Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-27 / 9. szám

az iszonyú hörgés jött már ajkaira . . Pár perccel esti nyolc óra előtt a hörgés egészen elcsendesedett, a kín, teljesen megszűnt — ő derült arccal, kibeszélhetetlen és leírhatatlan szelid tekintettel felemelé szemeit a magasságos égre, aztán lehunyta azokat, egy szó, egy jaj egy sóhaj nélkül elaludt örökre! * Részvétnyilvánítások. Id. Báró Vay Miklós így fejezte ki részvétét: „Mit vesztett az elhunytban magyar hazánk ref. hittársadalma, sőt maga az összes protestantismus is, sokáig fogjuk még keservesen tapasztalni ; én pedig ki több mint két évtizeden keresztül élvezém őszinte barátságát, kétszeresen s közvetlenül leszek ennek hiányát érzendő. Lélekben mindenesetre ott vagyok én is a dicsőültnek gyászravatalát körülállók sorában, áldást mondván hamvaira.* — T. Szerkesztő úr! ,A Révész Imréről irt, hozzá méltó, necrologban, a megboldogultnak gyászoló családjahoz intézett részvét táviratok között említve van a „Sárospataki akadémia a debreceni illetőségű hallgatóinak távirata* is. Nem a kegyelettel való tüntetés s a fájó sebeknek felszaggatása akar lenni részünkről, csak ha már a köztudat elé hozatott, s az előtt is bir értékkel, egy rokon érzelmű testület osztatlan részvétének az igazolása az, midőn kérjük, tudomásul venni, hogy egyházunk oszlopférfiának váratlan halála mélyen döbbentett meg mindnyájunkat, s a szomorú alkalomból nem a „sárospataki akadémia debreceni illetőségű hallgatói*, hanem egyenesen s kivétel nélkül a „sárospataki theologiai ifjúság* küldött táviratot a bánatos családnak. A sárospataki theologiai ifjúság. AD A KOZASOK. Az országos prot. árvaházra : Szigeti Elek zsakai ref. leik. 6 frt 25 kr. következő sorok kíséretében : A zsákai ref. egyház által a budapesti prot. országos árvaház részére köröztetett gyűjtő ivén, reformátusok, görög keletiek és izraeliták részéről, tehát vallásfelekezeti külömbség nélkül a következő adomanyok folytak be Zsáka községben : Szigeti Elek 30 kr., Erős Mihály 20 kr., Sárvári István 10 kr., Papp Ede 20 kr., Lessí Sándor 20 kr., Sárvári Mihály 10 kr,, Zsáka'község 50 kr., Fejes Mihály 10 kr., N. N. 20 kr., Farkas Márton 10 kr., Dirinba György 10 kr., Dürgő László 10 kr., Pintye János 10 kr., O. Veres Jánosné 10 kr., Feldmann Jákób 10 kr. K. Szántó János 10 kr., M. Szántó István 10 kr., Klein Izráel 5 kr., Fodor Pál 5 kr., Sárvári József 5 kr., K. Szűcs Mihály 5 kr., Márkus Demeter 10 kr., Dürgrt Mózes 10 kr., Sz. Szabó János 10 kr., Baka Sándor 10 kr., Erdei György 10 kr., Dinó János 10 kr., Takács Mihály 5 kr., Pántya Mózes 10 kr., Macsi Gábor 10 kr., Weiss Hermann 10 kr., Braun Adolf 10 kr., N. N. 10 kr., Sz. Veres Mihály 10 kr., Gr. Rhédey Gábor I frt, Tóth Sándor 50 kr. B. L. 10 kr. Zsákai ref. egyház 50 kr. Szerk. Nyilt tér.*) En;

midőn Szabó Imre balogi segédlelkésznek egyházi irodalmunkban páratlan gorombaságaira feleltem, s igénytelen művem bírálatát ily igazságtalansággal szemben az olvasó közönségre biztam : az ügyet bevégzettnek tekintettem. Azonban e lapok 6-ik számában oly irodalmi botrányaival és otromba kifejezéseivel találkozom, melyeket szó nélkül nem hagyhatok, s kérdem • 1. Mit ítélnek paptársaim, s mit mond bárminő állású egyén, ki irodalmi érzékkel bir. arról, a ki, hogy ellenfelét besározza, annak munkájából idéző jel közt olyanokat hoz fel, a melyek abban nincsenek ? Sz. I. idézi (e. i. lap 173 lap legalsó sor) munkámból: „a haza polgáraiban nem eladó lélek és voks.* Ez idézvényből művemben egy szó sincs. Idézi (40 1.): „ártatlan csecsemők jajkiáltásai,* holott a szövegban ez áll: „aggastyanok jajkiáltásai.* Továbbá felhozza e tételt: „a magasztalás virágaiban levő kétszinüség*, a szövegben pedig igy van: „a képmutatás és ámítás sehol sem oly veszedelmes, mint a vallásban. Az evangelium eljön hozzánk a maga fényességében, meghódolunk neki, a dicséret pálmaágait, a magasztalás virágait hintjük útjára. Hanem milyen sok ezekben a farizeusi kétszinüség?* (lásd 109 lap. vir. vas. préd.) 2. Méltó-e, hogy pap szóba álljon azzal, a ki paptársával szemben ily kifejezést használni elég durva: »felpálinkázott (egyházi) beszéd*? Józan életű közönsé ges emberről is igy irni, hogy legfinomabbul mondjam ki, legalább is miveletlenség. Nem vélem, hogy lenne lelkésztársaim közt olyan, a ki az ily otromba kifejezéseken s általaban a modoron, a melylyel egy fiatal segédlelkész művem és személyem ellen fellépett, meg ne botránkoznék, s azt szeretné, hogy ez irmodor a bírálatban, ez a semmit jónak nem találó pöífeszkedés, a közönség jó ízlésének rovására és a munkakedvelők elkedvetlenitésére egyházi irodalmunkban meghonosulna. Ugy tapasztalom, hogy Sz. I. nekem és művem terjedésének többet használt mint ártott. De bármit, bármennyit ártott volna is: megbocsátanam, ha valóvá tudná tenni állítását, hogy én életkoromra nézve a 40 év felé járok. Mint a többi állítása ugy e sem igaz. Megyaszó,' 1881. febr. 18. Zombori Gedo, ref. lelkész. ' ' ' . '

1 : Nyilatkozat. Alol irott Bogyó Lajos f. évi Jan. 12-én Nagy: Peszeken az ottani lelkész úr temetése alkalmával t. Juhász Pál sárói lelkész urat mások izgatása folytán ok nélkül megsértettem, mint ez később tudomásomra jött, alaptalan vádakkal illettem többek előtt. E tettemét megbánván, ezennel t. Juhász Pál lelkésztársamtól a nyilvánosság terén bocsánatot kérek. Tergenyén, 1881. Febr. 23. Üogyó Lajos, ref. lelkész. *) Az e rovatban közlottekért felelősséget nem vállal a Szerk.