Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-24 / 43. szám
tészí: látni való dolog: hogy minekutánna, a belső személyek gyűlésétől meghűzá pennával való szolgálatyát Tiszt. Hunyadi Ferencz uram, nem tulajdoníthatá semmi szín alatt magának a Generális Notariusi nevet; hanem a dolognak valósága szerént kelle vala eő Kegyelmének irni, hogy Saecularium Nótárius. Az elmúlt májusnak 2-ik napján tartatott Eklesiai gyűlésünk, és annak határozásai, és végezései ellen is, nem tudott semmit felhozni, az említett levél, ami helyes és Törvényes volna, vagy a mi Eklésiáinknak bevett Tudományaival s igazgatásának formájával megállhatna, a melyet legelőször is, Király Urunk O Felsége előtt, panaszképpen bejelenteni, megbizonyítani, s a mellett igaz ügyünk oltalmát s védelmeztetését, alázatosan kikérni a mai alól megírt napon, útra kiindulni Isten segítségéből szándékozom. Addig is pedig, míg ez tökélletességre mehetne, T. Senior Uramat kérem, és az Urnák nevében intem, hogy a 2-dik májusban tartatott Eklesiai Törvényes gyűlésünk, és annak hatarozási ellen, semmit sem maga személyében, sem vigyázása alatt lévő lelkipásztorok által ne cselekedjen, vagy cselekedni meg ne engedjen Tiszt. Senior uram; a micsodás volna már az, ha az Urak altal 28-ik Júniusra tett gyűlésre, vagy maga elmenne, vagy voxot küldene, vagy a vigyázása alatt való Pásztorokat oda elmenni, és ott voxokat adni megengedné T. Senior uram ; a melyek által, mind tulajdon maga minapi cselekedete ellen, mind pedig a Canonok ellen és törvényes Superiorjok ellen vétene T. Senior uram, a vigyázása alatt valókkal edgyiitt. Birjuk azért békességes tűréssel az ellenünk mondásokat, s rútoltatásunkat, azoktól, a kiktől szeretetett és tiszteleteit érdemlénk vala, ezt bizonyosnak tartván, hogy a Pásztoroknak Fejedelme, a ki edgyszersmind Ura ez egész Világnak, megtsendesíti ezen tengeri háborút és ád tsendességet Tanítványinak kicsiny seregének. Úgy légyen. Vagyok és maradok Tiszteletes Senior úr, Nagy Jó uram Kegyelmednek Debrecenben die 4-ta Juni ao 1791. igaz kötelességű szolgája és az Urba szerető Attyafia Sinai Miklós a Tiszán túl lévő Reformata Ecclesiáknak Superintendense m. k. (P. H.) (Jegyzet. A pecsét magán pecsét, öt ágú koronával és S. M. betűvel.) Külcím : Admodum Reverendo ac Clarissimo, Domino Petro Molnár, V. Fractus Szabolcsensis Seniori Vigilantissimo, fratri in Domino, Conjunctissimo. Vaja. (Az eredeti a felsőszabolcsi ref. e. megye levéltárában.) Közli : Görömbei Péter. KÜLFÖLDI EGYHÁZ É3 ISKOLA. Püspöki látogatás. (Vége.) Legjobb tehát — mondá a püspök ur — felhagyni minden további követelésekkel, az Oberkirchenrath a Gusztáv Adolf egylet által is gyámolítani fogja az egyházat. S igyekezzenek magok a hívek is, a szeretet és békesség lelkétől áthatva ujabb alapokat teremteni. Ama 300 frtot pedig nem is volna tán tanácsos az egyház kezére bízni. Nehogy az is elpusztuljon, mint az előbbeni tőkék. Sokkal biztosabbnak véli a püspök úr, hogy egyházkerületének többi pénzeivel, a superintendentia kezei közt növekedjék. Első tekintetre bárha helyesnek látszik is a főpásztori ajánlat: azt hiszem, hogy később eláll tőle maga a főpásztor úr is. Mert hat ember turpissága miatt nem lehet az egész népet elitélni. S amely nép a maga keserves verejtékéből még ily lélekölő körülmények közt is 1070 frt tőkét tudott az egyház számára teremteni; a mely nép egy más országba fáradozik napszám dolgozni s egyháza magtárába mégis 400 köböl gabonat volt képes szemenként összehordani; a mely nép az elsikkasztott magtár helyett most újólag uj magtárba hordja verejtéke gyümölcseit s már ismét van 19 köböl gabonája : az ama 300 frtból is tőkét tud nevelni, és meg is fogja azt őrizni. Csak egyházi felsőbb hatósága épen az ily elszigetelt helyeken gyakoroltasson szigorú ellenőrködést. Részemről tehát azt vélném s azt is fogom ajánlani, hogy leghelyesebben teszen a főegyháztanács, hogy ha ama 300 frtot azon meghagyással küldi az andrásfalvi egyháznak, hogy fektesse gabonába s csatolja az uj magtárhoz. így a szűkölködőkön is leghamarább segíthet az egyház, s tőkéje is leggyorsabban és legbiztosabban növekedik. Mindezekbe a püspök ur előtt, oly hirtelen és egyszerre, teljes lehetetlen vala, hogy mélyebben bocsátkozzunk. De miután a tények állását főbb vonalaiban már úgy is régen ismeri és most in facie loci meg is győződhetett róla : reméljük, az ügyfolyamat kedvezőbb lendületet nyer. Egyházi jegyzőkönyveink és az anyakönyvek, rendbe hozva találtatván : áttértünk az iskolába. »Sok kívánni valót hagy hátra*, jegyezte meg a püspök ur. ,Kivált midőn a tanitó semmibe sem veszi az elöljárókat s egy kézre dolgozik az egyház megrontóíval* tette hozzá fájdalommal az elöljáróság. Legkényesebb volt a helyzet az iskola könyvtárával szemben. Látván a főt. püspök úr a tíz forintos földgömböt s azt a nyaláb cifra könyvet, melyek közt : Juhorvos/ Medve Imre „Magyar gazdasszonya/ sőt még „Hellen könyvtár4 is van: fölkent személye előtt ís kénytelenek valánk kimondani, hogy az egész vásár falitáblak- és képekkel, sőt a könyvszekrénynyel együtt