Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-20 / 12. szám

gyalás alá vétetett (egy kiküldött kis bizottsági) javaslat 3*ik pontja, melyben melegen pártolva az iskoláztatás üdvös voltát, a népiskolai tandijak fedezése alapjának megörökítésére ajánlatba hozza a ref. és r. kath. (már használaton kivüli) temetők, Csugar, kertközi stb. földeknek (összesen 425 hold 1200 Q ölével) jövedelmeit akként, hogy ezek az osztályból végkép kihagyatván : egyedül a kijelölt célra fordíttassanak; ezeken kivül a Kőrös- és Berettyó-halászati jövedelmek; és ha e jövedelmek a népiskolai tandíj fedezésére elégségesek nem volnának : kéri a bizottság, hogy a birtokosság egyéb jövedelmeiből is pótoltassanak.® Aztán hivatkozás történik az alsó résznek példájára és ,»hogy a törvény is gondoskodott erről, sőt rendeli, hogy a népiskolák gyarapítására a tagosítás alá került közös területekből 7®/0

(az 1868. 38 t. c. 39 §. ugyan csak i®/o"°t mond) az iskolaalapra fordíttassák. E javaslatot, hogy ezen jövedelmek a népiskolai alapra fordíttassanak — örömmel s egyhangúlag fogadja el a bizottság.® Aztán 17/1877 közbirtokossági gyűlési sz. a. az intézkedés ismét csak népiskolai tandijak biztosításáról szól. Később esperes nt. Lukács Dániel ur 23/1877 sz. a. kérelmezte, hogy a legelő felosztás alkalmával a felsőrészi közbirtokosság a gymnasiumról is emlékezzék meg s tegyen ennek javára is oly adományt, »Mely az idővel nagyobbodható tandíj fizetését is könnyebbé tenné4

' —azonban 35/1877 sz. a. közbirtokossági jegyzőkönyvben idevonatkozólag csak az mondatik ki, hogy „Miután a felolvasott bizottmányi javaslatból kitűnt, hogy már eddig a (felsőrészi) birtokosság által ingyen (mint fentebb láttuk : nép —) iskoláztatásra adományozott javak jövedelmei ujabb, vagy földalapitvány nélkül is — melyet nem is szándékozik adni — elégségesek arra, hogy azokból a kisebb iskola-tanítói fizetéseken kivül egy a középiskolában újonnan felállítandó tanári állomás fizetését is fedezhesse — e tanári fizetést évenként 900 frtban állapítja meg. Egyszersmind kijelenti a birtokosság (felsőrészi), hogy a már felajánlott javakon kivül iskolai alapra többet nem ad, ha ujabb iskola a város-, vagy határában bárhol állíttatnék is fel.® Ez utóbbi pontból tehát kitetszik, hogy a felsőrészi közbirtokosság tett ugyan egy gymnasialis tanszékre alapítványt, de azt a már előbb 15/1877 sz. a. a népiskolák javára tett alapítványtól vonta el. A fenti idéző jelek közé zárt felsőrészi közbirtokossági határozatok szavaiból, vagy akár értelméből, kérdem minden elfogulatlan olvasótól — tetszik-e ki oly kikötés, hogy a gymnasiumban tandíj ne szedethessék ? Sehol! Az alsórészi birtokosság 1874 nov. 30-iki határozatát sem lehet oda magyarázni: mert ez az iskolai bizottság fentebb idézett s 1874 február 7-én tartott üléséből a 978 holdas népiskolai alapítványra adott és az egyházi elnökség által tolmácsolt köszönetre keletkezett, s ott gymnasiumról szó sincs; hanem igenis : vonatkozik ez az 1868 évi 38 t. c. 48. §-ában 6 osztályúnak parancsolt elemi népiskola 5-ik és 6-ik osztályára. Hol van hát az alap a ,rendkívüli izgatottságra ;* — hol van arra, hogy a t. közbirtokosságok ez alapítványt visszavehessék ? Tessék csak elolvasni a fenti törvénycikk 40-ik §-át; széles árok ez uraim 1 nehéz lesz azt átugrani 1 Es ha vissszavehetnék is, mi következnék abból ? Az, hogy ezt vagy egyházi ujabb adóztatással kellene pótolni s azt bizony ismét csak a legnagyobb részben a reform, egyház híveiből álló közbirtokossági tagoknak kellene viselni; vagy majd lenne a felekezeti helyett közös iskolánk, és az esetben ezen visszavett alapítványt kénytelenek lennének a fenti törvény 40-ik §-a szerint annak átengedni, s még azonfelül, ha elég nem lenne annak jövedelme, gondoskodnék az állam az 5®/o"o

s

iskolai adó kivetése által a szükséglet fedezéséről. Ezt akarják-e a t. közbirtokos urak? Alig hiszem. És hiszik-e a ,rendkívüli izgatottságban* levő t. közbirtokos urak, hogy ezen alapítványok jövedelme mindig fedezni fogja az idővel okvetlen szaporítandó népiskolai tanítók fizetését; s ha különösen a kormány a tultömött népiskolák mellett a parallel iskolák felállítását fogja követelni ? s hol veszi majd az egyház az eszközöket ehez ? A mely alapítvány p. most 5 iskolára elég — 50 év múlva 10 re is, amennyi iskola akkor mar valószínűleg kelleni fog — elég lesz-e ? Bizony ismét azon alternatíva előtt fognak utódaink állani: fizetni vagy községi iskola ! Ezek szerint, a gymnaziumra alapítványt tett az alsórészi közbirtokosság 200 hold földet, a felsőrészi pedig 900 frtos tanári tanszéket — minden kikötés nélkül. A többi népiskolai alapítvány, amelynek visszavétele — még ha a feltétel nem tartatnék is meg - az 1868. 39. t. c. 40. §. által meg van gátolva. Es most még néhány szót az 5 írtra. A tiszántúli ref. egyházkerület középiskolái felügyeletével egy bizottság bízatván meg : ennek költségei fedezésére minden középiskolai tanulóra 60 krtól 1 frtnyi díj vettetett ki. Továbbá a középiskolai tanárok nyugdíjalapja javára, minden tanulóra 50 kr., és a fentartó testületekre minden tanár után 12 frt. Mindez évenként. Az egyháztanács — hol a »rendkívüli izgatottságban® levő közbirtokos uraknak is szavuk lenne, de — ők tudják miért — a gyűléseken nem szoktak megjelenni s csak az utólagos kritizálás könnyű és hálás munkáját gyakorolják — tekintettel, hogy az egyház a mult időkből most is 12,000 frton feliili adóssággal van terhelve — tekintettel arra, hogy a gymnásiumban inkább már a tehetősebbek vagy gyermekeik magasabb kiképeztetéseért némi áldozatra is képes és hajlandó szülők gyermekei járnak: hozta azon határozatot, hogy — tandijat ugy sem fizetvén — ez 5 frtot ők viseljék ; az igazolt szegénység esetén az illetők ez alól is felmentetvén. S az így bejövő összegből fedeztetnek a 60 kr. — 1 frt 50 kr. a tanulók után; 7 tanár után az évi 12 forintjával járó 84 frt. De kimondotta egyszersmind az egyháztanács azt is, hogy mihelyt az egyház azon helyzetben lesz, hogy a taná-