Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-08 / 6. szám

Huszonharmadik évfolyam. 6. sz. Budapest, 1880. február 8. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII, ker. Máiiautca 10. si. 1, cm, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 1 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. fUfT" Teljes számú példányokkal mindég szolg-á. Ili a. tűink:. Előfizetési felhivás PROTESTÁNS EGYHÁZI és ISKOLAI LAP" 1880-dik évi, huszonharmadik folyamára. Előfizetési cLIj : Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Ballagi Mór. tesen nem hierarchikus értelemben), hogy ő nekik föladatuk a vezérlettekbe lelket önteni, s illetőleg azok egyháztársadalmi közszellemét szabályozni és irányozni s hogy az ő erkölcsi és szellemi értéküktől, bölcsességüktől és tapintatuktól függ az egyháznak, mint társadalmi intézetnek virágzása. Ám lássuk, vájjon helyes, tapintatos és méltányos-e, ha az egyházi férfiak és in specie a panaszkodó cikk irója által minden felelősség a ,világiak^ bűnös fejére háríttatikr Igaz, hogy mi protestansokúl nem ismerünk el rendi, avagy kiváltságbeli különbséget az ige hirdetői és hallgatói közt; igaz, hogy mi, mint eminenter ^tanitó felekezet(

<

, egyházunk minden tagjától elvárjuk, hogy a vallásos élet munkálásában tehetségéhez mérten mindenki cselekvő részt vegyen, hogy egymást oktassuk, buzdítsuk s támogassuk. A dolog természete azonban mégis úgy hozza magával, hogy a vezető, az irányzó szerepet az egyházi férfiaknak engedjük át, igen természetesen őket tekintvén az egyházi társadalom terén szakembereknek. S vájjon számot vetnek-e e ^szakemberekc a rájok háramló föladattal s felelősséggel ? 11 Hol a baj? E kérdésre Péterfi Dénes ur azt feleli a >:>

Prot. Egyh. s Isk. L.* f. é. 5. számában, hogy a világiakban, a világiak adnak példát a népnek, »hogy templomát elhanyagolja, Istenét elfelejtse és erkölcséről a puritanismus (!) zománcát (!!) letörölje.(

< Elhamarkodott, mondhatnám, megfontolatlan szavak, meiyekben sokkal szembeszökőbben nyilatkozik a tanácstalan tehetetlenség, mint a fölismert baj megorvoslására alkalmas orvosi képesség és ügyesség. De nem polemizálni, hanem csak véleményt akarok véleménynyel szembe állítani. Ezért á könnyű győzelem olcsó dicsőségéről lemondva, rögtön annak kiderítésére térek, hogy laicus szempontból tekintve, hol is van hát voltaképen a baj ? Szerintem is kétségtelen tény, hogy egyházunknak világi tagjai megdöbbentően elhidegültek, közönyösökké váltak a vallásos élet iránt; de nem maguk ösztönéből, hanem egyenesen az egyházi férfiak hatása alatt, kik főleg egy emberöltő óta feledni látszanak, hogy a vallási társadalomban ők képezik a vezérlő rendet (természe-