Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-05 / 36. szám

kötelezettségeiknek, mi a lelkész helyzetét igen kelle­metlenné tette. Az egyházi illetékeket oly hanyagul fi­zették, hogy a hátralékok behajtása úgyszólván minden­napi teendőjét képezte a szolgabírói s a polgármesteri hivataloknak. — Miklós József inaktelki ref. lelkész pán­célcsehi lelkészszé választatott. — Dunapatajon a ref. egyház rektorává Olasz Lajos bogyiszlói tanitó válasz­tatott meg, a már helyettesként ottműködő Márton István ellenében, mely utóbbinak bizonyos alaki hiányok miatt kellő időben pályáznia nem lehetett. E választás ellen a választók többször kérvényezéssel éltek ; de mi­vel a jog nem volt a részökön, hiába. Augusztus 31-kén tehát, midőn híre járt, hogy az uj tanitó megérkezik, — mint az Egyetért.-hek írják — egy nagy csapat asszony és gyermek a lelkész lakása és az iskola előtt fenyegető állást foglalt, hogy az uj tanítót megakadá­lyozza hivatalának elfoglalásában. Hogy mi lett a za­vargás vége, arról az említett lap még tudósítást nem kapott. * A drávapalkonyai ref. egyház uj orgonáját aug. 22-kén szentelték fel. Az ünnepély lefolyásáról jövő számunkban bővebb tudósítást fogunk közölni. * Az apró mizériákat, ugy latszik, Vigil nem hiába emlegeti lapunkban. A felsőbaranyai lelkészi értekezle­tek elnökei, mint minket értesítenek, a legközelebbi gyű­lések tárgyaiéi az „Apró mizériákban* megírtakat tűz­ték ki. Hogy annál több anyaguk legyen a beszélge­tésre és vitatkozásra, lehetőleg sietni fogunk Vigil cikk­sorozatának közlésével. Hanem azután a beszédet tettek is kövessék. Ha a lelkész urak érzik egyházi életünk nyomorúságait, ha Vigil barátságos símogatására lelki­ismeretük immár megmozdúlt: ne hagyják lelkökön szá­radni ama vádakat, melyek első sorban ő reájok nehe­zednek. A nyelvújítás. Egy öreg barátunktól, az egyházi irodalom egyik régi jelesétől, kinek egészséges humorát és józan Ítéletét az idő, a kor sem képes elpusztítani, a napokban levelet kaptunk, melyben kétségbeesve, de valószínűleg csak amúgy mókából esve kétségbe, panasz­kodik nekünk, hogy lassankint azon veszi magát észre, hogy tősgyökeres magyar ember létére nem fog tudni magyarúl; mert hiszen már a tiszáninneni kálvinyistákba is beleütött a nyelvjavítás (?) mániája. A nevezett egy­házkerület ugyanis, amint azt jegyzőkönyveiben olvashatni, megmagyarositotta a nevét tiszáninnen valóra. Ebből aztán az következik, hogy dunántúli helyett dunántúl valót, rendkívüli helyett rendkívül valót, tulipiros helyett túl való pirost stb. kell mondanunk. Öreg barátunk ije­delme azonban nagyobb magánál a veszedelemnél. írjon és beszéljen csak ő úgy, mint eddig azon a jóízű, za­matos nyelven : bizony meg fogják őt érteni a tiszán­inneniek is, meg a dunántúliak is. Szólítsa csak meg őket ugy, hogy: halljátok-e tiszáninnen valók, rendkívül való, amit cselekesztek : százat teszünk egy ellen, hogy ők íognak tiltakozni ez ellen a barbár beszéd ellen s ők helyezik vissza a tiszámwnewz superintendentiát régi jogaiba. * Uj egylet. A fővárosban, mint a hivatalos lap szept. i-sején megjelent számában olvassuk, „zsoltár-egy­let" alakult, melynek alapszabályai a bemutatási záradék­kal elláttattak. Igen sajnáljuk, hogy olvasóinknak nem szolgálhatunk felvilágosítással arra nézve, hogy ezen egyletet kik és mi célból alapították ? * Az unitáriusok egyházi főtanácsi gyűlése, mint a P. N.