Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-09 / 2. szám

országszerte a fentebbi állítást nem szórták szét. 1880. március 4-én a magyar tud. akadémia üléstermében a magyar történelmi társulat ülésén az ősi magyar zenéről értekeztem. Az ősi magyar dal és zene sajátságait részletezve a többi között ezeket mondám : , Én ezúttal csakis a 17. század kath. énekeskönyveire hivatkozom s a bennük rejlő keleties, szingazdag, igaz magyar dallamokból bizton következtethetek az egykori daliás költészetre s az ősi magyar egyházi énekekre, melyek a 17. század dallamaiban visszatükröződnek. A XVI. és XVII. század protestáns énekeskönyveire kevésbé támaszkodhatom; mert inig az elsőben a kath. isteni szolgalat legnagyobb részét képező hymnusok, Mária énekek, zsoltárok latin nyelven vagy magyar fordításban az ősi gregorián énekkel, (lasd a zsoltárokat Geleji Katona István öreg Graduale) vagy a katholikusoktól átvett magyar énekkel fordulnak elő : addig az utóbbiakban mint p. o. Gönczi György 1635. Keresztyéni isteni dicséretek könyvében ,az énekek (zsoltárok) már francia nótákra alkalmazvák.* Ezt akkor bővebben nem bizonyítgattam. A lapok e felolvasásból bővebb ismertetéseket közöltek. A fentebbi aliitást bebizonyítandó röviden kivánok szólani. A magyar reformátusok keletkezésük, különösen D. Biró Mátyás óta, (XVI. század második fele) midőn 1562—63-ban az eddig túlsulylyal biró lutheránusoktól elváltak egész az „öreg Graduale* megjelenéseig (Gyulafehérvar 1636.) legnagyobb részt a magyar kath. énekekkel éltek. Halljuk Ivanka Sámuel sárospataki képezdei tanart. (Lásd sárospataki füzetek. 1858. II. felét marc. 31.) „A magyar reform, egyház éneklés módja, mint maga az istenitisztelet is eleinte hasonlított a római katholikusokéhoz, kiknél magán, váltó- és chorálmódu éneklés van divatban. Ezt bizonyítja a nagy Graduale, melyet a dicső emlékezetű reformátusok az uj egyházakba is átplántálták, a) A magán éneklés tárgyai : a passió, lamentatió, (nagypénteken déli 12 órakor volt az isteni szolgálat.) ; b) Váltóéneklés tárgyai: litaniák, c) chorálmódu éneklés a) régi magyar templomi, b) a reformátusok által deák, német hymnusokból átfordított, c) bibliai zsoltárokból szerkesztett isteni dicséretek és énekek, melyeket magyar, belga, lengyel, cseh, német melódiák szerint néhol diktalás(elómondas)utan énekeltek.® Nézzük meg a Geleji Katona-féle híres Rakócy „Graduale* „Mutató tábláját.* Rövideden ezen címeket jegyzem fel. Adjutoria: Antiphonae (abc rendben. 251.) Benedictiones 15 ; Cantica Zachariae, Simeonis, Mariae Virginis (Magnificat;) Hymni (abc rendban 78.); Introitus 12, Invitatoria 4. Kyrie puerorum 1; Lamentationes 8. Litania major i.Canticum Sanctorum Augustini et Ambrosii; Oratio Jeremiae prophetae ; Passió Dominis nostri Jesu Christi secundum Mathaeum ; secundum quatuor Evangelistas ; Precatiunculae 7; Prosae (Sequentiak) 15. Psalmi 150, Responsoria 10. Symbolum Apostolorum ; Symbolum B. Athanasii, Versiculi 10. Lassúk most az egyes hymnusokat : In die palmarum: Introitus Theodulphi Episcopí. In diebus majoris hebdomadae : Hymnus : Pange lingua (81 lap.) Vexilla regis (83 lap.) In festő resurrectionis: Hymnus: Aurora lucis rutilat (89 lap.), Regina coeli laetare (94 lap.) In die ascensionis : festum nunc celebre (117 lap.) Jesu nostra redemptio (118. lap.) In die pentecostes : Veni creator spiritus (129 lap.) Hymni quotidiani: Lucis creator optime (173. lap.) Prosae et hymni coenae administrationis tempore canendi. Sanctus angelicus (aquinói Tamás?) (230 lap); Glória in cxcelsis (231 lap.) Dies irae (239. lap.) Possunt cani eodem tempore : Te Deum laudamus ; item symbolum apostolorum (240 lap) ; Toni psalmorum distincti (507 lap.) A római gregorián éneknek nyolc zsoltár éneklési módja 1 A II. részben a zsoltárok — hangjegy és „nóta4

jegyzés nélkül — éneklendők voltak a római gregorián énekmód szerint. Nézzünk még egy két hymnust: Conditor alme siderum (5. lap.); Verbum supernum prodiens (3 lap.) Prosa : Mittit ad virginem (15. lap.) Rorate coeli desuper (25 lap.) A solis ortus cardine (27 lap.) ; Corde natus ex parentis (29. lap.) Deus creator omnium (50 lap.) Christe qui lux es (67. lap.) Audi benigne conditor. (67. lap.). Ezek után batran kérdezhetem : honnét vették a magyar reformátusok az első században hymnusaikat, j énekeiket ? Kiknél található az ősi magyar zene ? Felelet : a katholikus magyaroktól, a katholikus magyaroknak kik a reformátió előtt mar hatodfél szazadon at örömüket, banatukat ősi magyar dallamokban zengedezték az Úr felszentelt templomaiban. Az öreg Graduale szövege s vele együtt az ének is a magyar kath. egyházból vétetett at. Innét van, hogy Toldy Ferenc a nagy irodalombuvár a Geleji Katona-féle Gradualét katholikus énekeskönyvnek tartotta. Ez nem is lehet máskép ; most tekintve a fentebb elősorolt hymnusokat, melyek a mi mise és zsolozsmás könyveinkben foglaltatnak, az öreg Gradualét katholikus könyvnek kell tartanunk. lla azonban a terjedelmes „Előszókat,* a megnyirbált, megváltoztatott hymnusokat jobban megvizsgáljuk, az „öreg Gradualét" a reformátusoknak fogjuk átengedni. Az öreg Graduale zenei részét Bartalus István „A magyar egyhazak szertartásos énekei a XVI. es XVII. században* cimu jeles műben ösmerteti. Örül a lelkem, ha ezen énekeskönyvben felcsillamló magyar éneket láthatok. De engedjen meg Kalman F. űr, én az ott megzendülő magyar énekeket nekünk katholikusoknak vindikálom. Magyarország történetében vörösfonálként húzódik a római gregorián és az ősi magyar ének közötti harc, melyben a magyar nemzeti dal annyiban győztes maradt, hogy a mit ép felolvasásom alkalmával a tud. akademiaban bebizonyítani szerencsém volt, a hatalmas római ének mellett a felszentelt csarnokokban a legszebb ősrégi magyar népdalok egyházias szöveggel megcsendültek. Ezen harcról a „keresztyén egyház ősi zenéje* cimű müvemben értekezem. Ott az ősi magyar énekek létezését zeneemlékek hiánya miatt csak elméletileg fejtegetem. A XVi. és XVII. században már egy