Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-05 / 36. szám

menekülők visszautasítására a szükséges óvintézkedéseket. Kemény szív kell ugyan hozzá; de hát mit keres a szív ott, ahol az észnek van helye ? Hagyományos vendégszeretetünknek ez esetben háttérbe kell szorulnia, hacsak fel nem akarjuk annak áldozni államunk jól felfogott érdekeit. Az a rend, amely szervezeténél fogva az államon kivül áll, melyet az államhoz semmiféle kötelék nem fűz, ép oly veszedelmes az országra nézve, mint a proletariátus. Amaz is, ez is akkor van elemében, ha a zavarosban halászhat. Egyiknek sincs veszteni valója. Ha ma megcsípik és a körmére ütnek, egy házzal megy tovább s újra kezdi azokat a machinatiókat, amelyek, midőn az állami és társadalmi életet felkavarják, az ő existentiáját biztosítják. A francia nép, midőn uj államintézményeinek megszilárdítását komolyan elhatározta, a nagy és nehéz munkát azzal kezdte meg, hogy a jezsuitákat, mint akik a munkának nemcsak befejezését, de megkezdését is lehetetlenné tették volna, kiutasitotta az ország területéről. Igaz, hogy a kormány e miatt összeütközésbe jött a törvényhozás egyik hatalmas faktorával, a szenatussal; de miután országos törvényekre támaszkodhatott, bátran szembeszállt még ezzel a hatalommal is, annyival is inkább, mert át volt hatva a meggyőződéstől, hogy amit tesz, azt a nemzet, az ország előhaladásának, fölvirágoztatásának érdekében teszi. Nem látjuk be, hogy ami megtörténhetett a katholikus Franciaországban, miért ne történhetnék meg nálunk is? Amit Pozsony 1873-ban kezdeményezett, azt folytassák most, midőn a jezsuita invázió veszélye egész nagyságában fenyeget bennünket, a többi törvényhatóságok is, első sorban a főváros törvényhatósága. Nem tehetünk róla, de nekünk nincsen bizodalmunk abban, hogy az országgyűlés magától rájönne arra, amit ez esetben tennie kellene. Az az országgyűlés, amely ináig sem látja szükségét a teljes és igazi vallásegyenlőség és viszonosság életbeléptetésének, amely a polgári házasságról tudni sem akar, az az országgyűlés mondom, nem mozdul meg a jezsuita invázió hírére sem, hacsak az ország föl nem rázza álmából. Nekünk protestánsoknak első sorban kötelességünk az ébresztőt megfúni, nemcsak azért, mert mint igaz hazafiak az ország érdekeit mindenkor szívünkön viseltük, hanem azért is, mert a felekezetek közti békességnek és jóegyetértésnek mi mindenkor apostolai voltunk. Már pedig vége van ott annak a jóegyetértésnek, ahová egyszer a Jézus társasága beteszi a lábát. Legyünk tehát résen s teljesítsük híven most is, mint évszázadok óta hazánk és felekezetünk irányában szent kötelességeinket ! Ambuláns. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Nyolcadik közlemény. — 80) A prémontrei kanonokrend nagyváradi kath. főgymnasiumának értesitője. Igazgató Várszély Ármin. Értekezés: II. Rákócy György lengyelországi hadjárata, Cséplő Pétertől. Tanulók sz. 550. Három párhuzamos osztály. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 28 tanuló mind érettnek nyilváníttatott. Az érettek közül 11 a theologiai-, 10 a jogi pályára szándékozott lépni. Ösztöndíjak fejében 2344 frtot osztottak ki. Ezenkívül az elengedett tandíj 1386 frtot képvisel. 81) A nagyváradi községi iskolák polgári és elemi osztályaiba járó tanulók érdemsorozata. Igazgatók Winkler Lajos, Fülöp János, Szmetka György, Eszenyi Sándor és Krizsanovszky Ilona. Növendékek sz. 2077, kik közül a nagy többség, t. i. 1201 zsidó, 546 helv. h., 254 r. kath. stb. A leányiskolában két párhuzamos osztály. Némelyik osztály túlzsúfolt. Egyik leányosztályban pl. a növendékek száma 130, a másikban 129 stb. 82) A nagyváradi r. kath. népiskola II-ik értesitvénye. Igazgató Lázár Miklós, c. kanonok. Értekezés: Az erkölcsi nyugalom befolyása az iskolai nevelésre és tanításra, Kovalik Jánostól. Növendékek sz. 228, és nem 252, mint az értesítő kimutatásában olvassuk. Abban a kimutatásban ugyanis a meghaltak és kimaradtak létszáma ahelyett, hogy a fölvettek létszámából levonatott volna, ahoz hozzáadatott, s így lett kimutatva 252 növendék, 228 helyett. A nagyváradi felekezeti iskolákba, magánintézetekbe és óvodákba járó gyermekek összes létszáma 4255. A tanítók önképzőkörében 10 értekezés tartatott, melyek kivonatosan az értesítőben közölve vannak. 83) A nyíregyházi ág. h. ev. hat osztályú gymnasium értesitője. Igazgató Materny M. Lajos. Műfordítás : Ovidius két költői levele Pontus mellől, I.effler Sámueltől. Tanulók sz. 185, kik közül 62 zsidó, 49 r. kath. s csak 46 ág. hitvallású. Az iskolai tanács elhatározta, hogy, ha Nyíregyháza város közönsége