Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-26 / 39. szám

orvosolni. Reméljük azért, ^^t elvárjuk, hogy miután esküdözöl menj're földre, l^V nem személyeket bántasz, hanem a mi roszat észrevettél azon az őrállomáson, hova senki se állított, amelynek valódi keserves létezéséről tapasztalatilag megbizonyosodtál, csak azt ostorozod: a legközelebbi e. megyei gyűlés- és törvényszékre, bizonyítékokkal felszerelt jelentésed, illetőleg panaszleveled folytán bővebb tudomást nyerendünk affelől : melyik idegen vallású tisztviselő, hol, mikor választott, tett, vagy rakott papokat egyházainkba, hogy így ez az általad miseriának nevezett jogsérelem orvosolva legyen. Hiszem is, hogy hős elődödnek méltó unokája vagy, és nemcsak szűr alól, álnév alatt szurkálódni — hanem a bajt nyiltan, szemtől szembe megtámadni is lesz bátorságod. Elvárjuk, addig pedig béke velünk. .. 7 T

, 7

, liaksay LaszLo. BELFOLD. A református egyház konventje. (Vége.) A Beöthy Zsigmond indítványa képezte a 16 ki ülés tanácskozási tárgyát. Ez indítvány abból állt, hogy mondja ki a konvent, miszerint a régóta várt alkotmány ozó zsinat 1881. oktober 31-én Budapesten vagy Debrecenben fog megtartatni. Az indítvány hosszas és heves vitát keltett, melyben majd minden konventi tag részt vett s melybe itt-ott erős szenvedély is vegyült. Pártolta a zsinat kitűzését az egész dunántúli, tiszántúli és erdélyi kerület. Főbb indokaik, hogy a református közönség várja a zsinatot s beleunt az örökös igéretezésbe és tervezgetésbe, hogy már eléggé készen vagyunk a munkálatokkal, hogy a politikai viszonyok sem kedvezőtlenek, hogy a tervezett újítások életbeléptetése csak a zsinat tekintélyétől várható, hogy a nem-protestans nagy közönség előtt csak önmagunk compromittálásával halaszthatjuk a synodust stb. stb. Ellenezték a dunamellékiek és a tiszáninneniek. Ezek Török vezérlete alatt főként azért ellenezték a zsinat megtartása idejének és helyének mostani kitűzését, mert kerületeik fentartották maguknak azon jogot, hogy az idő kitűzéséhez hozzászóljanak. Azután nem is vágjunk még készen, a kérdések nincsenek még megérve és tisztázva, a politikai viszonyok sem eléggé kedvezők. A tiszáninneniek főként a politikai szempontot hangsúlyozták. Mocsáry és Hegedűs nem szívesen tanácskoznak „homo regius® jelenlétében s nem akarják a szankció által a fejedelmi akaratot az egyházi törvényhozásban ép oly faktor gyanánt szerepeltetni mint a polgáriban. A jelen kormányban nem sokat bíznak; attól is tarthatni, hogy valami csekélység miatt megakasztja a mi szervezkedési munkánkat. Egészen különálló véleményt képviselt Kovács Ödön, ki pártolta a zsínattartást, de az idő kitűzését akkorra kívánta halasztani, mikor mindennel, tanügyi, perrendtartási, domestikai stb. előmunkálatokkal teljesen készen leszünk. Névszerinti szavazásra kerülvén a dolog, 2H szavazattal 1 ellenében elhatároztuk, hogy 7881 oktober 31-én zsinat tartassél:, székhelye pedig Debrecen legyen. A dunamelléki képviselők Molnár Aladár kivételével, és a tiszáninneniek nem szavaztak, Kovács Ödön pedig nemmé1 szavazott. A sept. 17-ki ülésben először a legfőbb felügyelet kérdésében kiküldött bizottság jelentése tárgy altatott. A bizottsági javaslat csak a főelveket állapítja meg, és helyesli a püspökök és főgondnokok e tekintetben tett fölterjesztését. A részletek megállapítását az iskolaügy tárgyalására véli halasztani. A konvent, e javaslatot a Molnár Béla ellenző és a Kovács Ödön pártoló felszólalása után a tanügygyei kapcsolatosan kívánja tárgyalni. Ezután a zsinati munkálatoknak az »Egyházi törvényszékek* -ről szóló része került szőnyegig Az „egyházi törvényszékek * helyébe > egyházi bíróságok® elnevezés tétetett. Az egyházközségi bíráskodást sokan ellenezték, többek között a dunamelléki kerület is. A többség azonban kimondta, hogy a községet bíráskodási jog illeti meg, hogy azt a presbyterium gyakorolja, de ahol az egyháztanács jónak látja, ott égy kebeléből kiküldendő bizottságra átruházhatja. Az egyházmegyei bíróságnál a 112. akként módosíttatott, hogy a kettős elnökség itt is megtartandó, s ha az elnökségnek kell dönteni, sors határoz, hogy melyik szavazzon ; továbbá, ha az ülésben páros számmal vannak a tagok, a hivatalára legifjabb tanácsbiró csak tanácskozik, de nem szavaz. Az egyházkerületi bíróságnál is kettős elnökség hagyatott meg, a törvényszék illetékessége alá pedig azon tanárok fegyelmi ügye is felvétetett, kik nem tartoznak egyházmegyei bíróság ala. Az országos főtörvényszék nevét „Egyetemes konventi bíróság*-ra változtatták, mely az elnökkel együtt 15 tagból all s a konvent által saját kebeléből választatik. A egyházi tisztviselőkről szóló részt kevés módosítással elfogadták. A pap hivatalos és magánéletéről szóló szakaszokba betették, hogy a lelkész részt vehet ugyan a politikai választásnál előforduló korteskedésekben, de semmi oly jelvényt, öltönyt stb. nem viselhet, mely a papi hivatal tisztességével s komolyságával ellenkezik. A sept. 18-ki ülésben az egyházi tisztviselők közül a püspökről, jegyzőkről, gondnokokról stb. szóló §.-okat változatlanul elfogadták ; ellenben az ^Esperest® című fejezetnél kimondatott, hogy a mely egyházmegyéknek ugy tetszik, az alesperest 10 évenként restauralhatják, de a mely tractus jobbnak látja, élethosszig is választhatja esperestjét. A tanácsbirák választására nézve szintén ez elvet kodifikálták. Az egyházalkotmany ezen pontjainak letárgyalása után napi rend feletti vita támadt. Mocsáry azt indítványozta, hogy miután több konventi tag mar eltávozott, a tiszáninneniek és dunántúliak pedig nem sokára le