Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-26 / 39. szám

akik különben tanulmányaikat az elemi népiskolában folytatták volna. 134) A szent Ferencrendiek vezetése alatt álló szolnoki kath. nagygymnasium értesítője. Igazgató Varga Emil. Értekezés: Általános vélemények az életműves fajok meghatározása körül, Galambos Árontól. Tanulók sz. 193 ; az év végén megmaradt 182 tanuló közül 110 r. kath., 60 zsidó stb. Az intézetnek főgymnasiummá való emelése érdekében mozgalom indult meg. 135) A szombathelyi kir. kath. főgymnásium értesitvénye. Igazgató Dr. Kunc Adolf. Értekezés : A photographia (két képmelléklettel), Edelmann Sebőtól. Tanulók sz. 411 ; az i-ső osztályban 106. Érettnek nyilváníttatott 32 tanuló, kiknek fele theologiai pályára szándékozott lépni. A rendes tanarok premontr. rendű kanonokok. 136) A szombathelyi városi államilag segélyezett polgári leányiskola 4 dik értesítője. Igazgató Palffy Boldizsár. Növendékek sz. 91, kik közül 50 r. kath., 37 zsidó, 4 ag. h. Az értesítőben sürgetik az intézetnek hat osztályúvá emelését. 137) A szombathelyi községi néptanoda értesítvénye, 7-dik évfolyam. Igazgató Zagrócky Tivadar. Növendékek sz. 748. Az iskola uj, célszerű helyiségekbe költözött at Népkönyvtár alapíttatott 1486 kötetnyi könyvvel. A tanítótestület a házi ipar oktatásara nézve részint paedagógiai szempontból, részint a helyi viszonyokra való tekintetből nem ajánlja, hogy az a fiúosztályok tantervebe fölvétessék. 138) A szombathelyi r. kath. népiskola értesítője. Igazgató Szabó Károly. Növendékek sz. 775. A három alsó fiúosztály és a két alsó leanyosztaly túlzsúfoltak ; ezekben a növendékek száma 100—125 közt váltakozik. 139) A magyarországi kegyes tanitórend tatai algymnasiumanak értesítője. Igazgató Pintér Elek. Értekezés : A delejes és villamos tünemények rokonsága, Rauchbauer Józseftől. Tanulók sz. 129; az év végén megmaradt 122 tanuló közül 78 r. kath., 37 helv. h. stb. Az intézetben metereologiai észlelő állomás szerveztetett. Az értesítőben függelékül közölve van az elemi főtanoda 4 ik osztályának érdemsorozata. Ezen osztalyban a növendékek sz. 40. A pápai ref. főtanoda tanári karának véleménye a jogakadémiákat illetőleg kibocsátott miniszteri rendeletre. Ft. superintendens úr! A Nm. m. kir. vallas- és közoktatás ügyi minisztériumnak Budapesten 1880. 8-án kelt azon leiratat, melyben Főtisztelendőséged felhivatott, miszerint 3 helv. hitv. superintendens társával és illetékes egyházkerületeikkel tárgyalván , nyilatkozzék arra nézve, hogy hajlandó volna-e a főpásztorsaga alatt levő papai lí. h. jogakadémiát vagy egyszerűen beszüntetni, vagy más hasonló irányú felekezeti jogakadémiával jog- és államtudományi karra összeolvasztani: méltóztatott véleményadás végett a papai ref. főiskola tanari karahoz is áttenni. Hogy ezen a pápai ref. főiskolát és annak tanári karát legközelebb érdeklő ügyben alapos véleményt mondhassunk : szükségesnek tartjuk, vizsgálat tárgyává tenni azon indokokat, melyeket a miniszter úr említett intézvényében fölsorol a jogakadémiak kevesbítése céljából és fontolóra venni azon okokat, melyek a magyar prot. egyházat jogakadémiák felallitásara és fentartására indították; mivel e két oldal egymás melle állításával tarthatjuk csak véleményünket kellőleg indokoltnak. Miniszter Ur O Nm. elsőben azon okbol kivanna megszüntetni a jogakadémiákat altalaban, mivel ezek fennállásában találja egyik okát azon bajnak, hogy a jogi pálya több egyént von magához, mint a mennyit tisztességesen eltartani képes, és mivel ennek folytan a jogi pálya tetemes fiatal erőt von el egyéb, a társadalomra nézve szint oly fontos pályáktól. Mi is elismerjük ezen bajnak létezését, bár azt hisszük, hogy az nem annyira fenyegető, mint O Nm. feltünteti, mert még mindig sok közhivatal van, melyhez jogi képzettség kívántatnék és jogot nem végzett egyénekkel van jelenleg betöltve, és különben is mihelyt nem leend e pálya kellőleg jövedelmező, másfelé fog az ifjúság tódulni. Őszintén megvalljuk azonban, hogy a jogi palyara való túlságos tódulás okainak megállapításánál, mi a jogakadémiák nagy számára koránt sem fektethetünk akkora súlyt, mint azt miniszter úr O Nm. teszi. Nem fektethetünk pedig azért, mert a tények azt mutatják,hogy nem a jogakadémiakon, de az egyetemeken növekedik túlságos arányban a joghallgatók szama ; továbbá azért, mivel más sokkal fontosabb, mélyebben gyökerező társadalmi indokok azok, melyek az ifjúságot a jogi szakképzettség elsajátítására ösztönzik, melyeket kcllend tüzetesebb figyelemre méltatni azoknak, kik az ifjusagnak a jogi pályára való tódulasát megakadályozni akarjak. Ilyen tarsadalmi indoknak tekintjük mi, nemzetünknek azon rég mult időből át öröklött előítéletét, miszerint önálló, független tekintélylyel biró egyéniség a társadalomban csak az lehet, a ki jogi képzettséggel bír. További indoknak tekinthetjük azon körülményt, hogy tényleg a jogi pálya ígér a fiatal embernek, ha nem is legjövedelmezőbb, de mindenesetre legfényesebb jövendőt, mert eltekintve a számos, jól fizetett és mindenekfelett biztos birói állomásoktól, eltekintve a sok esetben aranytalanul jól jövedelmező ügyvédi foglalkozástól, az egész minisztérium, annak hivatali személyzetének legnagyobb része, az országgyűlés csekély kivétellel, jogvégzett egyénekből áll, ezen felül a póstaiigynel, tavirdanál, adó ügynél a jobban fizetett állomások elnyeréséhez is jogi képzettség kívántatván : nem csuda, ha minden ifjú vérmes reményekkel lép e pályára s nem igen veszi figyelembe, hogy egy rész alig képes megszerezni mindennapi kenyerét, és hogy a tudományos