Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-09-12 / 37. szám
A külömbség csak az, hogy ez az irány ma még nincs annyira kifejlődve, mint akkor volt. Es mivel még nem jutottunk el annak tudatáig, hogy a világrendszer megértésére a puszta ész nem elégséges : nevelőink és tanítóink is kiilömböznek a nagy mintaképtől, ki az idők tejességében megjelent. Mit hozott a Názáretbeli Jézus ama boldogtalan korszakba ujat? Talán bebizonyitá logikai érvekkel, az értelem által felfoghatólag, hogy egy az Isten és aztán e bebizonyított tételből vonta le tanítását: tehát higyjetek ő benne ? Távolról sem. Az ő összes beszédeiben nem találunk logikai argumentumokat. Nem, hanem ő maga úgy állott az ő hallgatói előtt, mint nem hirdetője, hanem megtestesülése azon rendíthetlen hitnek, miszerint a végetlen szentség egyszersmind végetlen jóság és atyai szeretet. Egy argumentuma volt ő neki: saját liite, és tapasztalá, látjuk mi is, hogy az értelmi felfogás körén kivűl eső dolgokban ennél meggyőzőbb, megragadóbb és ellenállhatlanabb hatalom nincsen. Hirdette szavakkal is a felebaráti szeretetnek s fiusági viszonynak mennyei tanát, de nem szavai, hanem az a hitteljes kebel, az a szellem, melyet szavaiba lehelni tudott és a mely minden működésén, cselekedetén, egész lényén elömlött, ez gyakorolta azt a nagyszerű, világrázó hatást, melyhez hasonlót Klio nem látott soha. A mivel pedig hallgatóinak értelmét felvilágositá, az nem száraz okoskodás, hanem életből merített hasonpéldázatok. Ezekben fekszik az ő megjelenésének megfoghatlan csudaszerűsége. Mert magának az értelemnek a hit, ép ugy mint a végetlen lény, melyre az vonatkozik, megfoghatlan. Nem lehet megmagyarázni annak származását, természetét és működését. Ugy vágjunk vele mint a zenével. Bármennyire igyekezzenek korunk ^Zukunfts-Musiker^-jei a zenét az értelem által is felfogható programm keretébe erőszakolni : azért sohasem fogják teljesen kielégítő magyarázatát adni annak, hogy miben fekszik voltakép egy jeles zenei mű hatásának varázsa. De egy remek költői művet is bármennyire felboncolunk, elemezünk: nem vagyunk képesek teljesen megmagyarázni, mi az a csudaerő benne, mely oly elragadó hatást gyakorol ránk. Azt mondja Szász Károly egy helyen a Szent Iván-éji álomról, hogy ha elemezzük, úgy járunk vele, mint ha a színes pillangó szárnyainak ragyogó hímporát letöröljük. A puszta, lelketlen váz marad kezünkben. >; > Mire nincs szó, nincsen képzet, az vagy nekem óh költészet<< : — mondja Arany. Ugyanezt kell mondanunk a hitről is. Es így igen természetes, hogy kizárólag a magyarázatok, elmélkedések, értekezések, a kebelben szendergő hivőképességet fel nem ébresztik. Más is kell oda még az értelem — bizonyára elmaradhatlan — szövétnekét! kivül. A ki hitet akar másokban ébreszteni, annak keble először is hittel legyen teljes és meglássék szavain és cselekedetein, a templomban, iskolában, barátai és ellenségei körében, háztartása családi körében, tudományos foglalkozása és nyilvános szereplése alakalmával. A mi szívből jő szívhez is szól; s a hit által áthatott élet hitet támaszt és csudákat mivel. Mostani nevelőink és tanítóink nem tudnak csudákat mivelni, mert csak értelemfejlesztő okoskodásokat, logikai következtetéseket, tudományos búvárlatok eredményeit, adatokat nyújtanak tápszerül lelkünknek Es nevezetesen a haladás emberei nagy részben alig adnak mást, mint a régi rendszer helytelenségeinek bizonyításait. Megtámadják a felvilágosodás győzhetlen fegyvereivel nem a vallást, mint sok felületesen gondolkodó hiszi, hanem azt a rendszert, melybe a vallást az emberi gyarlóság, igen Pfyakran a merő önérdek öltöztette; O J O ö J megtisztítják azt ; > minden csalfénytől, korlátoltságtól s mind attól, a mi abban lényegtelen, miket a valláshoz állam, tudomány, papság, türelmetlenség, vitavágy s a nép érzéki képzelgése ragasztottak/ (Schleiermacher.) Igen sok pap a szószéken szenvedélyesen exegetál. Pedig az exegezis mint tudomány nem a szószékre való, annak helye a pap csendes tanuló szobájában van. Hanem az exegeticai kutatások eredményei, az a meggyőződés és az a hit, mit a józan és elfogulatlan kebel azokból merít, az gazdag és kiapadhatlan forrása leend hitébresztő, lélekemelő s uj élet frisseségét lehelő beszédeknek. Igen sok pap dogmatikai fejtegetések által igyekszik hatni híveire. S e fejtegetések igen • gyakran nem egyebek ügyes, de üres dialektikai
