Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-07 / 45. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Az ág. h. ev. egyház egyetemes felügyelője, br. Radvdnszhy Antal e hó 13-án fogja ünnepelni közszolgálatba lépésének ötvenedik évfordulóját Besztercebányán. Az ünnepélyen nemcsak a Radvánszky főispánsága alatt álló Zólyom- és Túrócmegyék értelmiségének színe-java siet részt venni, hanem a szomszéd megyék is küldöttségek által lesznek képviselve. Reméljük, hogy az ág. h. ev. egyetemes egyház is kellőképen fog gondoskodni illő képviseltetéséről. — A bihari ref. egyházmegye őszi közgyűlésén Papp Károly püspökií lelkipásztor egyhangúlag választatott meg ismét az esperesi tisztre, melyet már 12 év óta, állandó elismerés mellett tölt be. A benne összpontosult bizalmat azonban minden rábeszélés dacára sem fogadta el, s csak annyit igért meg, hogy esperesi hivatalát folytatni fogja a tavaszi közgyűlésig, azontúl azonban semmi szín alatt sem fogadja el e megtiszteltetést. Hasonlóan tett Ember Pál mezőkeresztesi lelkész, ki egyházi tanácsbirául ismét megválasztatván, ebbeli tisztségéről lemondott. A lemondás elfogadtatott, de egyszersmint eddigi odaadó működéseért jegyzőkönyvi elismerést szavaztak meg részére. — A nógrádi ev. esperesség főesperesévé Svehla János uhorszkai lelkész, felügyelőjévé ismét Veres Pál kir. tanácsos választatott meg. — Az alpestesi ref. gyülekezet m. hó 24-én egyhangúlag- Be.nlt.fí Sándor papjelöltet választotta lelkészévé. — A debreceni ref. akadémiai jogász-önképzőkör jelen tanévre megalakult. Elnökké Takács Gábor, főjegyzővé Róth Ferenc, pénztárnokká Fráter Barnabás, aljegyzővé Tóth Sándor választatott meg. — Folyó hó i-sején szentelte fel Cékus István tiszai superintendens — mint minket tudósítanak, Haitsch Pál eperjesi hitjelöltet és tanítót szepes-bélai, és Hűvössy Lajos szintén eperjesi hitjelöltet ujvásári segédlelkészszé. * Az eperjesi ág. h. ev. kollégium ifjúsága — mint minket tudósítanak — szintén kifejezte rokonszenvét a lengyel nemzet iránt, az által, hogy azon lengyel ifjakat, kik Kassán tartózkodtak, meghívta Eperjesre. Fogadtatásuk a lehető legmelegebb volt. Megérkezésük napjan tiszteletökre közebédet rendeztek, melyen körülbelül 70—80-an vettek részt. A felköszöntésekben természetesen nem volt hiány. Legelőször Prihoda Etele joghallgató emelt poharat kollégáiért a jogakadémia nevében ; azután Otrokocsi Végh Dániel tanár a kollégiumi tanári kar, Dr. Berzevicy Albert megyei főjegyző a megye s Kyss Géza városi főjegyző a város nevében köszöntötték fel a vendégeket. Kósa Barna joghallgató pedig egy alkalmi verset olvasott fel. Este kitűnően sikerült balt rendezett az ifjúság, lengyel baratainak tiszteletére. Az ifjak még az nap szándékoztak ugyan Eperjestől búcsút venni; de oly jól érezték magukat ott, hogy még a következő napot is Eperjes vendégszerető falai közt töltötték, amikor is megjelentek az eperjesi Széchényi-kör által rendezett hangversenyen. 28-kán este utaztak el Héthársra, kifejezvén legmélyebb hálájokat és elismerésöket a véghetetlenül szíves fogadtatás felett. * Biharmegyei Nagytótfaluban állami iskola állíttatván föl, ezen uj iskola helyiségeül a ref. iskolát adták át tíz évi időtartamra. Az állami iskolában a ref. tanitó fog ezután is tanítani, miért is eddigi fizetéséhez az államtól 200 frtnyi pótlékot fog nyerni. * A losonci ág. h. ev. gyülekezet legutóbbi presbyteri gyűlésén oly határozatot hoztak, mely ujabb tanúbizonyság a mellett, hogy felvidéki evangelikus hitfeleinket hazafiatlansággal a legtöbb esetben méltatlanul vádolták. Losoncon ugyanis régi szokás szerint egyik vasárnap magyarúl, a másikon tótul prédikál a lelkész, sátoros ünnepen pedig felváltva, az első napon magyar beszédet mondtak, a következő sátoros ünnep első napján viszont tót beszédet. Mosf. elhatározták, hogy a magyar beszédek száma szaporíttassék, a sátoros ünnepeken pedig az első napi prédikáció mindig csak magyar legyen. Nagyon örülünk rajta, hogy losonci hitfeleinket ily hazafias tettökért üdvözölhetjük. * A párizsi Figaro, mióta az ultramontánok kezébe került, az állam törvényei ellen izgatók központi közlönyévé lett, melyben a jezsuita-párt tótágast áll, túrja a tajtékot, s végez egyéb testgyakorlatot ad majorem Dei glóriám. Csütörtöki számaban pedig, mely e pillanatban jutott kezünkbe, vezércikke gyanánt egy formula van lenyomtatva, mely szórói-szóra így hangzik: „Tiltakozás a lelkiismereti szabadság nevében. A lelkiismereti szabadság nevében, melynek elvét minden alkotmányunk successive elismerte és a melynek gyakorlatán erőszakot követtek el : alólirott erélyesen protestál a márc, 29-diki rendeletek alkalmazása ellen.* E protestálást, melylyel a klérus lóstatva házal, azóta egy millió példányban szórtak szét Franciaországban. A tiltakozáshoz Tarbé Ödön irta a comitivát, melynek receptje: végy egy csomó bombasztot, csinált virágot, lói maradványt, öntsd le patchoulival, köpj rá s kész a Tarbé-féle vezércikk, megint csak — ad majorem Dei glóriám ! * A miskolci ref. egyház, mint halljuk, halottak napján a temetőbeli sírok kivilágítását megtiltotta. Ha ez igaz: ugy a miskolci egyház igen helyesen cselekedett. A protestáns egyház a hiábavaló külsőségeknek általában nem barátja. A protestáns ember nem szőrűit arra, hogy halottjai iránt érzett kegyeletének, a sírok kivilágítása által adjon kifejezést. A kath. egyház igenis félünnep gyanant üli meg a mindenszenteket követő napot. Legelőszőr clugnyi Odilo hozta be 998-ban a halottak napja ünnepét ; csakhamar altalánossá lett; misével és a dies irae zengedezésével ülték meg. Azoktól örökölte Németország némely prot. vidéke a halottak napjának, mint elhunyt szeretteire emlékeztető napnak megülését; de ott sem vált általánossá. Hazankban azonban vadonat új szokás a prot. sírok kivilágítása, mely divat gyorsan terjed, s mint vidéki lapokból ol-