Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-06 / 10. szám

jelen nemzedék miveltebb, a felebaráti szeretet mezején tevékenyebb és nemesebb, mint a mult századok gyermekei voltak. E két igazság annál komolyabban figyelemre veendő, mert a kormíveltség amúgy is minden pillanatban azon szemrehányással lép fel, hogy a fennálló egyházak a mai hitetlenség jajveszékléseikkel nem az igazi, a krisztusi vallást, hanem régi, emberi tantételek halotti leplét akarják az elporladástól megóvni; vagy mint Lany II. magát kifejezi, csak múmiát balzsamoznak újra meg újra. Világos, hogy ez illő műtét lehet a róm. katholicismusban ; de a protestantismusnak csak szégyenére és kárára válnék. Lány Henrik úgyis azon nézetben van, „hogy a ki azon tudathoz jött, miszerint a feltétel nélküli visszatérés a rideg confessionalismus o theologiájához a dogmatikai és kritikai kérdések mai világos mivoltuk dacára nem volna más, mint igazolatlan orzás történelem elleni erőszak : annak szent lelkiismereti kötelessége felszólalni, hogy a jog legyen az élőké és ne a halottak uralkodjanak felettünk." Magától értetik, hogy ily intésekkel szemben a protestantismusnak percig sem szabad tétovázni. Ha a vallási fogalmak fejlődésében a vezérszerepet megtartani óhajtja, okvetlenül szükséges, hogy a mult századok, emberi tantételek sötét katakombáiból a mai nyilt, tág élet terére lépjen, és ne azt hirdesse, hogyan fejezték ki elődeink vallásos meggyőződésüket, hanem azt, mikép formulázza vallásos tudatát a mai nemzedék. Nem állítom, hogy elfogadható volna, mit egy laikus barátom egyszer szememre lobbantott, t. i. hogy ne hangoztassam mindig csak a megfeszített, hanem minél gyakrabban a feltámadott Krisztust is; de igenis, nem hiszek tévúton járni, ha azt gondolom, miszerint épen a protestantismus hivatása, a kor szavát meglesni és az élő nemzedéket fokról fokra előre vinni a tökéletesblilés és a tisztább fogalmak magaslatán. Ez lesz aztán azon nyitott ablak, melyen a holt betű sötét kamrában fogott emberiség átjuthat amaz isteni kéztől teremtett végtelen szent templomba, melyben a halandó földi vándor Istenét imádhatja „lélekben és igazságban." fíiei bt unncr Gusztáv. TÁRCA. Adatok />. e. Dr. Révész Imre élettörténetéhez. Most mar csak néhai, egyedül hálás emlékezetünkben s a hazai - és egyhaztörténelern örökéletet biztosító lapjain élő Dr. Révész Imre történetét, életkörülményeit, küzdelmeit vázoltak a napi lapok és a „Vasárnapi Újság.* A mérhetlen csapas s veszteségnek lélekből és fajdalmas szívből fakadt szavakkal kifejezést adott e becses lapok szerkesztője. Életrajzát részletesen irta Ballagi Aladar ur egyetemi tanár. Azonban ugyancsak ez utóbbi irta hozzám ugyan e tárgyban küldött magán levelében, hogy Révész Imre felett, Szász Károly szavaival élve, ,nem lehet oly sokat sírnunk, mennyit ő megérdemel.® Valóban, b. e. Révész Imre élete egy tanulságos könyv, melynek minden lapját, minden mozzanatát ismerni még bánatos lelkünknek s gyászoló szívünknek is nemcsak jól esik, hanem szükséges is ; mert tanulságokkal teljes. De nem is egészen jól fejeztein ki magamat ; mert ez az élet, nem könyv; hanem egy eleven, egy mozgó, munkás, példányszerü élet . . . Elvesztése felett érzett fájdalmunkat pedig csak neveli az a tudat, hogy e példányszerü életnek, a rengeteg tudomanynyal bővölködő, mélyen búvárkodó református papnak, rendíthetlen hazafinak s tántoríthatlan jellemnek sorainkban oly ijjesztő mérvben csekély számú követői találkoznak s nyomdokain járni oly kevesen kívánkoznak. De mégis, vagy talán épen ezért szükséges részletesen, alaposan, igazán és híven ismerni életét, növekedési s fejlődési viszonyait, hogy igy alkalmunk nyíljék betekinteni ama nagy lélek belső rejtekeibe, a kohóba, hol azok a nemes, ritka tulajdonok s kitűnő tehetségek képződtek s olyanná izmosodtak, minő e nemes és nagy lélek volt, míg köztünk élt. Illő és szükséges ezen életrajzi adatokat közkincscsé tenni, még pedig a mennyire ily sebtiben készült s szük keretben mozgó vázlattól várható, lélektani alapokon s motívumokon indulva ; a boldogultnak elveit tetteire s tetteit elveire alkalmazva ; nemcsak azért, hogy a jelen és jövő nemzedék okulást szerezzen e példán ; hanem azért is, hogy a jövő századok készen talalhassák e nagy férfiú életére tartozó adatokat ; mert hisszük, hogy mig magyar reform, egyház lesz s ennek történelmét mivelni s tanulni fogják, Révész Imre neve e történelemnek egy lapján ott fog ragyogni okvetetlenül. De lehet, hogy a közel jövőben is fog találkozni valaki, ki e nagy lélek és kimagasló élet és jellem viselt dolgairól egy kidomborított élet- és jellemrajzot ir; mert érdemes volna rá s hálás anyagul szolgál e bezáródott élet ily nagyobbszerú munka alap: jához is. íme ezen indokoknál fogva kívántam én a boldogult nagy férfiú életére vonatkozó, jellemző adatokat, 1839—1880 végéig Pál bátyjához írott s jelenleg kezeim közt levő levelei alapján, közzétenni, pótolva itt-ott az életben levő testvér szóbeli magyarázata s útbaigazításai által, a mint ím itt következik. Révész Imre eredetét vette Szabolcs vármegyében, Ujfehértón, 1826 év január 14-én, Révész Pál városi jegyző és Beke Sára szüléktől. Révész Pál, az Imre atyja külömben kis-kún-halasi fi volt. A kis-kún-halasi atyafiakkal, különösen Révész György gyei és Jánossal még Révész Imre is folytonos levelezésben állott a Halas