Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-15 / 33. szám

emlékbeszéde, mint szónoki mű is kitűnő, és ha egész terjedelmében közölhetnők, egyházi irodalmunk mindenesetre egy remek munkával gazdagodnék ; azonban minket a beszéd különösen azon adatoknal fogva érdekel, melyekkel képet alkothatunk magunknak egy férfiról, kit ismeretlenben megszeretünk, mert léteit adott egy, hazánk iránt kiváló szeretettel viseltető derék embernek. E szempontból közöljük a következőket. Gordon János szintén unitárius lelkész volt, de hét év óta nyugalomba vonulva Kenilworthban lakott, hol 73 éves korában meghalt. De azt a hitvallást, melynek több mint négy évtizeden át lelkesült hirdetője volt, ő nem örökölte; az lassan szerzett legbensőbb meggyőződésének gyümölcse volt. Mert — a mint Delf megjegyzi — Gordon János mindenben egész ember volt ; akármihez fogott, ha irni, beszélni, szónokolni kellett , mindég a lehető legjobbra törekedett és soha egy lépést sem tett, mely meggyőződését foglyul ejthette volna. Középiskolai bevégeztével, hogy az oxfordi egyetemre tölvétessék, alá kellett volna irnia az anglican 39 cikknek; de lelkiismerete nem engedte, hogy bár anglican hitben volt confirmálva, gondolatszabadságát fogadástétellel jövendőre is lekösse. Gordon János tehát haza ment és atyja házánál magán uton készült methodista papnak. Soha semmiféle akadémiában, kollégiumban vagy egyetemen nem járt, s bár nem részesült azon előnyökben, melyeket a nyilvános iskola nyújt, mégis magas képzettségre tett szert. Nagy jártassággal birt a görög és római klasszikusokban és a philosophiaban, az angol egyház oszlopembereinek műveit pedig s

úgy ismerte, mintáz öt ujját.c

<

A héber ó- és a görög újtestamentum egy kötetben, valamint 'egy kis kiadású Shakespeare állandóan vele voltak. Egész életén át változhatatlan ragaszkodással viseltetett a bibliahoz, mint a keresztyén igazság alapjához, és erősen hitte a kijelentést, valamint Isten önkinyilatkoztatását Krisztusban, mely a puszta természetvallás minden lehetőségén túlmegy. Azonban Foxból és Barclayból megtanulta, hogy a szellem több a betűnél, minélfogva, bár mindég biblia szerinti keresztyén volt, mentve maradt mégis a bibliabálványozástól. Lelkipásztori működését mint Wesley-féle methodista kezdte meg és mint Moore Henriknek, Wesley egyik végrendeleti végrehajtójának káplánja tartotta 18 éves korában első egyházi beszédét. Teljesen orthodox, vonzó szónok volt, és áldásos papi működését ez irányban háborítatlanul folytatja vala, ha a papi conferentia többsége oly határozatot nem erőszakol ki, mely Gordon nézete szerint a keresztyén ember szabadságát jogtalanul korlátozni kívánta. A többség nem tágított, Gordon pedig bűnnek tartván, hogy a mit lelkében igaz nak vallott, akárki kedveért is megtagadja, nem tehetett mást, mint, hogy leköszönt és végképen visszavonult a Wesley követőitől. A fájdalmas megpróbáltatás ez idejében megismerkedett Kenlish János, birminghami unitárius lelkészszel kinek befolyása alatt Gordon theologiai nézetei uj irányt nyertek. Channing iratai, különösen prédikációi teljesen lebilincselték, és lelke végtére megtalálta a hiteszmék azon világos formulázását, mely szabad szellemének minden tekintetben megfelelt. Igy lett Gordon azon emberszerető vallásos eszmék ihletett hirdetője, melyeket magyar közönségünk mint unitarismust ismer. Uj hitfelei közt Gordon János csakhamar az elsők között foglalt helyet. Állandó munkatársa volt a „Christian Reformerének, mely az ő tollából becses dolgozatokat hozott, míg önálló, „Protestantismus® és „Christian Developments4

című két munkája valószínűleg élni fog az angol irodalomban. A szónok eképen a boldogultnak valtozatos életpályáját lerajzolván, élénk színezetű képét adja a jeles férfi szellemének és jellemének. „Gordon János jámborsága — úgymond — köztudomásu volt ; Isten utján járt. Birtokában volt a mennynek, hite, a földnek, rokonszenves természete által. Nagy önuralma mellett egyszerű, természetes volt, mint a gyermek. Finom ösztönnel, mívelt Ízléssel és az emberi jellemek felismerésére csodaszerű éleslátással birt* stb. stb. Megindító és nagy mértékben tanulságos, a mit szónok a maga személyes viszonyáról a boldogúlthoz elmond. „Nem szándékom — így szól — közös titkainkat nyilvánosság elibe vinni; de a mennyiben sokan csodálkoztak azon, hogy mikép allhatott fenn köztem és a boldogult közt, mint merőben különböző theologiai meggyőzödésüek közt oly szoros barátság : ki kell jelentenem, hogy e barátság nagy mértékben vallásos természetű volt. A vallásnak kevés pontja van, melyet közösen meg nem vitattunk volna. E vitatkozások közben megtanultunk különbséget tenni az isteni igazság lényege és azon mód közt, a hogy mi amaz igazságot tekintjük. Én nem tudtam a dolgokat ugy nézni, a hogy Gordon János nézte ; de mindenikünk, a mit hitt, azt lényeges igazságnak, az örök Isten igéjének tartotta. Keresztyén barátság nem függ a vélemények egyezőségétől, mert az szellemi valami, az maga az élet.® íme egy életpálya, mely felől ítéletünk nem lehet egyéb, mint tartózkodás nélküli elismerés, dacára a hervadtlelküség azon divatos theoriájanak, mely a külső hitvalláshoz való ragaszkodast erénynek tartja még akkor is, ha a szív attól végkép elidegenedett. Gordon János valódi protestáns volt és mint ilyen, lelkiismerete sugallatat fölibe helyezte a látszatos következetességnek. Ez az ő dicsősége s azért mondjuk emlékére : Ave, pia anima ! Ballagi Mór. IRODALOM. Középiskolai oktatásunk. Irta Győri József. Debrecen, 1880. Telegdi K. Lajos bizománya. 8-rét, 56 lap. Ára 30 kr. Szerző élénken és elég ügyes érveléssel bon-