Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-27 / 9. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI VATA L : VIII. ker. Máriautca 10. sz. 1. em. El őfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. UIjT" Teljes számú péld-éir^yok:Iteil mindég szolg-átHia-t-mnk:. 2MT Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetősök lejárt, annak megujitására felkéretnek. A keresztelésről tekintettel a fennforgó kérdésekre. A gyermekek vallásáról intézkedő 1868-dik 53. t. c. felől vonatkozással a büntetőtörvényre ujabb időben gyakran az állíttatott, hogy a keresztelés nem tesz a hitfelekezetek között különbséget, mert az egyebet nem jelent, mint a kisded felvételét a keresztyénségbe általában. Valóság szerint s a dológ lényegét tekintve azonban sokkal nagyobb a kiilömbség a kath. és a prot. keresztelés között, mint első tekintetre látszik. Már a sakramentumok fogalma egészen eltérő. A kath. egyházban a szentségek már maga a véghez vitel által (ex opere operato) üdvöt eszközölnek. „Si quis dixerit, per ipsa novae legis sacramenta ex opere operato non conferri gratiam, sed solam fidem divinae promissionis ad gratiam consequendam sufticere, anathema sit".1

) A prot. egyházban épen az ellenkező fogalommal találkozunk. Itt a szentségek nem magoktól, nem ex opere operato, hanem csak annyiban üdvösök, hogy a hit ébresztésére és erősítésére szolgálnak. „De usu Sacramentorum docent Evangelici, quod sacramenta instituta sunt, non modo ut sint notae professionis inter homines, sed magis ut sint signa et testimonia voluntatis Dei erga nos, ad excitandum et confirma/ndum fidem in his, qui utuntur, proposita. Itaque utendum est Sacramentis ita, lj Conc. Trid. Sess. VII. can. 6. ut fides accedat, quae credat promissionibus, quae per Sacramenta exhibentur et ostenduntur. Damnant igitur illos, qui docent quod Sacramenta ex opere operato justificent".*) Ha már a szentségek fogalmánál általában ily lényeges kiilömbséget találunk, hogy azok a kath. egyházban magát az üdvöt jelentik, nálunk pedig csak hathatós eszközt az üdvre, ugy különösen a keresztelést illetőleg is bizonyosan felette nagy lesz az eltérés. A kath. egyház a keresztelésről következőket tanit. Már maga a keresztelés szertartásának véghez vitele által a kereszteknek az eredeti és minden más bűne, melyet a keresztelés előtt elkövetett, elengedtetik. Továbbá a bűn időbeni és örökké való büntetésének elengedése szintén e szentségnek következménye. A keresztelésben fogadást kell tenni, hogy istenbe és a kath. tanok igazságaiba hinni fognak. A keresztség tanúi, mintegy szellemi szülei a kereszteknek és az ő nevében a hittvallást és a keresztségi fogadást teszik le; azért szükséges, hogy i) ők magok jó katholikusok legyenek, 2) kötelesek a keresztelt gyermekek kath. neveléséről gondoskodni, ha a szülék azt elmulasztanák vagy meghalnának, és 3) a keresztelttel vagy annak szüleivel házasságra nem léphetnek"2

) Itt tehát oly kereszteléssel van dolgunk, mely által a gyermek nem általában a keresztyénségbe, hanem specifice a kath. egyház tagjai közé vétetik fel, oly kötelességgel, hogy a kath. egyház igazságaiban hinni és szüleinek ha') Aug. Conf., de usu Sacramentorum. J) Katechismus fúr kath. Kinder. Herausgegeben durch den St. Stephans-Verein. Budapest, Athenaeum. 1878.