Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-01 / 5. szám

fogadtatott el. Első volt Bérsier úr indítványa, mely azt sürgette, hogy »minden egyháztanácsnak legyen meg az a joga, hogy azt a lelkészt avathassa föl (consacrer,) a kinek elveit leginkább helyesli, s legyen ez a jog megszorítás nélküli még olyan lelkészeket illetőleg is, kik a természet fölöttit tagadják.® Ezt az engedményt azonban lehetetlenné teszi főleg elvi szempontból a synodusnak Bersier úr szerint is meghagyandó azon joga, hogy az egyház hitét ő proklamálja s ő alkot általános szabályrendeleteket még a tanra nézve is. Második, az előbbivel épen ellentétes indítvány volt a Bábut úré, ki azt kivánta, hogy »a synodus a J maga dogmatikai határozataira nézve minden adminisztratív szentesítés kikerülésével csupán morális érvényre emelést ismerjen el szükségesnek/ Az előtt azonban, a ki a hit dolgában minden kényszerítést, még pedig teljes joggal visszautasít, nyilván való, hogy e javaslat nem veszi számba a francia ref. egyház concordatumi helyzetét, melynek alapján a francia kálvinista csak az olyan synodusi határozatokat ismeri el, melyek az állam ^visa^-ját megnyerték. A Babut-féle indítvány elfogadása egyébb bajok mellett könnyen okot adott volna arra, hogy az egyház keblében, melynek tagjai különben is tisztán csak közigazgatási, sőt csak névleges ható- ; ság alatt egyesülvék, két külön egyház támadjon, t. i. egy olyan, mely a synodusnak hódol, és egy olyan, mely annak határozatait érvényteleneknek tekintené. E szakadás fenyegető voltát többen higgadtan és meggyőzőleg kimutatván, Bábut önként visszavonta az indítványát. Feltűnő volt különben e két indítvány között az az egyezés, hogy egyik sem tett különbséget a kisebbségnek liberális és szélső radicalis töredékei között ; holott a liberálisok a keresztyénség alaptanait készséggel elfogadják, míg a radicalisok azokat is mind elvetik s azt hirdetik, hogy ők uj vallást akarnak alapítani. E két véglet között foglalt helyet s állást azon csaknem teljesen azonos három indítvány, melyeket Maurin, Bruguiére és Dhombres (párizsi lelkész) nyújtottak be. Ezek szerint »concessio adandó a választóknak a vallási föltételek alkalmazási módját, az új lelkészeknek pedig az 1872-diki vallástételt illetőleg azon egyetlen kikötéssel, hogy a liberalismus az úgynevezett »merőben seabad gondolkodást® (libre pensée touíe pure) utasítsa vissza/ Ezt a közvetítő indítványt aztán lényegében csakugyan el is fogadták s határozattá emelték. Korántsem mondható ugyan, hogy az egyetértés biztosítására ez már teljesen elegendő ; de annyi bizonyos, hogy a liberálisok nagy része örvendetesen ki van békítve, s teljes bizalommal föltehető, hogy további vágyainak s törekvéseinek érvényesítésére ezentúl csakis békés utat fog követni. Följogosít bennünket e reményre az a körülmén)'', hogy, noha 4 gyűlésezésen igen eltérő nézetek, igen , kulömbözŐ rendszerek, igen kényes, helyzetek s igen elütő vérmérsékletek és jellemek szerepeltek, egyben, az egyesülés óhajtásában és munkálásában mindenki egyet értett. S van is áldás a végzett munkán, s a buzgó törekvésen, mert francia hitfeleink különböző pártjai és párttöredékei véleményben s érzelemben már is közelebb simultak egymáshoz, mint valaha. Király Pál. IRODALOM. A nőkérdés, hazai viszonyainkra való tekintettel. Irta Somogyi Géza. 30 lap, ara 25 kr. Kapható Dobrowsky és Franké könyvkereskedésében Budapesten, és a szerzőnél Iglón. — Korunk egyik napikérdése a nőkérdés, illetőleg a nőemancipatio. E kérdés megoldása körül a vélémények különböző csoportokra oszlanak. Szerző igen helyesen jár el, midőn, mielőtt egyéni véleményét nyilvánítaná, az ez ügyben fölmerült különböző nézeteket ismerteti. Aztán alaposan tárgyalja a nőt physiologiai és psychologiai szempontból, kifejti a nő hivatását, a nőtlenség okait, ismerteti a nőnevelést és a női életpályákat, mely cikkekben mindig talpraesett reflexiókat tesz. Szerinte legveszedelmesebb azon irány, mely a nőnek" a férfival megegyező munkaköröket akar kijelölni; ha higgadtan elmélkedünk e törekvés fölött okvetlen föl kell fedeznünk a rokonságot e törekvés és a socialismus meg a communismus között: mindkettő közös forrásból, az önmagával és a világgal való elégedetlenségből ered. Szerző, ki, miként a lapunkban legközelebb megjelenendő cikkéből látni fogják olvasóink, a gondolkodás terén a maga lábán szokott járni : Ítéletét a nőkérdés tárgyában ekkép foglalja össze : » maradjon a nő nőnek ! Legyen gondos házi no, gyermekeit szerető anya és gyöngéd hitestárs. Vagy ha a sors ezt megtagadja tőle, válasszon olyan pályát, mely szellemi és testi hajlamainak, tehetségeinek leginkább megfelel®. Magyar ABC és elemi olvasókönyv. A népiskolák első osztálya számára, irta Göncy Pál, a m. k. vall. és közokt. ministeriumban ministeri tanácsos, m. akad. tag. Bővített és javított kiadás. Bp., a magyar állam tulajdona. Bolti ára kötve 14 kr. — A legelterjedtebb ABC, a vall. és közokt. minister által megkoszorúzott pályamű. Mivel a fővárosi tanítók azt kívánták, hogy elemi olvasmányai közé az iparosok neveit és foglalkozásait magokba foglaló olvasmányok fölvétessenek : e könyvecske jelen kiadása néhány ilyen olvasmánynyal kibővíttetett. Frigyes katona és az ellenségek, melyek ellen küzdött. Elbeszélés a reformáció történetéből. Bpesten, llornyánszky Víctornál. 116 lap, kötött példány ára 60 kr. — E beszély a reformáció keletkezése idejében játszik; tárgya egy ifjú történeté, ki büszkeségét és indulatos természetét igyekszik legyőzni a vallásosság enyhítő befolyása alatt, s ilyenformán buzgó katonája lesz azon ügynek, melyet a reformátorok inauguráltak,