-nak írják, aug. 29-kén vette kezdetét Kolozs­várit. A gyűlés legérdekesebb tárgya Ferenc József püspök évi jelentése volt, melyből kiemeljük a követke­zőket : A népesedési mozgalmat feltüntető kimutatas szerint az előző évhez képest szülöttekben gyarapodas 126, konfirmaltakban gyarapodás 42, házasodásban való gyarapodás 88 pár. Unit. vallásra lépett 1879-ben 181 egyén, unit. vallásról más vallásra tért 27 egyén. Az uj egyházakra vonatkozó adatok szintén érdekesek. Csapó-Radnóthon leányegyház alakult a dicsőszentm.utoni anyaegyházhoz csatlakozva. A korábban megalakult hód­mezővásárhelyi leányegyházban pünköst napján tartatott az első unit. istenitisztelet úrvacsoraosztással. A buda­pesti fiókegyházban máj. 30-án tartottak istenitiszteletet szintén úrvacsoraosztással. Püspök ur különösen ajánlja az egyház tagjainak figyelmébe a budapesti egyháztanács azon törekvését, hogy egy imaházat építtessen s papsá­got alapíthasson. A püspöki jelentés felolvasása után a közgyűlés testületileg a templomba vonult, hol Ürmösi Kálmán simenfalví lelkész tartott emelkedett szellemű szép beszédet. * Gyászhírek. Fülöpszálláson a napokban temet­ték el nándsi Szabó Károlyt, a dunamelléki ref. egy­házkerület egyházi tanácsbiráját, Pestmegye legöregebb táblabiráinak egyikét. A boldogult 1832-ben ceglédi lelkészszé választatott, s ottani lelkészkedése sok neveze­tes eseménynyel függ egybe. Az ő lelkipásztorkodása idejében, 1834- űrnapján égett le a ceglédi ref. temp­lom, s ő emelte ki azt poraiból. A következő év máju­sában Hild építész már megkezdte a ceglédi monu­mentális uj templom építését, s ez alkalommal Szabó megírván »a ceglédi h. h. egyház régibb s ujabb tör­téneteit", a?t a Prot. Egyh. és Isk. Lap 1845-diki folyamában közzé is tette. A boldogult később, legutóbbi szabadságharcunk következtében elvesztette lelkészi állá­sat és huzamos ideig várfogságban volt. — Kiss Györyy, Debrecen városa képviselő-testületének s a debreceni ref. egyház presbyteriumának tagja, 81 éves korában elhunyt. * Szerkesztői mondanivalók. Sz. P. Védekezését nem közölhetjük, annyival kevésbé, mert az egyházme­gyei- és egyházkerületi ítéletben felhozott legfőbb vádat, hogy t. i. az a bizonyos ezer frt. a választást megelő­zőleg igértetett oda az illető egyháznak, ön maga is beismeri. Hogy az ügy, lapunkban kissé talán élesen volt kiszínezve, ez a dolog lényegén mitsem változtat. A mi tanácsunk az, hogy nyugodjék meg ön azon íté­letben, melyről, mint két nagytekintélyű egyházi testü­let ítéletéről, föl kell tennünk, hogy kellő megfonto­láson alapul. Ilyen két testületnek amúgy könnyedén szeme közé vágni, hogy ítéletében részrehajló volt, nem engedhetjük meg, legkevésbé önnek, mint közvetlenül érdeklett félnek. — Z. I. Ezennel tudomásul vesszük, hogy önnek az a két beszéd nem tetszett — aztán punc­tum. Megesnék bele, ha a nemtetszésnek effajta nyi­latkozatait még közolnők is. Akkor vagy mi szöknénk meg a lapszerkesztéstől, vagy a közönség hagyna bennüiv ket a faképnél. — A tolna-baranyai ev. egyházmegye köz­gyűléséről szóló tudósítás végét jövő számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom