnöklete alatt, Bálvá­nyoson, hová — a somogyi híres feneketlen utak dacára is — nem remélt szép számmal gyűltek egybe az egy­ház és iskola ügyei iránt érdeklődő ügybuzgó férfiak* úgy egyházi, mint világi részről. Mindjárt a gyűlés megnyitása után, fájdalmasan hatott a gyűlés tagjaira esperes úrnak azon jelentése, hogy szeretett segédgondnokunk, Décsey Lajos úr, kinek a közügyek iránti meleg érdeklődése egyházme­gye- és kerületszerte ismeretes, és akinek jelenléte nélkül nem is igen tudtunk e. m. közgyűlést képzelni, ezúttal súlyos betegsége miatt sem az egyh. megyei, sem a kerületi gyűlésen meg nem jelenhet. Ugyancsak sajnos betegség gátolván Domény József főjegyző urat is, az ő ismert ügybuzgalmát s avatott jegyzői tollat is kénytelenek voltunk nélkülözni. A közgyűlés őszinte sajnálatát fejezvén ki nevezett jeles hivatalnokai­nak ilynemű akadályoztatása felett, azoknak helyettesí­tésére nézve akkép intézkedett, hogy a világi elnöki székbe Sárközy Béla tanácsbiró urat iilteté, a jegyzői teendők körüli segédkezésre pedig az aljegyző mellett Gózon Gyula kiliti-i lelkész urat kérte fel. Ekkép a gyűlés megalakulván, olvastatott elsőben is a múlt évben kiküldött szavazatbontó bizottság jelen­tése, melyből kitűnt, hogy világi tanácsbirákúl Kiss János tamási-i aljárásbíró és I lorváth Gábor tabi 1 <özig. szolga­bíró, egyházi tanácsbirákúl pedig Bocsor Lajos tengődi, Kálmán Gyula ságvari lelkészek, a gyülekezetek szava­zatainak többségével megválasztattak, kik — az ép ek­kor folyamatban volt újoncozás miatt akadályozott Hor­váth Gábor szolgabíró kivételével — a hivatali esküt letevén, tanácsbirói széköket a gyűlés szíves üdvözlése kíséretében el is foglaltak. Kétszeres érdekkel és fontos­saggal bir e szavazás eredménye reánk külső-somogyi­akra nézve, azon szempontból, hogy képzett és arra j való világi férfiakban nagyon szegény egyházmegyénk­nek, sikerült ez alkalommal két új és pedig jeles kc­szültségű erőt nyerni meg világi férfiaink közül, kiknek működéséhez, hogy nem ok nélkül csatoltunk szép reményeket, igazolta mindjárt az első közgyűlésen a jelenvolt Kiss János tanácsbiró úr iigyes és talpraesett felszólalásaival s a szőnyegre került kérdések iránti érdekeltségével. Horváth Gábor szolgabíró úr szintén egyike levén a jelesebb fiatal erőknek, hisszük és remél­jük, hogy diszes allására s az egyházak bizalmára méltónak fogja magát bizonyítani. Ezután esperes úr olvasta fel évi jelentését, mely­ből örömmel győződtünk meg, hogy a mi református népünk még ezen altalanos elszegényedés s kikiáltott immoralitas korában is, féli az urat, eléggé szereti vallását s egyhazat, s ezek érdekében sokszor megható áldozatkészséget tanusit. Több egyházból jelentetett, hogy egyes buzgó hivek, százakra menő ajándékok- s hagyo­mányokkal járultak az egyház és iskola ügyeinek elébb­viteléhez. A templomok a legtöbb helyen szorgalmasan látogattatnak, az úrvacsoraval való élés kellő mérvben gyakoroltatik, vadházasságok fordulnak ugyan elő, de nem 'feltűnő számmal. Hitfelekezeti sérelmek jeleztettek az esperesi jelentésben Lápafőröl és Endrédről, illeték­telen keresztelések, temetések stb- a kath. plebánusok részéről. Büntetőtörvény, 53-ik § stb. csak a gyenge légy számára készített pókháló, de az erős dongó —­az már más, azt meg nem foghatja. Felterjesztettek e sérelmek az egyházkerületre, mint egyébkor is, a longus ordo szaporítása s lehető orvoslás végett. Esperes úr lemondása, mely a jelentés végén a közgyűlés minden tagját meglepte s meghatotta, nem fogadtatott el, azon okból sem, mert az összes e. m. tisztviselők — köztük a gondnok és esperes — 6 évre terjedő megbízatása még csak egy év múlva fog lejárni, s igy csak is ekkor lesz helye a lemondásnak és az új választásoknak. Ezen érv és a közgyűlés egyhangú bizalmi nyilatkozata győ­zött, esperesünk még egy évre felajánlá magát a nehéz( de szép szolgálatra. A tanügyi bizottság jelentése semmi kiválóbb mozzanatot nem tüntetett fel az elmúlt év folyamáról, talán azon egyet kivéve, — mely a múlt évhez képest haladásnak tekinthető, — hogy az egyházmegye egész területén egyetlen rossz iskola sincs, mely kedvező ered­mény kétségkívül a múlt évben alkalmazott erélyes e. m. intézkedésnek köszönhető. Tanítóink, a népnevelés egyszerű napszámosai, a nekik adatott tehetség mértéke szerint, tőlük kitelhető szorgalommal igyekeznek a még nagyrészben töretlen új ösvényen folyvást előbbre haladni, és ha e haladás még most nem képes minden várakozásnak megfelelni, az a kor magas követelésén és a népiskolai tantárgyak sokféleségén kivül, jó részben a falusi viszonyok sajátosságában és a közigazgatási ható­ságnak az iskolaügyek iránt megkövesülni látszó indo­lentiajában leli mentségét és magyarázatát. Erről tanúskodtak a jelentésekben csak nagyjaból kitüntetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom