Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-12-26 / 52. szám

vánét (kótákkal, hihetőleg Német-Ujvárott, 16. száz.), Énekes Keonivét, Debrecen, 1579.), Csáktornyai Jánosét (1590., Debrecen), Gönci (Fabricius) Györgyét (Debrecen 1592., 1602., 1616., 1620.). Ezekben nincs egyetlen francia nóta sem, mert ezek mind a Goudimél-féle dallamok elterjedése vagy nálunk lett használata előtt adattak ki; hanem igenis van magyar vers, magyar, latin, olasz, német és husszita dallam. Az említett korból pápista gyűjteményt nem is­merünk; mert a Cantus Catholici (hely nélkül) 1651., ké­sőbb Kassán 1674, később ismét N.-Szombatban 1703, egy másik N.-Szombatban 1672., u. o. 1680., — tehát mind a francia dallamok beplántálása után jelentek meg ; a Kájoni János-féle „Cantionale Catholicum*, Csík, 1676, a Balázs Agoston-féle hason című gyűjtemény, Csík, 1681. és u. o. 1685, tehát valamennyien későbben je­lentek meg ; úgy annyira, hogy el lehet mondani, miszerint nem létezvén a tiszta magyarság kebelében amaz idő­ben pápistaság, pápista énekes gyűjtemény se található azon korból, hanem igenis található — még pedig nagy számmal, mint kimutattam — a reformátusoknál, kik tiszta magyarok voltak akkor is, és — néhány ezer, később betelepített lélek hijján — azok ma is. Voltak tehát a reformátusok énekes könyveiben minden időben eredeti régi magyar dallamok, s vannak ma is. A „Krisztus urunknak áldott születésén* kezdetű karácsoni ének és dallam például Jókainak ép oly kedves karácsoni éneke, mint nekem, s a debreceni református püspöknek ép ugy, mint legszegényebb hallgatójának. Es bizony mondom Bogisich urnák, nem is fogjuk el­hagyni e vérünkké vált kedves sajátjainkat, sőt azon leszünk, hogy azok is, melyek a gyarló szöveg miatt mostani énekesünkből kimaradtak, megújítandó éneke­sünkbe visszavétessenek egy Arany vagy Gyulai, egy Szász vagy Baksay szövegén. íme, a tényt tehát eltagadni nem lehet; az önző, ferde állítást pedig történeti tényekkel megdönteni igen is lehet és kell is. Ne vindikáljunk tehát magunk­nak olyat, a mi nem volt. és most sem a mienk; hanem hajoljunk meg a történeti tények előtt, s a gyarló felekezetiességen túlemelkedve, ápoljuk közösen azt, ami közösen a mienk. Nézze at, tanulmányozza Bo­gisich úr — hisz kitűnő zenelehetséggel áldotta meg a gondviselés — a régi magyar református dallamokat : bizony mondom, nem kárhozik el érette, és bizony mondom, maga fog legelébb elmosolyodni azon légből kapott állításán, hogy a reformatió hűtlenül elhagyta azokat. Kálmán Farhas. IRODALOM. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye 1880. ^ept I—2. napjain Nyir-Bátorban tartott közigazgatási és tör­vényszéki gyűlésének jegyzőkönyve. Kiadta Görömbey Péter egyházmegyei főjegyző. 40 lap, és pedig nem többé folio, hanem 8-rét alakban. Örvendünk rajta, hogy ez az egyházmegye amint látható, tekintetbe vette, amit lapunk annyi idő óta sürget, hogy t. i. célszerű volna a gyűlési jegyzőkönyveket kivétel nélkül mindenütt az ivrétű-alaknál sokkal könnyebben kezelhető 8-rét alakban kibocsátani. Azon gyűlést, melyről jelen füzet szól, épen Görömbey úr terjedelmesen leirta lapunk 39-ik számában, és ennélfogva fölöslegesnek tartjuk e füzet béltartalmát ismertetni. Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az egész jegyzőkönyv igen rendes, s hasznalatát nemcsak a 8-rét alak, hanem a pontosan készített betűrendes tárgymutató és tárgylajstrom is igen megkönnyíti. A pápai ág. h. ev. egyház évkönyve az 1879-dik évről. IV. évf. Szerkeszti Gyurátz Ferenc evang. lelkész. A pápai gyülekezethez, — melynek felügyelője Lazányi Béla, segédlelkésze Pulay Gábor, 12 leányegyház tar­tozik. Összes népessége 1580 lélek. Született 84, meg­halt 64 egyén; a szülötteknél, moralstatisztikai adat­gyűjtés szempontjából nem ártana föltüntetni a törvény­telen szülöttek számát is. A vad házasságban élők ki­mutatása, számaránya szintén igen jellemző vonása lenne a gyülekezet erkölcsi viszonyainak. Az egyház iskolaiban Tompa Zsigmond és Boross Károly tanítók s két ideigl. tanitó vezetése alatt 259 gyermek tanul, kik közül, — igen helyes, hogy fel van tüntetve — 41 más felekezet­beli. Van a gyülekezetnek iskola- és népkönyvtára, melyet a lelkész felhívására még 1873 ban alapított a közbuzgalom. AtaláLan, hogy mennyire rendezett egyház a pápai, tanúsítják a jelen fűzetben tüzetesen ismertetett gyámintézete, emlékkönyve, költségvetése, ev. nőegyleti pénztára, egyházsegélyző egyleti pénztára, iskolai takarékpénztára és a fiók-gyülekezetek magtárai, melyekben több mint 300 mérő gabona van elhelyezve. A gyülekezet Zsedényi emlékére gyászünnepélyt tartott. Az ez alkalommal Gyurátz lelkész úr által tartott sike­rült emlékbeszéd jelen füzet végére függelék gyanánt van lenyomatva. Az évkönyv tiszta jövedelme az ev. nőegylet pénztárát gyarapítja. Mai számunkhoz mellékelve veszik olva­sóink a Franklin-társulat könyvkiadcáuyainak jegyzékét, valamint a társulat kiadásában megjelenő hírlapok elő­fizetési felhívását. Ott látjuk a hírlapok élén a régi jó Vasárnapi Újságot, mely nagy képes hetilap 28 év óta kipróbált házi barátja a mívelt magyar közönségnek. E lap évről évre szebb kiállításban, szebb képekkel jelenik meg, s béltartalma is folyvást emelkedik mind változatosságban mind időszerűségben. A magyar irodalom legkiválóbb erői csoportosulnak e lap körébe, úgy hogy ép ezen kitűnőségeinél fogva teljesen fölös-

Next

/
Oldalképek
Tartalom