Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-04-17 / 16. szám

PROTESTÁNS SS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Máriautca 10. si. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre t frt ÖO kr., egész évre !) frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IjgST" Teljes szénm/ú. pélcLéin-y^okiikia-l jm_in_d_ég- szolg-éLHiSLtuLn.!?:. Azon t. előfizetőink, kiknek előíizetésök lejárt annak megújítására felkéretnek. ""^Sí Húsvét ünnepén. A nagy mester elvérzésével, ugy gondolkodtak a vérbirák, vége szakad az egész krisztianizinusnak is. Azt hitték, hogy a szellemvilág azon nagyszerű mozgalmai, melyeket a Krisztus ugy a vallás-erkölcsi, mint a társadalmi élet mezején megindított, a Golgotha vértényében teljesen véget értek; nem leend többé, ki az elejtett zászlót fölvegye s a vérrel bekent eszmék alapján azon országot felépitse, mely az elvérzett mester világölelő lelke előtt magasztos eszményképen lebegett. I)e a dolgok csak nagy hirtelenséggel más fordulatot vőnek; a hol a hóhérok undok vértényiiket befejezték, az eszmék halhatatlanságának hite kezdett fellobogni s a magasztos hiterő oly ellenállhatlan hatalommal ragadá meg a lelkeket, hogy a mester megdöbbentő halála csak megrendíthette, o O * de a kétségbeesés örvényébe nem sodorhatá azokat. Nagyszerű, csudálatos napok voltak azok. A Golgothán kiömlött vércseppek megannyi eszmékké váltak, s lassanként meghóditák a lelkeket. A Golgotha halálfáján az igazság kezdett hajtani dús lombokat, azon igazság, hogy a valódi hiterő, az öröklő eszmék hatalma előtt meghajol az idő, s azon magasztos géniuszok, kik az öröklő esz-O O ' méknek a történelem talajába való átplántálását tűzték ki maguknak feladatokul, nem halhatnak meg soha. A nagypéntek vérágyából igy fakadtak ki a húsvéti öröm virágai. A feltámadás lobogója alatt megindult azon mozgalom, mely uj eszméket vala beoltandó a történelem fájába, s megalakult azon magasztos szellemvilág, melynek tavaszi fuvalmai azon korban csudákat miveltek, mely Baur szerint, a keresztyénséget egyházzá testesítette és a vallást szervesen széttagolt rendszerré alakította. Azon korszak erkölcsi jelleme abban kulminált, hogy akkor minden ember, kit az uj eszmék áramlata megérintett, hitte a mester által kijelentett igazságoknak boldogitó voltát; hitte a törté-00 o nelembe áttett eszméknek észt, szívet, jellemet, vallást és társadalmat átalakító hatalmát; hitte a Krisztus feltámadását, még pedig annyira hitte, hogy a feltámadás lényege, mivolta felett akkor senki még csak nem is vitatkozott; eszme és hit együtt, egyszerre hozták mozgásba a szellemek világát; eszme és hit együtt áraszták szét a Golgothával boldogító sugaraikat; eszme és hit együtt valának azon kovász, mely átalakitá a vallásos fogalmakat épen ugy, mint a jogi és polgári intézmények összes rendszerét. Mi lett volna a világból, mi magas fokára jutott volna rövid idő alatt a keresztyénség az erkölcsi kifejlődésnek, ha az első napok varázshatását, az eszmék szabad lüktetését a később bekövetkezett theologiai szőrszálhasogató vitatkozások, versengések meg nem akasztották volna ?! A keresztyénség hanyatlása a hitvitákkal vette kezdetét. A mily mérvben emelkedett a hitvitatkozás dühe, azon arányban hanyatlott az eszmék hatalma, s lépett le a vallási és társadalmi reformok teréről a krisztianizmus szelleme. Ekkor állott be azon korszak, melyet Baur igy jellemez: 31