Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-04-03 / 14. szám
adta vissza híven", „az egypt. szerzetesek közt nagy számmal voltak azok (e. helyett: olyak), kik istent csak emberi alakban tudták elképzelni. * ^Midőn néhány derék, Origenest követő szerzetest.* „Az üldözöttek Theof. lefolyására menhelyet nem leltek.* Vagy a 246-ik lapon : „A róm. birodalomnak, sok keresztyén területét pogány népek árasztottak el . . . az arabok nem csak keresztyén földeket alapítottak,'1 - Nem igen értem a 283-ik lapon ezt a mondatot : az álizidori „gyűjteményt az apostoli öntudat kifejezésének tekintették*, ugy szintén egy kis botlás néhány sorral alább, midőn ez mondatik : „sok ok a mellett bizonyít, hogy az Franciaország keleti részében készült, némely okol: pedig annak római eredete ellen szólnak.* Sok érv talán, vagy sok körülmény, de nem ok. De hát ilyesféle kis tollficamok — mint mondám — ritkán fordulnak elő, s idegen nyelven írt segédmunkák forgatása közben az effélék könnyen megesnek, de reájuk mutattam, hogy adandó alkalommal az effélék is kerültessenek el. Lényeges kifogásom csak a könyv első öt-hat §-a ellen van. Hogy az egész egyháztörténelem két korszakra osztatik, t. i. a katholicismus és prőtestantismus korszakaira, ezt nem helyeslem ; ha másnak így tetszik, jó, ez gusztus dolga, nem sokat fíigg az üdvösség attól, hogy hány és mely korszakokra osztjuk fel, az alsóbb korvagy időszakokra való osztás helyreüti a hibát. Igy p. 0. itt is azért a főbb megállapodási pontok : N. Konstantin. N. Károly, 111. Ince, a reformácio stb. De már a jellemzését a két korszaknak sehogy sem írhatom alá, hogy t. i. a katholicismus korszakát (1 — 1 517) jellemzik egyházi és papuralmi, a protestántismus korszakát a világi és politikai törekvések. Ezt bebizonyítani szerintem sehogy sem lehet. Még kevésbbé fogadhatom el azokat, melyek az 1. §-ban az „egyház fogalma* címen adatnak elő. Ezt az egész §-t tartalmilag és alakilag felettébb tévesztettnek tartom, s megvallom, kellemetlen hatást tett reám, hogy a külömben annyira becses könyvnek éppen az első két lapját ugy legázolta — legalább szerintem — ez az 1. §. Az egyháznak történelmi és fogalmi jelentése ellenkezik az egyháznak itt adott definitiójával, mely szerint „az egyház alatt általában azon vallásos erkölcsi társulatot értjük, melynek tagjai isten, a természet és az ember közti viszonyról bizonyos olyan elméletet fogadtak el, és ösmertek el igaznak, mely őket az élet minden körülménye közt megnyugtatja, tetteiket szabályozza, és ha az igaznak tartott elmélet és a gyakorlati élet közt a célbavett öszhang létesült, üdvöket is biztosítja.* Már ez szerintem annyira tág, vagy ha ugy tetszik túl szabad meghatározása az egyház fogalmának, hogy sehogy sem tudom felfogni ezt a fogalmat. Nem sokkal szerencsésebb definitio az sem, mely a harmadik kikezdés elején olvasható: „Az emberiség vallásos fejlődése évezredekig tartó kísérletek és tévedések eredménye.* Ezt a definitiót, azt hiszem, nagyon sok mindenre lehetne alkalmazni, p. o. a természettudomány-, vagy a bölcsészet-,csillagászatról is mondhatná szerző, hogy ezek évezredes kísérletek és tévedések eredményei. Merész állítás az is, hogy ,a keresztyén vallás és egyház alapításának és fejlesztésének nagy feladata a tanítványokra és ezeknek utódaira várt.' Maién részemről vallásunk és egyházunk alapítójaként Jézust szeretem tekinteni. Vigasztal, hogy szerző is, a mint ezen ominosus első § határait elhagyja, velem egy véleményen van, és a 26-ik §-ban már így nyilatkozik : „Igaz, hogy Jézus a keresztyénség alapitója, mert ő hirdette és hagyta örökül követőire az evangéliumot.® Bíz ez így igaz, s épen azért az egész 1. §-t deletidum esse censeo. De csak is ezt az egyet. Ha már ismertetésem végén a könyv I. §-ához jutottam, egy két lappal még előbbre fordítok, s megemlítem, hogy a könyv a szerző édes anyjának özv. Warga Ferencné szül. Buczi Annának és szerző testvéreinek van ajánlva az író őszinte szeretete és hálája jeléül ; s hogy ezen megjelenését a s.-pataki vallástudományi szak ifjúságának nagy többsége segítette elő anyagi támogatásával. Biz ezt nagyon szépen és helyesen cselekedték, hazai és egyházi irodalmunknak egy becses dolgozattal való gazdagodását mozdították elő. Farkas József. I RODALOM. A sárospataki ref. főiskolai irodalmi kör cége alatt közelebb megjelent: A magyar polgári jogok és kötelességek ismertetése. (Alkotmánytan.) Népiskolák számára. Irta Víski K. Bálint. Kis 8-rét, 94 lap. Ára kötve 27 kr., kötetlen 20 kr. E munkát, mihelyt terünk engedi, tüzetesen fogjuk ismertetni. Addig is felhívjuk rá a közönség figyelmét. Ráth Mór kiadásában megjelent új könyvek : A magyar királyi szék betöltése és a pragmatica sanctio története. Irta Salamon Ferenc. Második kiadás, melyre kétségkívül az adott alkalmat, hogy a pragmatica sanctio kérdése ismét napi renden van. Aki e tárgyban tájékozást kíván szerezni magának-, olvassa el Salamon idézett röpiratát, mely irodalmunkban e kérdést legalaposabban tárgyalja. Ára 1 frt. 60 kr. — Irodalmi és történelmi tanulmányok. Irta gr Szécsen Antal. Kiadja a Kistaludy-Társaság, Ráthnál bizományban. Tulajdonkép irodalmi arcképek (Tacitus, Shakspeare, Dante) s történelmi tanulmányok, melyek csekély kivétellel megjelentek már a Budapesti Szemle különböző évfolyamaiban. Itt mindezen értekezéseket összegyűjtve veszi az olvasó. Ára 2 frt. 40 kr. A nyelvújítás és Ballagi. Irta Brassai Sámuel. Különlenyomat az „Ellenzék* című kolozsvári napilapból.