Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-20 / 25. szám

De célunk egyszersmind az is, hogy ezen szép és áldásos virágát hazai prot. egyházunknak újból a t. kö­zönség becses figyelmébe ajánljuk. Ez az árvaház nem csupán a szorosabb értelemben vett árvaegylet intéz­ménye, hanem édes leánya ez az egész keresztyénség­nek, a keresztyén társadalomnak, közelebbről az egész hazai protest. egyháznak. Azért vegye kiki ennek ügyét permanens gondjai ala, s a kedvező alkalmat használja fel ennek érdekében. Hogy hol mutatkoznak kedvező alkalmak, ki tudná azt megmondani ? Több­féle indítvány hozatott szóba közelebb is e lapok hasáb­jain, mindegyik jó lehet egyik és'másik helyen az adott viszonyok és körülmények között, ismét más helyeken talan más módon lehetne ezen intézet szamára jöve­delmi forrást nyitni. Minden út a keresztyénség és humanismus Rómájaba vezet. Jeriink! és tegyünk a mit lehet. Fa rkas Józsej. A veszprémmegyei ág. h evang. esperesség közgyűlése. Esperességünk f. évi junius hó i-én Pápán tartotta évi rendes közgyűlését nagyt. Tatay Sámuel esperes és tek. Purgly Sándor egyházmegyei felügyelő urak iker­elnöklete alatt. A lelkészek majdnem teljes számmál voltak jelen, sokan a tanitók közül, vilagiak — úgy mint máskor — most is kevesen, a minek oka külön­ben azon körülmény is, miszerint egyházmegyénkben nincsenek is aránylag annyian, mint más egyházmegyék­ben ; azt azonban dicsekedéssel állíthatjuk, hogy a kik egyházmegyénk intelligens vagy vagyonos világi tagjai közül egyházi ügyeink igazgatásaban részt vesznek : azok igazán buzgó és hű munkásai az Ur szőllőjének. Buzgó ének, a helybeli lelkész altal nála szokásos emelkedettséggel és melegséggel elmondott alkalmi ima, világi elnök úrnak szívélyes üdvözlő szavai s a jegyzői széknek a rendes jegyző akadályoztatása miatt szüksé­gessé vált s ez alkalomra alólirott által történt betöltése után napirendre került első helyen szeretve tisztelt es­peresünknek nagy gonddal összeállított, — s kiváló egyházkormányzói buzgósága,- rendszeretete- és tapinta­tosságáról tanúskodó — évi jelentése. A szűk termésű, s különösen itt a Bakonyban valóban Ínségesnek mond­ható évet tekintve azt hittük, hogy esperes úr jelen­tését folytonos fohászkodással kell végighallgatnunk, mert panaszokkal lesz tele : de mily kellemesen csalód­tunk, midőn a jelentés gyülekezeteink anyagi ügyeinek i altalanos javulasáról s a hitbuzgóság és áldozatkészség oly sok szép tényeiről tett bizonyságot. Örömmel vettük tudomásul, hogy a gyülekezetek részéről az egyházkerületi főtanoda s egyéb közintéze­tek fenntartására kivetett, s a legutóbbi években meg­lehetős hiányosan befolyt évi adókból körülbelül ötször annyi jött be, mint a sokkal jobb termésű mult évbep S e mellett gyülekezeteink ez év folytan is több eze­rekre menő költséget áldozták a törvény kívánalmainak megfelelő iskolák s egyéb egyházi épületek építesére s javítására, — s ezek között kiváló elismerést érdemel a jó igyekezetű tési anya, — és a mult évben a refor­mátus felekezettel eddig fenntartott közösségnek elkerül­hetetlenné valt felbontasa után újonnan szervezkedett nagy-gyimóti leanyegyház célszerű iskolaepületeik létre­hozásáért. — Különös örömmel értesültünk a pápai gyülekezetnek szép haladást mutató anyagi helyzetéről, melynek egyes hitbuzgó tagjai — mint az előbbi évek­ben, úgy most is — több százakra menő adományok­kal és alapítványokkal járulták a gyülekezet felsegélé­séhez. — A közgyűlés kedves kötelességének ismerte őszinte háláját kifejezni a kegyes jóltevőknek, de egy­szersmind elismerését a gyülekezet kiváló buzgalmú lelkészének, nagyt. Gyurácz Ferenc úrnak, mint ezen örvendetes hitbuzgóság folytonos élesztője- és fenntar­tójának. — Hasonló halaérzettel vette tudomásul a köz­gyűlés, hogy a mult évben tek. Purgly Sándor esperes­ségi felügyelő ur székfoglalasa alkalmával egy az egy­házmegyében hivataloskodott lelkész özvegyének gya­molítására tett 150 forintnyi alapítvány szaporítására nem lehetett ugyan a kedvezőtlen időviszonyok miatt — mint határoztatott — gyűjtést rendezni, mindazáltal ezen kegyes alapítvány gyarapitásara tek. Ihász Lajos lőrintei földbirtokos úr 100 forintot (előre lefizetett 2 evi kamataival), s tiszt. Szalay Sándor nagy-szőllősi lel­kész ur 25. évi lelkészkedésének emlékére 25 forintot ajándékozott; ugyanezen alapítványhoz nt. Gyuracz Ferenc lelkész úr évenkinti 4, s nt. Szarvasi Sámuel lelkész úr évi 5 forinttal járulnak. •— Nem lehet tehát állítani, hogy a hitbuzgó áldozatkészség kihaló­félben van a prot. egyhazban, működik az ime, az ínség idején is. Az esperesi jelentés említést tesz egy-két pörös ügyről is, melyek azonban esperes úrnak, a kiküldött bizottságnak s különösen tek. esp. felügyelő úrnak tapin­tatos eljárása folytán békés uton kiegyenlítettek, s így esperességi törvényszékünknek nem volt egyéb teen­dője, mint a rendesen vezetett pénztari számadások megvizsgálása. Pénztárunknak van ugyan mintegy 300 forintnyi követelése a megboldogult pénztárnok örökösei ellen, mely ügy — nehezen tisztázható volta miatt — már évek óta foglalkoztatja egyházmegyénket, azonban reményijük, hogy az annak rendbehozására újonnan ki­nevezett bizottság végre valahára rendbehozatja azt. Az egyházmegyében időközben történt vaitozasok­ból a következőket jegyzem ide: alólirott volt hántai lelkész a csernyei, Eősze Uezső s. lelkész a veszprémi, Horváth Károly v. palotai helyettes a hántai s Farkas Mihály s. lelkész a v. palotai gyülekezetek lelkészeiül választattak meg. Kiválóan érdekesnek tekintem közgyűlésünk targy­sorozataban foglalt közérdekű mozzanatok közül fel­említeni az országos protestáns árvaház ügyét. Mint minden egyházmegyéhez, úgy a mienkhez is megkül-50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom