Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-15 / 33. szám

ívszalagok töredeznek, hulladoznak. Az említett lapnak ezen közleménye nemcsak protestáns, de közművelődési szempontból is igen szomorító. A csetneki templom valódi műremek, melynek tehát elpusztulása a hazai műrégészetre nézve pótolhatatlan veszteség lenne. Keletkezését, a benne található gótli feliratokból következtetve, a műrégészek — mint tudjuk — a 13—14. századba teszik. Belsejében számos becses régiség talalható, u. m. oltárképek, faragványok, továbbá Ernő schleswig-holsteini herceg, Bebek, Csetneki sírkövei stb. Elvarjuk az esperességtől, illetőleg a superintendentiától, hogy az orsz murégészeti bizottsággal érintkezésbe tevén magát, a csetneki ősi, tiszta góth stylii templom fentartására nézve meg fogja tenni a szükséges lépéseket. * Lé vyt, a hires párizsi könyvkiadót legközelébb ! nagy szerencse érte. A congregatio librorum prohibitorutn f. évi jun. 21-kén kelt határozata szerint Dumasnak Lévy altal ez évben kiadott „La question du divorce(< (Az elválás kérdése) cimü munkája fölvétetett az indexbe. Kell-e ennél pompásabb és jövedelmezőbb reklám Dumas könyvének ! ? * A debreceni egyetem eszméjenek egy olyan szószólója akadt, amelynek pártfogása a legjobb ügyet is képes teljesen hitelvesztetté tenni és megbuktatni. Ez a szószóló a szemforgató, jámbor „Magyar Állam*, mely egyik közelébb megjelent vezércikkében ezeket irja : »Egy protestáns egyetemnek Debrecenben való felállítását követeli : a) a méltányosság, az igazság és az államérdek; b) azon körülmény, hogy a protestáns tudósok, sajat egyetemök levén, ne kényteleníttessenek idegen jószágon foglalni (sic 1); c) azon óhajtás, hogy saját kincsök erélyes megőrzése közben hajlandóbbakká legyenek a szomszéd atyafi birtokát is védeni/ Hát biz ez mind nagyon szép ; de nagyon együgyűeknek és tapasztalatlanoknak kellene lennünk, hogy felüljünk a keresztes lap esetlen kacérkodásának. Méreg drága volna nekünk az a debreceni egyetem, ha ahoz azon az áron juthatnánk, hogy a budapesti egyetemről, — erről az „idegen jószágról" (?), melynek a minket jogosan megillető részéből egydarabkát nagy kínnal immár sikerült okkupál" nunk, — katholikus felebarátaink javára nagylelkűen lemondanánk, ugy hogy az visszanyerné ismét ama kizárólagos katholikus jellegét, melyen a felvilágosodás szellemének terjedése s a vallásfelekezetek közötti viszonosság- elvének lassankint való meggyökerezése olyan-amilyen rést mégis csak ütött. A ,Magyar Államinak tehát soha se fájjon a mi fejünk. Majd megcsináljuk mi valaha azt az egyetemet, ,amelynek a felállítását követeli a méltányosság, az igazság és az állam érdeke€

, anélkül, hogy a „Magyar Állam" inye szerinti esztelen aldozatot hoznánk. A tolnai ev. egyházmegyének jul. 28. és 29-kén tartott közgyűlése — mint bennünket tudósítanak — a bonyhádi algymnasium tanárainak fizetését 800 frtról 1000 frtra emelte fel. Iskolai értesítés. A budapesti reform, főgymnasiumban az 1880/1. iskolai évre a beiratások september 3,4. és 5-én lesznek, délelőtt 8—i -ig ; september hó 6-án pedig reggel 8 órakor a tanévet megnyitó istenitisztelet után a tanítások azonnal megkezdetnek. A magánvizsgálatok, valamint a javító-vizsgálatok is, csak a beiratás ideje alatt fogadtatnak el a tanárkar által meghatározott időben. Az ifjú, ki a javitó-vizsgalatot jó sikerrel tette le, beiratik a következő osztályba. Tisztelettel kéretnek mindazon protestáns és róm. kath. szülék, kik gyermekeiket a jövő iskolai évre ezen gymnasium I.—III. osztályába óhajtják bejegyeztetni, hogy bejelentéseiket az igazgatóságnak, még a beiratás kitűzött ideje előtt vagy levélben, vagy élőszóval szíveskedjenek megtenni, hogy számokra hely fentartásáról lehessen gondoskodni. A bejelentés megtételére kéretnek a magántanulók is. Budapesten, 1880. augustus 15-én. Az igazgatóság. * Szerkesztői mondanivalók. Körmendi) Pál ügyvéd úrnak Pápán. A kérdéses közlemény szerzőjét — mint már egyizben e helyütt kinyilatkoztattuk — nem nevezzük meg, már csak azért sem, nehogy ezaltal az ügy személyes üggyé fajuljon. Nem az a kérdés, hogy a mulasztásra és a hibákra ki hívta fel a közfigyelmet; hanem az, hogy a mulasztás helyre van-e mar ütve ? Ez utóbbi kérdésre jogosult kíváncsisággal várják a feleletet mindazok, akik a pápai egyház iránt érdeklődéssel viseltetnek. Ha azonban önöknek — nem tudjuk, mi okból — szükségük volna annak a nevére, akitől ama leleplezések eredtek : tessék sajtópert indítani. Talán akkor célt érnek. De akkor is csak talán ; mert — megvalljuk őszintén — habár nem telnék benne valami nagy gyönyörűségünk, hogy lapunkat, mint egyházi lapot, nyilvános esküdtszéki tárgyaláson meghurcojlák : egyatalában nem félnénk a felelősséget magunkra vállalni egy oly közleményért, amelynek állításait mind egyszóig maguk a vádlók beismerik s amelyben e szerint rágalmat, annál kevésbé személyes sértést a legkörmönfontabb prókátor se képes fölfedezni. — E. Gy. Igen köszönjük szívességét, melynél fogva az illető egyházmegye körében történtekről tudósított bennünket; de mivel becses tudósítása nagyobb részt olyan eseményekre vonatkozik, melyek hónapokkal ezelőtt történtek, sajnálatunkra nem közölhetjük azt. Jövőre kérjük gyorsabban referálni az egyházi vagy iskolai gyűlésekről Másik cikkére sort kerítünk. NECROLOG. A barsi ref. egyh. megyének veszteségei, a legközelebbi időben rendkívül nagyok. Alig egy pár hava, hogy elvesztettük lelkészeink Nestorat. egyh. megyénk esperesét, s ime már újra gyászt öltöttünk, mert egyh. megyénk tanítóinak példányképe, az érdemekben megőszült, s mindenki tiszteletét, szeretetét biró óvári tanitó,