Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-05 / 36. szám

használhassanak. E célt is törekedett Biky ur elérni, adván rövid, egyszerű nyelvezetű, mélyebbre ható fej­tegetéseket, theologiai irányzatokat és elvi kérdéseket mellőző beszédeket, szóval olyanokat, melyeket — mint szerző az előszóban mondja —' az illetők minden átdol­gozás nélkül bátran használhatnak. Tartalma e füzetnek 26 e. beszéd (ünnepi 13, úr­vacsora utáni 5, közönséges pedig 8), 5, legfeljebb 6 lapnyi terjedelemmel egy-egy. Az egyszerűsége mellett is szép s érthető nyelven irt beszédek, ha nem ütik is meg mindenkor a szoros horniletikai szabályokat (p. o. a 3-dik számú nagypénteki, melyben magán a nagy­pénteki tárgyon kivűl egy jotta sincs az alapigéből ; több közönséges beszéd pedig alkalmi beszéd gyanánt is elmondhatóul van kijelentve stb) ; de e, csupán mű­értő előtti hiányok mellett is megvan azon becsök, hogy az illetők bátran használhatják, nem botránkoztatják sem a népet, sem a papot. Bibliai lokusokkal nin­csenek túltömve. Közbe-közbe egy-egy ének ügyesen van alkalmazva. A csekély ár lehetővé teszi az illetők­nek, ezen műben egy oly gyűjtemény megszerzését, melyet jóidéig, talán teljes életökben használhatnak, az itt-ott ismeretlen forrásokból és kéziratokból kéz­ről-kézre adogatott csodabogarak helyett. Szerző nem is újonc az irodalom terén. Két évvel elébb szépirodalmi apróbb dolgozatait adta ki, „Ifjú ko­rom emlékei* cím alatt. Valószínű, hogy nevével még ezentúl is gyakrabban fogunk találkozni. A kiállítás csinos, becsületére válik a kiadónak. Szentkút i Károly. BELFÖLD. A tiszai ág. h. ev. superintendens évi jelentése. Az érdekes évi jelentést, nagy terjedelménél fogva egészben nem közölhetjük ; hanem adjuk abból a fon­tosabb és közérdekübb fejezeteket. IV. Alapítványok tétettek és pedig : I. Egyházak és elemi iskolák javára: Kis-Szebenben a német egyház egykori buzgó felü­gyelője Marschalko Dániel nejével Sarudy Zsuzsannával az egyháznak végrendeletilegiooo frtot, a lelkész használa­tara pedig egy 250 frt értékű földet hagyományozott; Sz.­Iglón az egyház bold. Trangousz József és Zsuzsanna 8400 frtra rugó hagyatékának élvezetébe lépett, kik közül az utóbbi a lelkész-özvegyek nyugdíjalapjának növelésére is 500 frtot hagyott; Sz.- Várajllyán bold. Maurer Gusztáv szegény tanulók segélyezésére 100, bold. Kuncius Sarolta az ev. kórház javára 200, Stel­ler Samu Frigyes az egyház tőkéje szaporítására 1000, ugyanő az ev. kórház javára 200 frtnyi alapítványt tett; Hunfalván bold. Renner Mátyás az egyházat 200, az iskolát szintén 200 frt hagyománynyal; leánya pe­dig Ivrompecher Júlia az egyházat 300, az iskolát 200 frtnyi alapítványnyal gazdagitá ; Bussócon bold. Scholc Anna hajadon az egyháznál 200 frtnyi hagyománynyal alapitá meg nevét ; Vihornán bold. Galgon Mihály ügy­véd az iskola tőkéjét 100 frttal gyarapitá s ugyanő a tótfalvi iskoláról is 100 frttal emlékezett meg. Eperjesen a tótajku egyház elemi iskolájának javára Jelenik Al­mássy István egy jó erkölcsű és szorgalmas tanulónak évenként való megjutalmazására 100 frt alapítványt tett ; Merényben Márkovics szül. Zimmermann asz­szony 100, néhai Károlyi Lajos 200 frttal emelte az egyház jólétét; Debrecenben, hol özv. Dede Mihályné az egyházi tőkét 500 frttal szaporitá s még 500 frtot kilátásba helyezett; S.-Arnótlion a hívek 138 frt 76 kr. templomi jubileumi tőkét gyűjtöttek, Reök Pál nagy­károlyi felügyelő ugyanitt az egyház jólétét 100 frt kegyadománynyal növelte; Nyíregyházán az elkölthet­len tőke 1408 frttal szaporodott, a jubileumi alaphoz pe­dig Csengeri Sámuel, Bencs László és Barzó János 100-100, Farbaky József 60 frttal járultak; Miskolcon a Máday­alap 70 frt 70 kr., az elemi iskolai alap 218 frt 65 kr., az egyházi tőke 38 frt 37 kr., a temetői alap 70 frttal szaporodott, az elemi iskolai alapot pedig Radványi István egyházfelügyelő 400, Fuhrman .János 200 frt alapít­ványnyal növelte ; S.-Kazán Polony János a tervbe vett egyházi tőkét 5 frttal növelte; Lőcsén özv. Koller La­josné szül. Szünz Rozina asszonyság 11,100 frtra be­csülte ingatlan vagyonát, az egyháznak hagyományozta oly kikötéssel, hogy a haszonélvezet éltök fogytáig a gyermekeket illeti. Összesen 87,659 frt 48 kr. 2. Felsőbb tanintézetek részére: Nyíregyházán Kacskovics Kollner Teréz néhai Kollner Illésné szül. Jáger Rozália nevére 200 frtos ala­pítványt tett a gymnasiumra oly célból, hogy annak ka­matja évente két árva jó tanulónak osztassék ki jutal­múl; Miskolcon a százados évforduló alkalmából tőke­gyűjtés inditványoztatván, azt Kulcsár Károly egyház­gondnok 20, Horváth Sándor és Barzó József tanárok pedig 10—10 frttal gyarapiták ; Kézsmárkon bold. Fűh­rer Gusztáv végrendeletében a lyceumról 1000 frt ha­gyománynyal emlékezett meg, és még 10,000 frtból álló tőkének 40,000 frtra való szaporítását rendelvén el, ennek évi kamataiból 1 /5 részt a lyceum számára örök időkre biztosított, mi 8000 frt tőkének felel meg; Eperjesen a jogi akadémia tőkéjét b. Prónay Dezső 400, b. Radvánszky Béla 10, Matavovszky János adófelügyelő 3 frt kegyadománynyal szaporitá. Összesen 9654 frt. V. Segélyezések és adakozások fordultak elő : a) Egyházak körében : Kézsmárkon templomépitésre adakozott a serfőzde­egylet 673 frt. 10 kr., az egyházhívek gyűjtöttek 743 frtot, vidékről ajándékoztatott 3 frt 80 kr., Szontagh

Next

/
Oldalképek
Tartalom