Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-29 / 35. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Bihari Imre, sárospataki volt akadémiai tanárt, mint Debrecenből értesítenek bennün­ket, a debreceni akadémián a bölcsészet előadásával mint rendkívüli tanárt megbízták. Előadásait már a legköze­lebbi tanév elején megkezdi. — Balla Árpád, gyönki gymn. tanárt Török Pál püspök űr a Sár-Keresztúrra ment Lévay Lajos helyébe káplánnak vette maga mellé. — Kiss Benő nagykőrösi ref. s. lelkész, Ná­nássy Imre urendi (?) ref. s. lelkész, Sipos Imre belé­nyesi ref. lelkész és Wolf Mihály csépani ev. lelkész, szabadságolt állományú magy. kir. honvéd-segédlelké­szekké neveztettek ki. — A békéscsabai ág. h. ev. egyház presbyteriuma f. hó 18-án tartotta tisztújító gyű­lését. Lipták Lukácsik János, 3 évig híven szolgált ku­rátor helyére Hursan Pál, egyik legjobb módú földes gazda választatott meg. Azonkívül az egyes tizedekben 5 „sáfár* és 5 „tizedes* helye töltetett be. —Az orvo­sok és természetvizsgálók jövő évben Debrecenben tar­tandó nagy-gyűlésének elnökeivé gr. Degenfeld Imrét és Révész Bálint püspököt, alelnökeivé Török József, debreceni akad. tanárt és Dr. Bódogh Albertet válasz­tották meg. * A jogakadémiák ügye. A „Függetlenség* aug. 27-iki számában Baconi Lajos sarospataki jogtanár ke­mény, de ügyes támadást intéz a közokt. miniszter azon intézvénye ellen, amelyét á jogakadémiák tárgyában nem régiben kibocsájtott. A cikknek minden során meg­látszik, hogy Baconi a jogi szakoktatás körül a legközelebbi években történt kísérleteket s azoknak eredményeit nemcsak hogy figyelemmel kisérte, de a kísérletek bal­sikerére nézve közvetlen tapasztalatokat is szerzett ma­gának. E körülmény a különben is érdekes cikket ter­mészetesen még érdekesebbé teszi. A miniszteri intéz­vény alapintentiója ellen Baconinak sincs semmi kifogása ; de nem tartja a minisztert szerencsésnek az eszközök, a modor és indokok megválasztásában. A jogakadémiák számbeli reductióját ő is helyesli; de csak azon feltétel alatt, ha ez kellő tapintattal, a tudomány mindenek felett való érdekének egyéb külön érdekekkel és viszo­nyokkal való méltányos és kíméletes összeegyeztetésével történik s ha a reductióval egyidejűleg életbeléptetendő reformok a jogi szakoktatás terén, ama stabilitás bizto­sítékait hordják magukban, aminek hiányát eddigi szer­vezkedéseinknél oly élénken éreztük. * A tervezett új egyetem eszméje sehogy sem akar hódítani. A Pesti Napló egyik közelebbi számában ismét felszólal az ellen valaki, bizonyosan valamelyik egyetemi tanár Kolozsvárról. A névtelen cikkíró erős, meggyőző érvekkel bizonyítgatja, hogy addig szó sem lehet egy új egyetem felállításáról, míg a kolozsvári oly elhagyatott állapotban van, mint jelenleg. „A kolozs­vári egyetem — írja a többi közt a felszólaló — fenál­lása óta szakadatlanul sürgeti hiányai kiegészítését, fel­szerelése befejezését, kér, könyörög, érvel, jelentéseket indokolásokat készit, hasztalan. Nincs pénz! Ez a mi­niszter bizonyos válasza, s íme, egyszerre budgetje fölös­legeiből egy harmadik egyetem felallítasára késznek nyilatkozik ugyanaz a miniszter. Valóban érthetetlen köz­oktatási politika !* * A barsi ág. hitv. ev. esperesség — mint ben­nünket tudósítanak — f. hó 17-én tartotta Léván évi közgyűlését, Bodó Lipót felügyelő és Kossányi József esperes urak elnöklete alatt. A gyűlés érdekesebb tár­gyai voltak : két uj lelkész, és pedig Raab Károly kör­möci és Schleiffer Annin lévai lelkészek bemutatása. Ugyanez alkalommal tartotta búcsúbeszédét Kossányi József úr, ki egyszerre vált meg az esperesi és lelkészi hivataltól, mely utóbbiban különböző helyeken 35 évig működött. Nem kevésbé fontos, hogy az esp. pap-tanítói özvegy-árva-intézet alapszabályai átdolgoztattak s e gyű­lésen szentesíttettek; tőkéje jelenleg 1060 frt, az új alap­szabályok folytán azonban alapos a remény, hogy gyor­sabban fog növekedni ; jelenleg 2 özvegyet segé­lyez, összesen 60 frttal. Az esperesség az orsz. prot. árvaegylet tagjává lett 100 frttal. A többi folyó s ke­vésbé érdekes ügyek letárgyalása után következett a fel­köszöntésekkel élénkített kedélyes közebéd. * A soproni evang. egyház conventje — mint ben­nünket tudósítanak — f. hó 25-én tartott ülésében 22 szóval 19 ellenében az ottani népiskolák igazgatójává Möszl Károly tanítót választotta meg, miután ugyanez ülésben megelőzőleg az igazgatói tiszteletdijat 300 forintról 100-ra szállította le. Egyik cselekedetéhez sem gratulálhat le­velezőnk a soproni conventnek, mert szerinte Möszl úr jó tanitó ugyan, de mint igazgató távolról sem fog úgy megfelelni tisztének, mint elődje, Bakó Sámuel, ki 6 éven át közmegelégedésre végezte teendőit. Azt kérd­hetik sokan, mi az oka tehát mégis a cserének ? Hja, Bakó úr az ujabb időben kezdett gyanússá válni, osztá­lyában magyarul tanított, az értesítőbe magyar közle­ményt is fölvett stb. stb. A választás különben, rosz nyelvek úgy . beszélik, nem egészen szabályszerűleg ment végbe. Reméljük, hogy a convent nem fogja a gyanút magán száradni hagyni. Ha nincs igazuk, annál jobb rájuk nézve. * A jezsuita invázió veszélye minket is fenye­get. Mint halljuk, két francia jezsuita érkezett a napok­ban Budapestre, hogy itt Franciaországból kiűzött kol­légáik egyrészével esetleg megtelepedjenek. Ezen alkalom­ból a legerélyesebben kellene föllépnie az országgyűlésnek ama régibb törvényeink fölelevenitése érdekében, melyek a jezsuitákat az ország területéről kitiltják, de amelyek az utóbbi időben feledékenységbe merültek. Az ügyre különben legközelebb vissza fogunk még térni. Sokkal fontosabb az, semhogy egy rövid észrevétel után napi rendre térhetnénk felette. * Schaarschmidt gondosan szerkesztett Philoso­phische Monatsheftjének XVI. köt. 4. füzetében a 312. s. k. lapokon elő vannak számlálva a német egyetemeken az

Next

/
Oldalképek
Tartalom