Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-04-24 / 17. szám
ágyat gondozó kertészét humánus dolognak tekinti istápolni : a felnőttek, sőt megemberedettek iskolájának tanitói, a lelkészek irányában se akarjon mostoha lenni, hanem részesítsen bennünket is amazokénál fokozottabb, kétszer annyi állam-seyélyben. Ezt várni az államtól nemcsak nekünk, hanem általában minden, szegénységgel küzdő más vallású papoknak is joguk lenne. Azonban, ha megadatnék is az államsegély, az állam deficites nyomorúsága mellett könnyen megtörténhetnék, az egy nehany évig nyújtandó kegyadomány visszavonása; ennélfogva az államsegélyt sem tekintem oly biztos alapnak, amelyre a nyugdíj-intézetnek falát rakni jónak látnám. 3. A tornai tervezet azon javaslatát, miszerint a szegény egyházak, iskolák segélyezésére évenként küldeni szokott állami segélypénz V3 -a rendeltetésétől elvonatván, nyugdíj-intézetünk tőkéje gyarapitásara, vagy évenkénti kiosztasra fordíttatnék, — annyival kevésbé fogadhatom el, mivel az államsegély fele része már a s.pataki főiskola építkezési költségeiből felmaradt adósságok törlesztésére határoztatott fordíttatni, másik fele részét pedig nagyonis igénybe veszik szegény egyházaink és nyomorbansinlő lelkészeink, tanítóink. I 4. A tornai tervezet bevételi előirányzataban tévesen 80,000-re tett s évenként 8®/0 *tel szintén hibásan 8000 forint jövedelmet hozó, Gyöngyösi és társai által pedig 00,000-nek mondott és 8°/0 -tel 7.200 frt jövedelműnek nyilvánított, már most meglevő, tiszáninneni e. kerületünk tulajdonát képező'papi özvegy-árvatári tőkére nézve Gyöngyösi és társai megjegyeztetni kívánják, hogy a 3-szoros biztosítékot követelő, s első helyen betabláztatás engedélye mellett kölcsönzés, a pénzintézeteknél altalában tapasztalható pénztorlódással szemben, nem nyújt kilátást jövőben arra, hogy nyugdíj-intézeti tőkénk 8* 0 -et hozzon, s szerencséseknek érezhetendjük magunkat, ha tőkénket biztosan 6*'( ) -re elhelyezhetjük. De más körülmény is jöhet még itt tekintetbe. Az, hogy az e. kerületünkben már meglevő papi- s tanitói Özvegy-árvatari pénz egész összegének egyszerű beolvasztása ellen tiltakozhatik a méltányosság. Mert a beolvasztást, csak az osztalékra igényt tartó egyesek önkéntes felajánlása mellett eszközölhetné az egyházi hatóság. Ugyanis, az átalakítandó özvegy-árvatár berakott tőkéihez —• ha a kamatok kamataihoz nem is, melyek kezelési költségül visszatartandók lennének, — a részvényeseknek elidegenithetlen joguk lévén, követelhetné; a) a régi kötelékben maradni kibánó tanitó, hogy az uj alakban felállítandó papi nyűg- és özvegy-árva-intézet tagjai közül ki ne zárúsáélc ; továbbá b) a maradni nem akaró tanitó berakott tőkéje kamatával számított, összegének kiadatását ; végre c) kívánhatja a régi intézet részvényes lelkésze, ho(/if eddigi befizetései <S"* 0 kamattal hetxdassanak a kivetendő hivatalos jövedelmi percentekbe. 5. A tornai tervezet bevételi előirányzatba hozza az évenként megüresedhető lelkészi-, Özvegy árva nélkül maradt állomások most is szokásban lévő féljövedelméből befolyni remélt összeget, tiszáninneni kerületünkben 2000 forintban. Ez Gyöngyösi és társai szerint, egy évtizedben egyszer is alig jönne be, és alig tehető szerintök, az egyházak kérelmei félretételével is, az évi e nemu bevétel 400 frtra, átlagosan számított 700 frtos papi jövedelmekre tekintettel. Alólirt szerint pedig, ki átlagosan csak 400 frt. jövedelműeknek tekintem az egyházakat, csak 200 frt tekinthető bizton bevehetőnek. (Vége következik.) Edes Ábrahám. A pesti ref. e. megye közgyűlése. A nevezett egyh. megye közgyűlése f. hó 21-én tartatott meg a ref. paplak üléstermében. Sipos főesperes rövid imával megnyitván az ő és Madas Károly kettős elnöklete alatt lefolyt gyűlést, előadta az esperesi évi jelentést, melynek főbb pontjai a következők : A mult egyházmegyei gyűlésen a világi jegyzőség fölött történt szavazás eredménye hirdettetett ki először, mely szerint Dr. Halász Orbán közjegyző úr nevezett tisztségre egyhangúlag választatott meg, ki is a közbizalomnak hódolva, meghatottan mondott köszönetet, s mindjárt le is tette a hivatalos esküt. Sedivy János szentendrei lelkészt a püspöki hivatal saját kérelmére más egyházba tette át. Időközben azonban a hivek és Sedivy ur kiegyeztek, amennyiben a lelkészi jövedelem ismét a régi mérték szerint állapíttatott meg, s így az áthelyezés is szükségtelen lett. Tudomásul szolgált. Gödöllőn az ismétlő iskola felállíttatott; különös érdemeket szerzett e körül magának Göncy Benő ottani lelkész ur. Máchik János tótfalui nyug. tanitó ellen a hívek panaszt emeltek, hogy az iskolaépületben való lakása a tanügynek hátrányára van. Bizottság küldetett ki már a mult gyűlésen ez ügyben, azonban annak intézkedése feleslegessé vált, mert M. saját házaba költözött át. Kárpótlásul 45 frt ítéltetett meg neki egy évre. A tótfalui presbyterium megbízottja, Váry Sándor lelkész kéri, hogy a gyülekezet e hatarozat ellen adandó alkalommal felebbezhessen. A következő közgyűlésig a felebbezésnek hely adatott, addig pedig az esperesi határozat marad érvényben. A gyómrői egyháznak engedély ^datott a hasznot nem hajtó földeket, szintúgy a régi iskola-épületet eladni ; mindakettő mar meg is történt. Tudomásul szolgált. A jelentés második része az egyházak beléletére vonatkozik. A presbyteriumok mindenütt szabályszerűen rendezvék, a gyűlések megtartatnak, anyakönyvek, jegyzőkönyvek mindenütt rendben ; ingó és ingatlan vagyon leltarozva van. Eevéltarak azonban több helyt hiányoznak ; szintúgy Pécelen és Oroszin az ingatlanok nincsenek az egyház nevére betelekkönyvezve; s a kiadott pénzek Dabas-, Gyón- és Tótfaluban kellőleg biztositva. Az alapítványok rendben vannak. A mérleg
