Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-15 / 33. szám

vendékek s közvetve a szülék fejébe a gondolatot, hogy más pálya is van, mint a jogi pálya ; jeleztesse e szak hátrányait, és ismét az elhanyagoltak előnyeit; szi­gorítsa a vizsgákat, mert a mi nézetünk is az, hogy a kor műveltségi színvonalára emelkedő magyar jogtudo­mány csakis alaposan képzett jogászokat ismerhet baj­nokaiul. E téren szívesen nyújtunk kezet; középiskoláink­ban odahatunk, hogy ifjainkkal a más megélhetési mó­dot is megkedveltessük. Ha a miniszter ur is ezt teszi, biztosítjuk, hogy a jelentkező társadalmi bajt egy év­tized kigyógyítja. Túlszaporodás folytán jelentkező proletarismus a főindok a miniszter ur iratában és képzettséghiány. Ha ez érve áll: fájdalom, a kir. kath. jog akadémiákra igen, de intézeteinkre ez nem szólhat. Statisztikai adatokkal képesek vagyunk kimutatni azt, hogy a prot. jogakadé­miák hallgatóinak összes 4 évi létszáma alig 300. Doktorá­tusra és ügyvédi vizsgákra alig megy évente 50. Már hogy ezen, a 3 millió magyar protestáns által felekezeti szempontokból is fentartatni szükségelt jogakadémiákból jelentkező 50 szám okozná a proletariátust, alig hisszük; s mivel ily csekély jelentkező létszám mellett a minisz­ter ur mégis a prot. jogakadémiák kevesbítését kéri, ezen intentióját hátgondolat nélkülinek nem tarthatjuk. Azt állítja a miniszter ur, hogy a jogakadémiák a követelményeknek nem felelnek meg. Hogy ez a prot. intézetekről mondható volna — tisztelettel, — de tagad­juk. Iskoláink a törvény kívánalmainak megfelelők; hogy a tanítás és tudományos képzés mérve a kor színvonalán álljon, ha ezt vallásunk és alkotmány-szervezetünk nem kívánná, kötelességünkké tenné magyar protestáns három százados multunk Szigorítsa a vizsgákat, nincs ellenünkre; ifjaink, kik komolyan a jogi pályára ké­szülnek, ezzel nem sújtatnak; de azért, hogy az elő­adott címen más felekezet érdekeinek hódolva százados múltú missiót teljesített jogakadémiáinkat, minden ga­rantia nélkül szüntessük be, engedjen meg a miniszter úr, de ezt oly kívánalomnak tartjuk, a melyet a pátens­alkotó korszak kultuszminisztere sem kísérlett meg. Ne­künk prot. jogakadémiára vagy egyetemre, magyar és egyházi szempontból nélkülözhetlen szükségünk van ; jog­akadémiáink nemcsak a magyar jog és közigazgatás törté­neti fejlődésszerü tanítását célozzák; hanem egyszers­mind a kettős kormányzat alapján létesített egyházal­kotmányunk világi részét nevelik; s főleg odahatnak, hogy a tudomány, ne a pénz, hanem a tehetség előtt nyíljék meg, hogy szegénysorsú egyén a jogszolgálta, tás terén is felküzdhesse magát, mint a hogy ez a nemzet történetéből látható. Felszólít a miniszter ur bennünket a pápai jogaka­démia beszüntetésére, midőn ez dunántúl az egyedüli prot. felekezeti ily intézet.E célzatával engedjen meg, nem a tudomány, hanem a katholicizmusnak akar szolgálni. Ha ezen intézetet beszüntetjük, barsi és őrségi egyházme­gyénkből odasereglő ifjaink magyar prot. szellembeni nevelését elveszítjük, s ezzel elveszítjük őket a nemze­tiség és egyházunk részéről is. Túlságos számúaknak tartja a miniszter ur a jog­akadémiákat, s mégis alig 10 éve minden prot. akadé­mia mellé állított egy kir. kath. akadémiát. Ha ezt az állam és tudomány érdeke, s nem felekezetiségi szempontok kívánták: ugy igazolta álláspontunkat, azt t. i., hogy akadé­miáink azon vidékeken, a hol vannak, olyannyira életszük­ségesek, hogy azokkal párhuzamosan a tudomány érde­kében a szomszéd városokban még államköltségen is uja­kat kellett falállítani, s ha ezen felállítás folytán túlsza­porodás idéztetik elő, úgy az abból jelentkező proleta­riátus kontingensét ismét nem ezen meglevő százados múltú intézetek, hanem a versenykép melléjük állí­tottak adják. Szomorú való, hogy a jogi pálya túltömött. Ez társadalmi baj. Ha a miniszter ur ezt a jogakadémiák beszüntetésével véli orvosolhatónak , béismerve jog­akadémiái hiányosságot: szüntesse be a kir. jogaka­démiákat, a melyek az országnak úgyis terhesek, s mis­siót teljesítő, filléreinkből fentartott intézeteinkhez, ha csak negyedrész segélyiyel is járul, mint pl. a mit a verseny­kép mellénk Győrbe tett akadémiára költ, vagy a be­szüntetett akadémiáknak adott javadalmazás kijelölé­sével egy magyar prot. egyetem felállítását mint miniszter kezdeményezi: biztosítjuk, ezen módon intézeteinkben a tudományok még nagyobb kiterjedettséggel taníttatnak. Nézetünk szerint ezek a baj orvosai. Ha így tesz a miniszter ur, hisszük el azt, hogy a magyar társadalom és tudomány érdekében tesz ; de addig, engedjen meg, ha intézkedéseiben a titkos célt kilátva, kijelentjük, hogy mi a protestáns, de különösen a pápai jogakadémia fen­tartását, protestáns nemzetiségi s országos szempontok­ból szükségesnek tartjuk. Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés ! Ez vélemé­nyünk a leiratra, s a miniszteri megkeresvényre ily szel­lemben kérünk válaszolni. Tisztelettel maradván stb. Sz. Fehérvárott, 1880. aug. 1 i-én, a mezőföldi ev. ref. egyház­megye közgyűlése nevében : Molnár Béla, egyh. 111. jegyző. A gömöri ág. h. ev. egyházmegye közgyűlése. A gömöri á. h. ev. egyházmegye f. évi jul. 20-kán Jolsván tartott közgyűlésének főbb mozzanatait, van sze­rencsém, ha kissé elkésve is, legalább röviden jelezni. Az esperesség tekintélyes számú világi és egyházi képviselői reggeli 8 órakor a templomban egybegyűlvén, buzgó ájtatos, ág után, melyen Hoznék János, jolsvai lelkész kenetteljes magyar imája mélyen megindítá a kebleket, a közgyűlés megnyittatott. Elnöklő felügyelőnk, Szontagh Bertalan megnyitó beszédében szívélyesen üdvözölvén a gyűlés tagjait, méltó kegyelettel emlékezett meg elhunyt elnöktársáról, Hoznék 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom