Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-04-24 / 17. szám

lyesebben, minél buzgóbban küzdünk azonban ellenük: annál közelebb jut egyházunk, eszmény képe megvalósításához, annál előbb lesz a militans ecclesiából triumphans ecclesia Kolbenhcyer Albert. ISKOLAÜGY. A theol. akadémiák Angolországban.*) I. A theologiai oktatás egyáltalán nem áll magas tudományos színvonalon, sem az egyetemeken sem a theol. intézetekben. Az oxfordi és cambridgei egye­temen eredetileg a theologia volt a vezér studium és minden egyéb tudomány a theologia ínye szerint aként volt berendezve, hogy a nem graduált (under­graduate) a vallastan szellemével és igazságaival közel­ről ismerkedjék meg. Időjártán azonban megváltozott a viszony ; a theologia mellékessé vált : a fellowshipo­kat és collegiumi tutori állomásokat a világi tárgyak­ból kitűnt egyéneknek adták, mert a tanítóknak nem volt idejök tanitní, a tanulóknak pedig nem volt ked­vök tanulni a theologiát és közön-kézen a vallástan morzsaival is beérték. Mint az egyetemi oktatásnál már láttuk, a vallástan a nyilvános vizsgálatokon mint mel­lék tárgy szerepel s a vizsgálók megelégesznek, ha a jelölt az uj szövetséget görög eredetiből fordítni tudja s az angol egyház 39 hitcikkelyét ismeri. Az uj egyetemeken a theologianak csak részben van helye ; a régieken (Oxford és Cambridge) sor­vasztó allapotban van. Ha dissenterekkel beszélsz az ang­lican theologiáról, mosolyogva emlegetik ; s ha Oxford­ból vagy Cambridge-ből kikerült, ó*classicai irodalom­ban és mathematikában jártas papi egyénekkel beszélsz, csakhamar átlátod, hogy a theologia, mint tudomány, teljességgel nem erős oldaluk. Oxfordban és Cambridgeben háromféle theol. vizsgá­latot szerveztek, u. m. a theologiai, speciális theol., theo­logiai tripos vizsgálatokat, de a nélkül, hogy a theol. pety­hüdtségen e szigorlatokkal gyökeresen segítettek volna. Hiszen 1879 őszén hallottam Londonban egy tisztán tu­dományos testület (Taylorian Society) kebelében tartott felolvasását egy Oxfordban végzett Balliol collegiumi volt theol. növendéknek, ki a legélénkebb színekkel fes­tette a theologiai studiumok siralmas állapotát, mely­nek megcáfolására a jelenlevők közül senki sem vállal­kozott.**) A theol. rendes tanárok főfeladata nem a theolo­*) Mujatvány szerzőnek ,Az iskolázás jelene Angolországban* c. sajló alatt lévő műve Ill-ik részéből. **) Ugyancsak a felolvasó néhány héttel később az oxfordi egyetemi körben (Union Society) ez értekezését felolvasta s egyszers­mind inditványozta, hogy a theologiai studiumok felélesztése végett Ox­fordban egy uj s felekezetnélküli theol. collegium alapittassék. Ez in­dítványt azonban különösen az orthodox Keble collegium tagjai elle­nezték s 19 ellen 77 szavazattal elvetették. (The Inquirer, i87g. no­vember 8-iki sz. gia tanítása, hanem a jelölteknek a püspöki vizsgala­tokra, vagy más szóval a 39 hitcikkely alairasara és vizsgálatra való előkészítése. Egyetemi tanuló koraban (1863— 68) — úgymond értekező, — midőn a külföldi the­ologiai irodalom, Renan »Jézus élete,' Strauss Jézus élete* és Ewald későbbi művei nagy feltűnést keltettek : egyetlenegy tanár kivételével a többitől egy árva igét sem lehetett róluk hallani. A dogmatika egyik tanárá­nak egyetlenegy hallgatója se volt; a pastoralis theo­logia professoráról édes keveset beszéltek hallgatói ; az exegesis tanára görög szótár írásával volt elfoglalva; a dogmatika regius professora causerieket tartott az uj szövetségről, de sem Schleiermacher, sem Strauss nevét nem vette soha szájára; egy másik tanár a Septuaginta nyelvezetéről tartott nehany, iskolás gyermekeknek való felolvasást. A héber nyelv regius professora (a tiszteletre méltó dr. Pusey) tanítása sem volt nagyobb hatású, mint irodalmi művei. Az arab nyelv két tanara közül egyik sem volt tekintettel a theologiai studiumokra (pl. a Korán olvasására) s a ki Oxfordban az arab nyelvet tanulja, rendszerint a britt muzeum keleti nyelvészeti osztályába vagy valamely allami hivatali alias elnyeré­sére való tekintettel tanulja. Az arab nyelv egyik ta­nara az első éveseknek tanította a héber nyelvet, s azoknak a 24—30 éves ifjú férfiaknak, — kik a második nyilvános vizsgálatot (Greats) is letették és Müller Miksa nyelvtudományi felolvasásait már hallgatták, — a Genesis második fejezete olvasásakor a legünnepélyesebb han­gon és arccal magyarázta azt a, szerinte »nagyon érde­kes és sokat vitatott kérdést, hogy micsoda nyelven beszéltek az éden kertjében?* Azonban a XVI-ik száztól fogva le egész Geseniusig e tárgyról felállított elmés feltevések bíráló taglalásába nem bocsátkozott. Látható ezekből, hogy a theol. növendék valóságos szakismere­tét csak a szakmunkák buvárlásából, a collegiumi fel­lowkal való társalgásból nyerte, de egyaltalan nem a tanárok előadásaiból. A felolvasó jellemző megjegyzése szerint Oxfordban — a tantermekben — a theologiát se nem kináltak, se nem keresték ; Cambridgeben a kí­nálat és kereslet valamivel jobb volt. 1879-ben Oxfordban a dogmatika egyik tanára ti zenkét előadásból álló tanfolyamot tartott s egyszersmind a lithurgicus könyv magyarázataból magán vállalkozók számára tanfolyamot nyitott. A dogmatika másik ta­nára az első szorgalomszakban hetenként egy órán Atha­nasius „De Incarnatione Verbi'-jéről és a 39 hitcikkelyről hetenként kétszer tartott felolvasást. A héber nyelv regius professora (dr. Pusey) nem tartott előadást. Egy tanár hetenként háromszor a héber nyelv elemeit taní­totta. A pastoralis theologia professora hetenként há­romszor Hoolcer „Eccl. Polity* V-ik könyvét, s az egy­háztörténelem tanára hetenként háromszor a niceai zsi­nat előtti korszakot tárgyalta ; az exegesis tanára a zsi­dókhoz írt levelet magyarázta a VlI-ik fejezeten kezdve s végre Woollcombe nov. hóban két felolvasást tartott a Septuagintáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom