Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-17 / 42. szám

íróinkhoz : ezekkel szemben még B. stylusával meglehet­nénk elégedve. Beszédeinek legtöbb pontját megérti az egyszerű nép is; kevés változtatással pedig mindenütt. A függelékben adott 4 egyházi beszéd közül a beköszöntő meglepően szép és csinos. A többi három­nál a bibliamagyarázatok sokkal jobbak. Egyh. beszéd­irodalmunk nem is szegény, itt nem látunk szükséget ; míg szószéken használható bibliamagyarázataival B. egye­dül áll. Művelje hát ezt a tért, ifjúságától méltán meg­várható szorgalommal, az igazán népies s magyaros szép irály tanulmányozásával. Az előszóban homályos sejtelmet ébreszt az olvasóban, mintha egyebeken is törné fejét. De maradjon csak a Bibliamagyarázatoknal. Ez az 6 tere. „In hoc signo vinces!* Az ifjabb nem­zedék leteszi Varjut, Pap Istvánt s a Heidelbergi kátét és felveszi Barakonyit s a bibliát; mert munkája — egészben véve — e nemben legjobb. Még olvasva is tanulságos és épitő. Bátran ajánljuk a közönség s — Borsodi ur figyelmébe. Szentháti Károly. BELFÖLD. A bányakerületi ág. hitv. egyházkerület közgyűlésének folytatása. A 9-én megkezdett gyűlés érdekes befejezését a superintendens tartalmas évi jelentése képezte. E jelentés szól mindenek előtt a pestmegyei esperességben tartott püspöki látogatásról, melyből a meglátogatott egyhazak­nak viszonyai különösen élénk színekben tűntek ki. Par sérelmes ügy érintése után hangsúlyozza, hogy Sel­mecen a lyceum Breznyik János igazgató úr vezetése alatt virágzik, mi annál tiszteletre méltóbb, mert Brez­nyik csak 800 frt fizetést huz s valódi csodákat teremt buzgó tanártarsaival; a növendékek szép eredményeket mutatnak fel, s minden vizsga összeköttetésben van val­lásos buzgólkodásokkal. Osztroluczky Géza 1000 frtot ajándékozott iskolai célokra. AZsedényi alapítvány kama­tai 10 tanitó között fognak szétosztatni. A zágrábi egyház a külföldi G. A. Egylettől 18,000 frankot kapott. B. Radvánszky úr közbenjárása folytán megküldetett a Halléban létező stipendiumok kimutatása. Több más belügy fölsorolásával superintendens úr tudósítását befe­jezte. Miután az átvizsgálandó ügyekre még bizottságok kiküldettek Fabiny Theofil, Osztrolucky Géza, Eöldváry Mihály és Veres Pál urak elnöklete alatt, a gyűlés e napra bezáratott. Okt. 10-én gyámintézeti istentisztelet s utána rendes évi gyám. ker. közgyűlés tartatott. Az istentiszteleti be­szédet Holles Danó lelkész úr tartotta. Egyes passusai tetszéssel találkoztak. Az áhítatoskodás után a nagy te­remben tartatott a gyűlés Veres Pál elnöklete alatt; a meg nem jelenhetett Sárkány Samu helyett Láng Adolf referált a folyamodó egyházak viszonyairól. A lefolyt évben befolyt 1280 frt 81 krból rendelkezés alá jön 946 frt 69 kr, ennek fele az egyetemes gyámintézetet, másik fele, a Leopoldinum 50 frtnyi javadalma levonásával 378 frt 51 kr. segélyképen a folyamodó egyházak közt osztatik ki. Az ofifertorium 63 frt 63 kr., melynek fele az egyetemes gyámintézetet illeti, másik fele az orsovai egyháznak adatott, melynek buzgó felügyelője Neuwirth lovag és cs. k. tábornok jelen volt ; szintén Orsova ajánltatik az egyet, gyámintézetnek a 400 frtos kegy­adományra nézve. Jelenti az elnök, hogy az egyet, gyámintézeti gyűlés f. hó 16. és 17-én Székesfehérvárott fog tartatni. Végül elnök ur tiszttársai nevében is a tisztségről leköszönvén, kéri a választást a jövő közgyű­lésre kitűzetni s magát a választást illetőleg minden kombinációból kihagyatni. Fabiny Teofil indítványára a közgyűlés a tisztikarnak s különösen az elnöknek köszö­netet mond eddigi hivataloskodásáért, a választást a jövő évi közgyűlésre tűzi ki s ülését berekeszti. Ugyan okt. 10-én esti 5 órakor a kerületi papi értekezlet tartatott. A lelkészek a superintendens úr el­nöklete alatt igen szép számmal gyűltek volt össze. Ezenkívül néhány ügyvéd is engedvén a superint. úr szombaton kifejezett óhajának, megjelent, hogy az ag­godalmas büntető törvény 53 és óo-ik §-sai iránt nyilat­kozzanak. A superint. úr üdvözölvén a jelenlevőket, megnyitá az értekezletet, s ez a tárgyak sorára térvén, Győri Vilmos budapesti magyar lelkész, előadja, hogy a bün­tető törvény 53. §-sával szemben a helyi egyházban oly esetek adták elő magukat, melyek az egyházban némi aggodalmat gerjesztettek. Nevezetesen a róm. kath. pa­pok, mint már említve volt, vegyes házasságokból szár­mazott gyermekeket nemi külömbség nélkül a prot. lel­készekhez utasítottak, megkereszteltetés végett. Hogy te­hát a protestáns papok ne legyenek az elsők, kik bűn­hődjenek a törvény következtében, kérdés intézendő a törvényhozó testülethez, hogyan kell az 1879. évi XL. büntető törvény 53-ik §-sában előforduló passust: „más vallásfelekezetbe fölvesz8 érteni. Ezen indítványra Doleschal Sándor, pesti lelkész, odanyilatkozik, hogy a keresztelés a prot. dogma értel­mében csak felvétel a keresztyénségbe és nem vala­mely vallásfelekezetbe, a róm. kath. egyház a keresz­telést azért tartja a vallásfelekezetbe való felvételnek, mert önmagát a keresztyénséggel identifikálja. Miután ez idő szerint pedig azon szüle, ki egy egyházhoz sem akar tartozni, felekezet nélkülinek beírathatja gyerme­két és a városkapitány azt a lajstromba beírja, de egy­szersmind az illető lelkésznek bejelenti anyakönyvelés végett, úgy a prot. lelkész is keresztelheti a szülő kí­vánságára, de ha kath. a szülő, a gyermek keresztelé­sét nem anyakönyvezi, hanem megküldi a jelentést a kath. papnak. A hosszas és beható tárgyalásnak vége, a dog­mái felfogást egészen félre hagyva, az lett, hogy miután a büntető törvény az 1868. évi vallástörvényekre támasz•

Next

/
Oldalképek
Tartalom