Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-07 / 45. szám

díszes sírboltot emeltek s az egyházban bold. atyjok missióját sikeresen folytatják. A canonica visitatio emlékére báró Prónay Róza és báró Prónay Irma az oltárt, mint a hogy azt 18 év előtt bold. édes anyjok tevé, díszes, nehéz ezüst csíp. kével gazdagon ékített kék bársonyterítővel díszíték fel. A főpásztor indíttatva érzé magát az áldozatkész b. Prónay-családnak külön j.-könyvi pontban elismerést és hálát szavazni. Istenitisztelet után a vendégek egy része a papla­kon, a presbyterium az iskolában vendégeltetett meg. A díszebédet B. Prónay Dezső úr adta uri lakában. Az első pezsgős palack dugójának durranása jel volt a szebbnél szebb áldomásokra, melyeknél a szellemdús házi úr maga adott jó példát. Másnap meglátogattuk a szépen berendezett, most paliózott iskolát. Délutáni 3 órakor a püspök és kísé­rete a két báró négyes fogatain — szakadó esőben — útnak indult Vác-Hartyán felé, hová későn este ér­kezett meg. A sződi határon, a kellemetlen idő dacára, nagy küldöttség hivá meg a főpásztort, a lelkes Gosz­tonyi János, csomádi felügyelő úr vendégszerető, szép kastélyába. 40 év előtt is, ép ezen napokon, így volt Hartyánban a látogatási testület együtt, csakhogy az apák helyére, részben a fiak léptek : Dr. Szeberényi János, püspök, Sárkány Sámuel fő-, Esztérgály Mihály, ales­peres, Melcer János, látogatási jegyző, a vendégszerető kegyes házi úr : Gosztonyi Lajos, már mindnyájan a bol­'-dogok álmát aluszszák ; csak a ház úrnője, a tiszteletre • méltó Triangi grófnő örül még ma is a kegyelem nap­jának. A jegyzőkönyv itt olvastatván fel, a főpásztor meggyőződést szerzett a csomádi egyháznak példásan rendezett állapotáról. A gazdag vacsorát lelkes felköszöntések fűsze­rezték. Másnap, 19-én reggel, Csornád leánygyülekezetén : Bottyánon keresztül, melynek kis temploma előtt diadal­ívek emeltettek, számos kocsi kísérete mellett, Csornádra érkezett a főpásztor. A paplak előtt a helyb. lelkész, számos szomszéd pappal, nem különben a reform, test­véregyház részéről Erdélyi József veresegyházi és Csil­léry szadai lelkészek üdvözölték őt. Az istenitiszteletet az egyház ifjú lelkésze: Zvarinyi János végzé apostoli ihlettséggel. Jelen voltak a visitatión, mint hivatalos sze­mélyek, többek között : báró Prónay Gábor, mint he­lyettes esperességi-, Rudnay József, mint nyugalomba lé­pett felügyelő és Kemény Gusztáv a járás fáradhatlan szolgabirája. A paplakon elfogyasztott, magyar vendégszeretet­tel fűszerezett ebéd után, mely talpraesett áldomások­ban is gazdag volt, az egész társaság elment a közel fekvő temetőbe, hogy az autonomia hű bajnoka : néhai Esztergály Mihály főesperes emlékének meghozza a ke­gyelet és hála adóját. Éjszakára a főpásztor és kísérete a kies Rátóton keresztül, honnan egykor ócsai Balog Péter kormányzá a honi evang. egyház egyetemes hajóját, visszatért a kedves hartyáni kastélyba, hol másnap reggel bekö­vetkezett az. apostolok oszlása. Galgavölgyi. A várpalotai ev. templom száz évi fenállá­sának jubileuma. Magasztos ünnepélynek volt színhelye f. hó i-én a várpalotai evang. egyház. Reggeli 9 órakor a haran­gok hivó szózatjára hat lelkész és a presbyterium által vezetve a távolról s közelről összesereglett nép tömegesen vonult az ékesen feldíszített templomba. Míg a hallga­tóság helyet foglalt, a palotai dalárda énekelt üdvözlő hymnust. Az oltár előtt Gáncs Jenő sz.-fehérvári-, Horváth Sándor paksi- és Eősze Dezső veszprémi lelkészek fun­gáltak, majd Zatkalik Károly ösküi lelkész olvasá fel a várpalotai gyülekezet s templom rövid történetét, mely­ből kitűnt, hogy a hívek csoportosulása a karlovici béke idejére tehető s a gyülekezetnek már 1700-ban volt lelkésze. A két prot. felekezet eleinte együtt végezte isteni tiszteletét. A gyülekezet első lelkésze Molitoris vagy Molnár András volt 1703-ig. Utána Molnár Sá­muel 1703—1713 iskolát építtetett. Utódja Saarossy János 1713—1716, majd Györgyi Ferenc 1716 - 1725 kisszerű imaházat építtetett. Urszini Sámuel 1725—1735 az anyakönywezetést megkezdette. Tóth Mihály 1735 — 1744 az anyakönyvet kiegészítette a házasultak és meghaltak rovatával. Balog Ádám 1744—1750 az ima­házat feldiszíttette s ugy állt az 1779-ig, Balog, superin­tendensnek megválasztatván Nemes-Kérre vitetett. Utódja Kis Zsigmond 1750—1756 a havonként egyszer tartandó német nyelvű istenitiszteletet hozta be. Nagy István 1756—1765-ig a már omlatag egyházi épületeket meg­javíttatta, Szent-Lőrincre vitetvén, utódja Sikos István lett 1765—1772. Bárány Pál 1772—1778. Horváth Sá­muel 1778—83, első volt, ki a gyülekezet történetét megírta „némely élemedett emberséges embereknek szája vallása* alapján, s ő alatta épüit fel a jelenleg jubilált temp­lom. Vásonkői gr. Zichy István Várpalota ura, mint kath. főúr, maga is pártolta a gyülekezet instantiáját a „felséges kir. consilium* előtt. Az alapkő 1779. márc. 18-án téte­tett le. A ref. testvérek önkényt nyújtottak segitő kezet a munkához. „Novbr. első napja, ugy mint mindenszen­tek ünnepe első napja leve az az emlékezetes nap, me­lyen 1780. esztendőben, a mi újonnan felépült imádság, házunkat sok kegyes lelkeknek jelenlétökben a teljes szt. Háromság egy igaz Istennek ajánlottuk.* A történet felolvasása után Farkas Mihály pa­lotai lelkész lépett a szószékre ; ünnepélyesen emelke­dett hangon hívott fel visszatekinteni egy század kima­gasló emlékére a jelen ünnepélyről, majd a lelkesedés hangján hirdeté Esaiás 26. r. i.-ből kiindulva: ,éros

Next

/
Oldalképek
Tartalom