Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-31 / 44. szám

igen sikerült természettani olvasmánynyal gazdagította az egyes köteteket, Ballagi Aladár két hosszabb törté­nelmi cikket írt, Ballagi Géza pedig több alkotmánytani olvasmányt készített. Budapest főváros tanácsa vala­mennyi községi elemi népiskola számára kötelezőleg el­fogadta ezen tankönyveket s bár minden egyes kötet több ezer példányban nyomatott, — amint értesülünk — vannak kötetek, melyek már teljesen elfogytak. Az adókezelési rendszer reformja. Irta Frei Gyula. Különlenyomat a Pesti Naplóból. Budapest, 1880. Az Athenaeum könyvny. 8-rét, 24 lap. Ára 40 kr. Hogy a magyar adókezelés mennyire nehézkes, hogy a zűr­zavaros, sokszor ellentmondó kezelési szabályok mily sok kárt és kellemetlenséget okoznak még a legponto­sabb adófizetőnek is, — azt mindannyian, akik adót fize­tünk, közvetlen tapasztalásból tudhatjuk. Ezen a bajon nemcsak a polgároknak, de magának az államnak jól felfogott érdekében is mielőbb segíteni kell. Hogy mi­képen ? — arra nézve tanácsot adhatnak nemcsak a szakértők, de az affajta gyakorlati emberek is, mint a fencimzett röpirat szerzője. Frei Gyula — ugy látszik — maga sem arrogálja magának a szakértelmet ; de azért több évet töltvén külföldön, volt alkalma megis­merni a külföldi adókezelési rendszereket s ezeket ösz­szehasonlítván a hazai adókezeléssel, tisztán a gyakor­lati, józan ész útmutatásait követve, több olyan intéz­ményre felhívja a közfigyelmet, melyeknek életbelépte­tése által az adófizető polgárság panaszainak legalább egyrésze bizonyára orvosolva lenne. Akár veszik azonban hasznát Frei tanácsainak, akár nem : most megjelent röpiratát minden adófizető elolvashatja már csak azért is, hogy lássa a különbséget a magyar és a külföldi adófizetők helyzete közt, s hogy lássa, miért van nálunk s miért nincs a külföldön az adófizető zaklatásnak és kellemetlenségeknek kitéve. A budapesti ág. h. ev. esperesség 1880. sept. 27-kén tartott gyűlésének jegyzőkönyve ívrét alakban megjelent s hozzánk beküldetett. A Magyar Lexikon 64. és 65. füzetei megjelen­tek. Eudemos — Fanyesés. Mellékleteik: Palaesztína térképe és csillagászati képek. Egy-egy füzet ára 30 kr. Lővy Adolf kiadásában Sátoralja-Ujhelyen megje­lent uj könyvek: Magyar irálypéldák tára. Gyakorlati segédkönyv a fogalmazás-tanításhoz. Leánynevelő-inté­zetek-, elemi, felsőbb nép- és ismétlő iskolák számára, va­lamint magán-használatra készítette Knopfler Sándor. Első rész. 200 kidolgozott irálygyakorlat az alsó- és középosztályok számára. Ára 36 kr. — Irályfeladvá­nyok tára. Mintapéldákkal és a legszükségesebb irály­tani szabályokkal. Készítette Knopfler Sándor, népta­nító. I. rész. 200 feladvány az alsó- és középosztályok számára. Ára 20 kr. Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműke­reskedésében megjelent: A Borzáné Marcsája. Almási Tihamér népszínművének összes eredeti dalai: 1. Azt beszélik. 2. Erik a gabona. 3. Ha te virág volnál. 4. Adóexekutor népet. 5. Gyere lovam. 6. Holnap, holnap. 7. Rózsabokor. 8. Szerelem. 9. Kakadu dal. 10. Ne tö­rődjél. 11. Be vagyok én. 12. Hallja-e kend apám uram. 13. Az a dolog veleje. Énekhangra, zongorakísé­rettel vagy zongorára külön szerzék Hubay Jenő és Aggházy Károly. Ára 2 frt. KÜLÖNFÉLÉK. * Pápáról a következő meghívót vettük: „A du­nántúli helv. hitv. egyházkerület a pápai főiskola érdem­dús tanára Tarcy Lajos ur tanári működésének félszá­zados évfordulója alkalmából Pápán, a főiskola nagy­termében, 1880-dik évi november 5-kén délelőtt 10 óra­kor örömünnepélyt rendez, melyre az ünnepeltnek tisz­telőit és volt tanítványait tisztelettel meghívja Pápán, 1880. okt. 23. a rendező bizottság. November 4-kén esti 8 órakor a „Griff4 -fogadó nagytermében ismerke­dési estély tartatik, mely alkalommal az ünnepély rész­letes programmja is kiosztatni fog. Az ünnepélyen meg­jelenő küldöttek és tisztelgők felkéretnek, hogy nevüket és érkezésük idejét a bizottság jegyzője Horváth Lajos tanarral nov. hó 3-ig tudatni szíveskedjenek.4 — Midőn a meghívót közöljük, kifejezést adunk egyszersmind azon reményünknek, hogy a kitűzött napra az ország minden részéből össze fognak seregleni a kitűnő tanár volt tanítványai és tisztelői s le fogják róni a hála és tisztelet adóját azon férfiú iránt, kinek félszázados mű­ködése a prot. tanügy történetében örökre emlékezetes marad. * A nagygeresdi ev. gyülekezet — mint Cuppon Sándor geresdi ev. segédlelkész ur irja nekünk — Trsz­tyenszky Gyula lelkész és elnöktársa Rupprecht Lajos indítványára elhatározta, hogy néhai nagynevű és nagy­érdemű lelkésze Haubner Máté emléke iránti kegyele­tének jeléül a geresdi lelkészlak homlokzatára egy em­léktáblát tétet ezen felirattal: »E lelkészlakban élt és hivataloskodott Haubner Máté.4 Az emléktábla fel­állítását Trsztyenszky lelkész iinnepélylyel szándékozik összekötni az elhunyt superintendensnek fogságából Ge­resdre való jövetelének évfordulóján, jövő május hó ele­jén. Elhatározta továbbá a gyülekezet, hogy az elhunyt superintendens fiához, Dr. Haubner Rezsőhöz részvét­nyilatkozatot küld s jegyzőkönyvileg is kifejezi fájdalmas részvétét. Végre a gyülekezet érckoszorút fog küldeni a nagy férfiú sírjára Sopronba. Azon egyházközség, mely ily kegyeletet tanúsít egykori lelkésze iránt, nem csuda, ha a »nagy papok4 egész sorával dicsekedhetik. Ge­resden működött Haubneren kivül Edvi Illés Pál, ki mély tiídománynyal s irodalmi készültséggel közrebocsáj­tott munkái által éltet adó s melegen lüktető vércsep­peket öntött a nemzeti nyelv és irodalom ébredező hideg tetemébe; itt működött a nemzeti, protestáns ne­velés egykori fölkent bajnoka, a soproni lyceum volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom