Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-21 / 47. szám

Az is megfigyelésre méltó, hogy Ausztriában 2140 ügyvéd közül 1014 zsidó, a főiskolákban tanuló 2488 növendék közül 1038 zsidó, 59.122 kereskedő közül 30.000 zsidó. Alsó Ausztriában 370 publicista közül csak 145 nem zsidó. Nálunk meg az uj földes uraságok szaporodnak rettenetesen. A Renaissance után lletessy Vidor. lelkész. IRODALOM. Tanitók zsebnaptára az 1881. évre. Szerkeszti György Aladár. VI. évfolyam. Bp., Légrády testvérek. — Gondosan szerkesztett szaknaptár, melynek 168 lapnyi szövege tanitók számára nélkülözhetlen tudniva­lókat s érdekesnél érdekesebb fejezeteket tartalmaz. Nagyobb cikkek: Dr. Schvarc Gyula a culturpolitikáról; a tanitó-egyletek szövetségének ügye ; népnevelési egy­letek ; a népoktatásügy az országgyűlésen ; a közoktatás, ügyi miniszter jelentése i878 /9 -ről; a mult tanév történe­téből ; a népiskolák feladatáról; külföldi tanügyi krónika ; a polgári iskolák rendezése; fontosabb miniszteri rende­letek stb. Mindezekhez járul egy a tanitók szükségeihez alkalmazott s alaposan egybeállított tanügyi címtár. A szöveghez jegyzék-napló gyanánt, jó csomó tiszta papiros van mellékelve. Angol vászonba kötve ára 1 frt 20 kr.; bérmentes ajánlott átküldéssel 1 frt 35 kr. „Az utósó alamizsna.4 Petőfi Sándortól. Költészeti s nyelvmüvészeti méltatása Török Árpádtól. A külföld rajongva szól Petőfi költészetéről; mi ellenben még most sem birunlc teljesen megszabadulni az előítéletektől, melye­ket a negyvenes évek hívatlan kritikusai Petőfi múzsájáról szánni való buzgalommal terjesztettek. Még most is közönségesen csak a naturalistát, a természet fiát látják nálunk Petőfiben, a művészt azonban nem. Hogy Petőfi első rangú nyelvművészeink között foglal helyet, ezt eddig még senki sem tüntette föl. Ezt föltüntetni kitűzött föladata a méltatásnak, mely dec. hó második felében jelenik meg. A füzet ára 40 kr. Három példány ára 1 frt. Török Árpád, Budapest, Lovasut, 64. szám. Philosophiai írók Tára. Bölcsészeti irodalmunk fölötte szegény, annak is ami van, nem igen akad kö­zönsége. E tény fölszines magyarázata következtében közhelylyé lett, hogy a magyarnak nincsen érzéke, má­sok szerint nincsen tehetsége a philosophiához. S akik a közhelynek ránk nézve kedvező értelmet akartak adni, avval álltak elő, hogy e tekintetben is hasonlítunk a nagy angol nemzethez: mi is csak a valóság iránt ér­deklődünk. De a hasonlat sántít, mert az angol nem­zetnek nagy és virágzó philosophiai irodalma van, mely kétszer adott döntő fordulatot az európai szellemnek. Baconnal megindul az újkor szabad gondolkodása ; Locke a maga századának nagy mestere. Azóta sem csökkent az angol szellem philosophiai ereje, mely teljesen átha­totta e nemzet tudományát és irodalmát. Különben sem képzelhető, hogy bármely művelt népnek ne volna ér­zéke vagy tehetsége a philosophiához. Mert hiszen a bölcsészet a művelt és összhangzó gondolkodásból ered, az általános műveltségnek egyik legfontosabb alkotó elemffe s minden nép, mely a tudományok iránt érdeklődik, érdek­lődni fog a philosophia iránt is. Ideje tehát, hogy a nagy philosophusok iskoláit látogassa a magyar elme is, ami mind ez ideig sikerrel nem történhetett. A kor­szakalkotó philosophusok műveit minden művelt nép rég lefordítá a maga nyelvére, csak a magyar nem. E hiányt fogja pótolni a dr. Alexander Bernát és dr. Bá­nód József egyetemi magántanárok által megindítandó. „Philosophiai Irók Tára,4 mely közölni fogja a neveze­tesebb bölcsészeti irók rendszeres és népszerű műveit az eredetiből való, magyaros és gondos fordításokban. Ki fog tűnni, hogy csupán alaptalan előítélet tartja e munkakat homályosaknak, nehezen érthetőknek. A nagy philosophusok elmeművei nemcsak a gondolatok bősége és elméssége által válnak ki, hanem rendszerint remek formaban, világos nyelven, élvezetes módon irvak. Ma­gával a tárgygyal jaró egynémely nehézségek eloszla­tására magyarázó jegyzetek, az iró mivoltának föltün­tetésére életrajzi és tajékoztató bevezetések fognak szol­gálni. A Philosophiai Irók Tára a következő füzetekkel indul meg: Descartes fő művei; Hume tanulmánya az emberi elméről és Schopenhauer néhány válogatott ér­tekezése. Munkában vannak fordítások Platón és Aristo­teles, Bacon és Locke, Leibnitz és Kant, Pascal, Dide­rot stb. fő műveiből, továbbá egyes philosophiai kor­szakokat feltüntető átnézetes munkák. E vallalatot közre működésökkel támogatják többek közt: Hunfalvy Pal (Platón), Greguss Ágost (Pascal), Csiky Gergely (görög bölcsek műfordításban) és más szakavatott erők. A fü­zetek 10—12 ívnyi terjedelemben fognak megjelenni, s mindenik lehetőleg egész munkát fog tartalmazni. A füzetek az előfizetés kizárásával, olcsó aron és egyen­ként lesznek megszerezhetők. Evenként körülbelül hat füzet jog megjelenni. Az első Descartes fő művei (tel­jes munka), folyó év december elején adatik ki. Értesítés. T. előfizetőimet tisztelettel értesítem, miszerint: „Egyházi beszédeim az egyházi esztendőnek minden ünnepére és vasárnapjára, a közönséges evan­géliomi szent igék alapján (2 kötetben 67 beszéd)4 sajtó alatt vannak s a jövő 1881 -ik év Január hó kö­zepe táján fognak szétküldetni. Munkámnak összes tiszta jövedelme egy oltár és szószék építésére fordíttatik a csernyei evang. egyházban. Az előfizetéseket 2 frt 40 krjával, illetve utánvét melletti megrendeléseket kérem ezentúl is nevemre címezve hozzám küldeni Gsernyére (postahely Veszprém megyében, Bodajk mellett). Azok­nak, kik a 2 frt. 40 krt előlegesen beküldik: a köny­vet bérmentve szállítom. Kolbenheyer Albert, csernyei evang. lelkész. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a ,Vallásos iratok magyar nyelven* című mai lapunkhoz csatolt mellékletre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom