Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-12-12 / 50. szám

mely azt meghatározza, mint annak egyebektől megkülönböztető tartalma. Ha nem ismerjük el az ideális (tudattalan) képzettartalmat a cselekvés miségeül, nem beszélhetünk tudattalan akarásról sem mint a tünemény belső ágenséről. Szóval: a tudattalan akarás nem egyéb, mint tudattalan képzettartalommal biró akarás. A reflectorikus mozgásokról szóló fejezetben utal Hartmann a gerincagy keresztmetszésével tett kísérletekre, melyek szerint minden idegközpont lehet közvetítője az inger átterjedésének. Mentől fejlettebb az idegközpont, annál több célszerűség és ügyesség mutatkozik a mozgások complicatiojában. A nyúlt agy például, mint az agy után legfejlettebb idegközpont közvetíti a lélekzést, csuklást, sóhajtást, nevetést, sírást, köhögést, prüszentést. Legcomplicáltabbak az agy reflexmozgásai, minők izlelésnél a nyál kiválasztása, szaglásnál az őrlikak kitágulása, a rövid és gyors lélekzés, hallásnál a dobhártya feszültsége, a fül és haj mozgása, látásnál a két szemközpontnak, a lencsének és irisnek alkalmazkodása a tárgy távolságához. Reflectorikus mozgások azok is, melyek elsiklásnál, járásnál, táncolásnál, korcsolyázásnál a test egyensúlyának fentartására tétetnek. A tudattalan reflexió gyűjti össze a kellő izomerőt, melyet a meggondolás nem volna képes jól kiszámítani. Az öszvér azért lépked veszélyes helyeken biztosabban az embernél, mert nem hagyja magát zavartatni tudatos meggondolás által; így a holdkóros is. Még a rögtöni rövid feleletekben is van valami magában véve tudattalan, mi felett később az ember maga bámul vagy szégyenkedik. Ilyen a gyors kalapemelintés, ha váratlanul köszön, vagy csak fejéhez kap valaki mellettünk. Legnevezetesebb e tárgynál az, hogy reflexmozgások nélkül önkényes mozgás sem történhetnék. Magának a parancsoló agynak nincs képzete a kivitel módjáról, az innervatio célszerű szétterjedéséről az illető mozgató idegekre Tud-e az ember valamit azon ideg- s izomcombinatióról, melyet egyetlen szó kimondás igényel ? Egyedül megállható magyarázat tehát az, hogy agytudat által szándékolt mozgás valamelyik mozgási centrummal — rendesen a gerincagygyal közöltetik és csak akkor jön létre. A tudalom e mozgásokat annyira amennyire szétoszthatja s minden részmozgásnak tudatos impulsust adhat, de valószínűleg ez mindig a mozgáscentrum szürke állományán át történik s így a reflectalás jellemével bir, innen nyeri könnyedségét, biztosságát. Mutatkozik továbbá az „Unbewusst4

a természeti gyógy erőben. Madár a fészkét, pók a hálóját, bogár a gubóját, csiga a házát gondosan kijavítgatja; mennyivel inkább cselekszik ezt saját testökkel, melyet némely állatnal különben sem lehet jól elválasztani a lakástól, ruházattól. A hydráknál, planariáknal a szétdarabolt test minden részéből uj test támad, az annelidáknál csak a keresztmetszés által leszelt testrészek, fej, fark egészülnek ki újra. Ez csak ugy érthető, hogy az állati test minden darabja bir az ő nemi typusának tudattalan képzetével, mint a méh az építendő sejtjével anélkül, hogy olyat már látott volna. Egy elől-hátul megcsonkított giliszta sebeiből fehér göböcske dudorodik ki, mely lassanként nagyobbodik, majd sima egymáshoz álló gyűrű alakot kap, ugyanakkor megnyúlik az emésztő-csatorna, a véredények, a ducfonalak. No már, hogy a csonka törzsből, csupán kiizzadás s a megfelelő szervek szomszédsága által anyagi mechanismussal, ideális mozzanat nélkül egyfelől fej, másfelől fark keletkezzék: ehhez mégis erős hit kívántatnék Mentől magasabb fokán vizsgálódunk az állati életnek, annál inkább fogy e gyógyerő, mígnem az embernél legalacsonyabb fokra száll; talán már itt a szervező erő a külső működéstől inkább elfordul s egész erélyét valamennyi szervezet végcéljára a tudatosság szervére fordítja; talán, mert a magasabbrendű allat szervezete szilardabbul alakul s kevésbbé van alávetve törésnek, csonkulásnak, sebesülésnek, így a vízi állatoknál nagyobb a regeneráló erő, mint a szárazföldieknél. Köröm, haj az embernél is könnyen visszapótlódik. Az orvosi eljárásnak átalában nincs másfeladata, mint a reproducáló erőt gyámolítani s a zavaró körülményeket eltávolítani Kik mindezt a táplálék, vegyi folyamat és sejtszaporodás részén akarják megfejteni, felejtik, hogy egészen uj képződmények is fordulnak elő a szervezetben, például á terhesség állapota. Azok ellenében, kik a betegségekért a természetet vádolják, állítja Hartmann, hogy a betegségek soha sem állnak elő az organismus psychikus alapjából, hanem kívülről kényszeríttetnek arra, például apró szerves lények beférkőzése, a bevétel és kiadás aránytalansága, a táplálék mivolta által. Áll ez még a lelki betegségekre nézve is: ott is a tudalom szerveinek normális működése van valamiképen megzavarva. Az organikus képződés psychikus oka soha sem betegedhetik meg, sem betegséget nem idéz elő. Azon kérdésre, hogyan okozhat az akarat beidegzést, a tudatos lelki tevékenység hogyan okozhat organikus működést, nem felelhetünk mást, mint hogy az egész mozgási idegrendszer az akarat számára alkotott készülék. Minden szervezetet — úgymond Hartmann — egy gőzgéppel lehet összehasonlítani, csakhogy ez maga a fűtő, a gépész, a javító, sőt a gép építőmestere is. E felséges gép egyik legbámulatosabb része az idegrendszer. Az idegek félig cseppfolyó volta lehetővé teszi a tömecsek mozgását anélkül, hogy azok örökösen változtathatnák helyöket. Kétségtelen, hogy akár a tudatos, akár a tudattalan akarat hatása a szervezetben, a tömecsek polarisatióján nyugszik, erre vezethető vissza azon képződmények minősége, melyekben az akarat magát közvetlenül nyilatkoztatja, mint például a neoplasma képződésénél vagy az embryoban. A figyelem reflexműködését szándékosan is elő lehet idézni. így a nemi dolgokra irányzott gondolkozás, nemi fölgerjedést szül; a hypochondrista testének minden részében érzi a fájdalmat, ahová csak figyel. A delejes elalvás is összeköttetésben van a mozgató idegfolyam működésével s a