Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-01 / 5. szám

VII. oszt. Római történet. Földrajzi ismétlések. VIII. oszt. Középkor története. Földrajzi ismétlések. XI. oszt. Uj-kor története. Földrajzi ismétlések. Természetrajz és Természettan. I. oszt. Nyáron : Egyes növények leírása. Télen : Emlősállatok. Be van véve itt, mint II. és V. osztályban Schilling vázlata. II. oszt. Nyáron : Növényfajok. Télen: Madarak, hüllők, halak, rovarok. V. oszt. Nyáron : Növénycsaládok és a növénytani rendszer. — Télen : Ásványtan és földisme. VII. oszt. Általános természettan, a legegyszerűbb vegytani tünemények Jochmann után. VIII. oszt. Erőműtan. Delejesség és villanyosság, Jochmann után. IX. oszt. Hangtan és fénytan Jochmann után. írás és Rajz. I. oszt. Írás: Mindkét alphabetbeli egyes betűk és főnevek. Rajz: Egyenes vonalak és egyenes vonalú alakok könnyű architektonicus vázlatok, előrajzok után. II. oszt. írás: Főnevek és mondatok, görög betűk. Rajz: Ivvonalak. Ékítmények, levélalakok és edények előrajzok után. III. oszt. Iiajz: Vonalrajzok. A távlattan elemei. Rajzok testek után, az emberi fej arányai. IV—IX. oszt. Ékítmények és antik fejek rajzolása gypszminták utan, távlati rajz ; árnyéklat; tájképek, fejek és ékítmények rajzolása minták után; gépek rajzolása. Ének I. oszt. Templomi énekek és dalok begyakorlasa (egy hangra). Elméleti oktatás (hangjegyek, szünetek, hangskálák). II. oszt. Templomi énekek és dalok begyakorlása (egy hangra). Az elméleti oktatás folytatása (Dur-hangskálák, hangközök). III. oszt. Két hangra való dalok begyakorlása; gyakorlatok a hangok eltalálásában. (Folytatólagos elméleti oktatás. Moll-hangskálák.) IV—IX. oszt. Első ének osztály. Templomi énekek és dalok begyakorlása (két hangra). Második énekosztály : Templomi énekek, motettek, zsoltárok, karénekek és dalok begyakorlása (négy- és több hangra). Torna. A tornázás előmenetét s osztályonkénti óraszámát az értesítőből meghatározni nem lehet, mert az egyszerűen a mult évi értesítőre utal, mely nincsen birtokomban. Közli Török Pál. ISKOLAÜGY. A magyar gymnasiumokban használt tankönyvek jegyzéke, 1878/9-ik isk. év végéig. {Vége.;) Földrajz. Batizfalvi I. A földrajz elemei 187.1. Bellinger : Mathematicai földrajz. » Ó-kori földrajz." Bell inger-Fényes: Földrajz. Berecz : Mennyiségtani földrajz. Bertalan fi : » » Brassai-Kovácsi: A föld egyes részeinek földirati ism. 1870. Brassai-Buzogány : Term. földrajz polgári része 1872. Brózik : Mennyiségtani földrajz. Császár : A csillagos ég. Erdélyi: A magyar állam földrajza. Eauke-Környei: Egyetemes földrajz (3 rész.) Hunfalvi J. Földrajz a középiskolák számára (4 rész.) Kaszap A. Egyetemes földrajz. Laki I). Európa földrajza. „ » A világ részek földleírása. Lentényi: Mennyiségtani földrajz. Mihályji: Magyarország földrajza. Miiller: Physic. Astronomiae. Pütz-Hódoli: Összehasonlító földrajz. Rajcsányi: Magyarhon földrajza. Requinyi G : Európa földrajza. Ribáry: A magyar királyság földirata. 1877. » Egyetemes földirat (2 r.). Róth S. Mennyiségtani földrajz. Salamin-Linkess : Mennyiségtani földrajz. Scholtz: Az osztrák-magyar mon. földrajza. Schwicker I. Alig. Geographie. » Természettani földrajz. » Európa Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztr. földrajza. Szabó J. Természettani földrajza. Szivós M. Egyét, földirat 1871. I isontai: Európa összehasonlító földrajza. „, A magyar állam földrajza. ' Egyetemes földrajz. (2. r.) Clerven FI. A magyar kir. földrajza. Hunfalvi J Mathematikai földrajz. dablonszki: Az osztrák-magyar monarchia leirasa. Mathesis: Abel K: Mértan. Adám\ Logarok. Arányi B. Sikmértan 1877. » Algebra. » » Általános számtan s algebra. » » Elemi mértan. » » Tömör mértan. virányi-Domokos: Elemi mértan. Bajusz M. Elemző tértan a lapban 1870. Bónis I\. Algebra. Corzán Av. Gábor : Betűszámtani példatar. Bp., [867. < 'sászár K. Algebra. » » Geometria, Homokos : Háromszög mértan. Kriesz F. Alaktan, tér alaktana.