Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-03 / 40. szám
modora által oly-sokaknak szeretetét s tiszteletét birta — megérdemli, hogy e lapokban életéről bővebb értesítés is közöltessék; álljanak azért itt élettörténetéből a következő adatok, melyeket a boldogult ezelőtt 20 évvel maga jegyzett vala fel : „Születtem Kecskeméten iSii.éviaug. 19-dik napján nemes Urházy Sámuel és Koók Katalin szüleimtől. Tanulói pályára lépvén, Kecskeméten az elemi és gymnasialis, Debrecenben pedig a bölcsészeti, jogi és theologiai tanfolyamokat végeztem. E pálya végeztével Kiskunságba Lacházára jöttem iskola-rektorképen 1834-ik év tavaszán, hol három éveket eltöltvén, 1837-ik év tavaszán — mint theologiae candidatus, elébb Kiskun Filepszallásra s innen ] /4 év múlva Dunapatajra— a be tegeskedő Nt. Dobos József e. ker. főjegyző ur mellé rendeltettem ft. Báthory Gábor superintendens ur altal papoló káplánnak. Majd 1838 ik évi május 8. s 9 -ik napjain letevén a papivizsgát Nagykőrösön s ugyanitt a betegen fekvő püspök ft. Báthory Gábor ur által pappá szenteltetvén , 11.int segédpap hazámba Kecskemétre rendeltettem ft. Polgár Mihály ur mellé, hol I évet töltvén, Bajára rendes papnak hivattam meg; honnan szinte 1 évi lejkipásztorkodásom után 1840 év márc. havában a sárbogárd-tinódi egyesült egyház által választattam meg rendes lelkészül s mint ilyen hivatalomba léptem a nevezett egyháznál 1841-dik év május 21 dik napján.4 A boldogult hivatalos teendőit 41 éven át e gyülekezetben híven, soha nem lankadó buzgalommal s szigorú pontossággal teljesítette s ez által, valamint elragadó ékesszólása, kedves, megnyerő bánásmódja által híveinek szeretetét s tiszteletét nyerte el. Erdemei méltánylásául az egyházmegye őt tanácsbirájául választotta s e hivatalában is sok éven át híven forgolódott; különösen ifjabb éveiben az egyházmegyei gyűléseknek egyik legjelesebb szónoka volt. Mint embert szelídség, nyájasság jellemezte a boldogultat. A kivel életében csak egyszer találkozott is — kedves modorával annyira megnyerte, hogy az őt soha el nem felejthette, és ennek következése volt roppant széles körű ismeretsége, s hogy halálakor oly sok jó barát és ismerős szemeiből fakadt a bánat és részvé őszinte konnycsepje. Temetése f. hó 14-dikén ment végbe, koporsójára 40 éven át hű neje Nt. Kovács Erzsébet asszony s kedves gyermekei: Czeczilia, Amália, és Lajos, vejei és uiíokái hullatták a bánat könnyeit; enyhítse fájdalmukat a vigasztalásnak nagy Istene. Az elhunyt agg lelkipásztornak, az ur elfáradottt szolgájának pedig legyen édes álma, csendes nyugalma a sírban ! a. PÁ LYÁ Z_A-TL A dunameliéki reform, egyházkerület vallási tankönyveket készíttető bizottsága — ismételve — a következő pályázatot hirdeti ki: Kívántatik a népisk. vallástanítók számára egy vezérkönyv, mely a népisk. I. és II. oszt. vallási tananyagát s az ehez szükséges módszertani utasításokat magában loglalja. Irányadóul szolgáljon a nevezett egyházkerület 1880-ki tanterve, melynek idevonatkozó helye így szól: I. oszt. Erkölcsi és illedelmi szabályok, az Isten ismeretére való vezetésből, a teremtés és gondviselés. II. oszt. Az isten ismeretére való vezetésből Isten tulajdonságai, — néhány ó- és uj-szovetségi szent történet elbeszélő modorban kézi könyv nélkül (imádságokról külön lesz gondoskodva). A tanterv azonban ne kösse meg a pályázni kívánók kezeit, tekintsék azt csak keretnek, s járjanak el a methodica józan szabályai szerint. Ajánlatos lenne, ha a Nagy László-féle Beszéd- és értelem-gyakorlatok modorában járnanak el s az ott felvett körökhez hasonlóan, hogy azokkal párhuzamosan tanítni is lehessen, tárgyalnák: 1) az iskolai és községi életet, 2) a családi életet, 3) az elöljárók hivatását. A természet tárgyaira való figyelmeztetéseket, 4) az egyházi életet. (L. Kiss Áron » A prot. népisk. vallástanítás módszertanát 43—44. lap). Az anyag beszélgetésekből s olvasmányokból álljon. Az olvasmányok azonban ne csinált morálú, érzelgős, költött történetek, hanem a biblia s hazai történetek köréből vett tanulásra érdemes elbeszélések legyenek. Az Isten ismeretére való vezetés alatt a Zákány-féle észvallás van értve, mely az elbeszéléseknél sok használhatót nyújt. Összesen 100—120 kis olvasmány s elbeszélés szükséges. A pályázatok a jövő 1881-ik évi húsvét első napjáig alulirthoz küldendők. Az elfogadott mű az egyházkerület által szokásban lévő mérték szerint (nyomatott ívenként 50 frt) fog dijaztatni, s az egyházkerület örök tulajdonába megy át. Kelt Kecskeméten, 188,0. sept. 27. ZETörcLős Lajos, a bizottság elnöke. Felelés szerkesztő és kiadótulajdonos • IDr. IBo.llo.g'i DEUTSCU M. féle művészeti intézet Budapest.
