Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-14 / 46. szám

7.et szónokát, Rupprecht Lajos úr követte, ki meg a jubiláns helybeli barátainak nevében emelte fel szavát s adott kifejezést a barati nemes érzelem soha el nem alvó óhajainak. A nevezetes ünnepi actus jegyzőkönyvileg is meg­örökíttetett. Legközelebb olvastuk, hogy Geresd a nagy papok tűzhelye. Nem csoda, ha népe oly odaadó tisztelettel viseltetik lelkészet iránt. Mert ilyen helyre a nagy papokat batran hívhatja és e nagy papok szívesen mennek. Kinek oly szép babérból font tömött koszorúja van immár úgy az administrationalis téren mint a szónoki és egyházirodalom terén, arra a férfiura csak büszkén tekinthet az a gyülekezet, melynek lelkésze, az a kerület melynek kimagasló ékessége, azok a lelkésztársak, kiknek ő kor- és tiszttársa. És ha tudjuk, hogy az a férfiú, ki ma bar 25 éves papságát ünnepelte, csak 46 éves, kép­zeletben tovább fonhatjuk koszorúját, melyet csak a messze jövendők fejezzenek be. Isten sokáig éltesse a szintoly nagy pap mint szó­nokot. De virágoztassa azt az érdemes gyülekezetet is, mely papjai számara olyan tiszteletet hord meleg keb­lében! B ... . Helyreigazítás a » Vagy valami, vagy semmidre. » A f.-baranyai papság nem tudott megjelenni a király előtt, nem levén tisztában a felől, minő öltözetet vegyen magára,4 ezt véli, sőt másoktól is hallotta Dr: Foki colléga. Szép dolog! 64 intelligens ember közül négynél több (a kik közt a Dr. úr is ott van) nem tudja, hogy hivatalos megjelenésében micsoda öltözet illeti őt! En­nek az allitásnak más célja nem lehet, mint a négy deputatus nagyobb kitüntetése. S Baksayval szólva : „én e szerény öndicsőitésnek határt vetni nem akarok4 — de tiltakozom, hogy azt valaki a mások kisebbítésével tehesse. — Lássuk hat röviden, kire illik a »vagy valami vagy semmi". Azt mondja tisztelt collegám Dr. Foki úr, hogy ,a király előtt tisztelgő deputatiók sorában helyet fog­lalt a f.-baranyai ref. e. megye küldöttsége is4 . — Mi úgy tudjuk, hogy nem. A programúiban 18 deputatio van felsorolva, köztük a lutheránus és zsidó egyházaké, de én reformátusokét nem láttam. Hogy helyet kellett volna foglalnia, azt megengedem ; de, hogy nem foglalt, azt allitom. Ki hibájából történt ez? Talán Baranya­megyének, mely a pécsi püspökség varázshatása alatt az eretnekek mellőzését, ignorálását szembeszökő módon szokta nyilvánítani, elannyira, hogy a király kis-szta­pári látogatása alkalmával az ott tisztelgő baranyarae­gyei deputatio tagjainak bemutatása alkalmával, a be­jutató főispán a f.-baranyai főesperest elfeledte bemu­tatni. Hanem, az akkori főesperes nem hagyott magán könnyen kifogni. Kilépett a sorból, a Felség elé : „Felséges Uram, és királyom ! mint f.-baranyai reform, esperes 34 ezer reform, hódolatát teszem felséged labai­hoz4 . Vagy az is lehet, hogy az egyházi őrállason valók ébredtek későre. De tény, hogy hivatalosan nem sze­repelt s nem is szerepelhetett (miután bejelentve nem volt) a f. baranyai u. n. deputatio. — Azt mi is hal­lottuk — ugy privátim, — hogy négy pap reveren­dásan, palástosan — audientiára jelentkezett O fel­sége előtt, melyet soron kivüli kegyelemből, az utolsó pilanatban Tisza ministerelnök (Jekelfalusi közbenjá­rása mellett) eszközölt ki. De azt talan Önök se kivanhatják, hogy nyilvános audientia alkalmával meg­ejtett tisztelgésüket, — a sokkal magasabb jelentőségű deputatio számba fogadjuk el, — hogy más sem te­kintette annak, egyszerű bizonysága az, hogy az el fogadásról szóló tudósítás ezt a küldöttséget sehol sem említi. Mi is beszéltünk egyházi és világi férfiakkal ez ügyről. A közvélemény Ítélete előttünk sem titok, de megbocsát tisztelt collegám, ha a mi hallomásunk s az öné közt nagy küiönbséget találunk. Azt a lázas törek­vést, melylyel önök, az utolsó óraban, Ö felsége érkezte után, kihallgattatást nyerni igyekeztek, még a rnás val­lásúak is kicsinyesnek, s szégyenítőnek találták A lel­késztársak pedig ugy nyilatkoztak, hogy deputatio gya­nánt nem fogadtatvan, audientiára menni nem kívánnak. Ez a valóság Azt a nézetét a világiaknak, hogy a ref. egyázmegyei papság a jelen politika ellen akart tün­tetni, én nem hallottam. Ez képtelenség is, a midőn a 64 pap többsége (a siklósi járásban lakók) csaknem ki­vétel nélkül, próbált hive a Tisza-politikának. Azt a ki­fogást pedig, mit collegám lelkésztársainknak tulaj­donít, el nem fogadhatjuk. Nem képzelek papot, a ki ne tudná : miben áll az ő hivatalos ruházata. S én ugy tudom, itt Baranyában minden papnak van tisztességes papi ruhaja: s higyje el Dr. Foki ur, hogy azzal az egyenruhával, melyben, a legilletékesebb bíróság, az egyházkerület előtt, a felszentelés alkalmával állottunk, s melyben a mennyei Felség előtt oly gyakran állunk : megjelenhettünk s meg is mertünk volna jelenni a földi Felség előtt is. Hivatalos functiójában (milyen a depu­tácio is) én nem láttam itt, s nem is hallottam, (a de­mokrata kornak letűnte óta, midőn némely ifja óriások pitykés janklival tetszelegtek maguknak), — hogy a pap szürke, sarga janklit, pörge kalapot viselne, vagy nyak­kendőtlenül palást nélkül fungálna. Röviden : Ne hirdesse Ön urbi et orbi, a f.-bara­nyai papság együgyüségét, mely szerint azok csak azért nem jelentek volna meg az ön deputatiójában, mintha nem lettek volna tisztában azzal, miként és miben illik megjelenniök. Higyje el inkább, s ismerje társait annyira önérzetesnek, hogy ott, a hol megjelenésre felhiva nem levén, jelenlétük kellőleg indokolva nincs: alkalmatlan­kodni nem kívánnak. „Vagy valami, vagy semmi.4 Igaza van Önnek. Mi is azt tartottuk. Vagy mint deputatio tisztelgünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom