Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-08 / 32. szám

házi elöljárók s a küldöttek utján a kerület és az egyetem figyelmébe ajanltatott. Az 1880. aug. n-kén Dobsinán tartandó kerületi gyűlésre a követek kiküldetvén s a jegyzőkönyv hitelesítésére a tagok megválasztatván, a gyűlés befejeztetett. Megjegyzendő, hogy a magy. ag. hitv. ev. egyet, gyiilés kérvénye az országgyűléshez a gymn. törv. javaslat ellen, miután tárgytalanná vált, nem tárgyaltatott, hanem csak egyszerűen tudomásul vétetett. A gyűlést ősi magyar szokás szerint kedélyes közebéd követte. Hörk József, az esp. egyik jegyzője. Ezen közgyűlésről Strauch Béla esperességi jegyző ur is szives volt bennünket tudósítani. Az ő tudósítása akkor érkezvén, a mikor már egy másik munkatársunké ki volt szedve s amikor lapunk mar össze volt állítva, természetesen azt egész terjedelmében nem közölhetjük. A Hörk ur tudósításának azonban mintegy kiegészítéséül adjuk abból a következőket: Az esperesi jelentésből Strauch ur kiemeli azon érdekes két adatot is, hogy Lőcsén néhai Koller Lajosné 11.100 frtot ingatlanokban s Kis-Szebenben Marschalkó Dániel, nejével közösen, 1100 frtot készpénzben és egy 250 frt. értékű szántó- • földet egyházaiknak hagyományoztak. Az egyetemes gyámintézetre az esperesség kebelében, dacára az ínséges időknek, 599 frt. 37 kr. gyűlt össze. A gyűlés tanacskozmányának főtárgyat a Pozsonyban felallítani szándékolt theologiai akadémia kérdése képezte. Erre vonatkozólag a következő határozat hozatott: Az esperesség a theologiai akadémia felállításának szükségességét régóta mélyen érzi és azon óhajtást taplalja, hogy az az ország központjában, Budapesten állittassék fel; de eltekintve attól, hogy felállítása Pozsonyban több oknál fogva nemcsak hogy nem kívánatos, de sőt összegyházunk szabadelvű és hazafias szellemben vitt fejlődését és érdekeit egyenesen veszélyeztető : az esperesség különösen azért kívánja az egész kérdést napirendről levétetni, mert az egész nagyhorderejű ügyet, melynek valósítását már 12 évvel azelőtt az összegyház oly nagy bűzgósággal kezdeményezte, épen a pozsonyi egyház szükkeblüsége oda törpítette, hogy, ha netalán a vele kötendő, javaslatba hozott szerződés alapjan az akadémia ott felállíttatnék, azon esetre Pozsonynak egy, legnagyobbrészt az összegyház áldozatán felépített, berendezett és fentartott — - nem akadémiaja, — hanem olyan hittanintézete volna, a milyen eddigelé is az országban három van. A gyűlést követő lakoman az utolsó pohárköszöntéskor Strauch Béla, kalapját körülhordozván, a Leopoldinum javára 24 frt. 65 krt gyűjtött össze, mely összegből 6 frt. a budapesti prot. árvaházat illeti. Jelentés a szegedi ref. egyházról. Szeged városa, melyet az ismert katasztrófa pusztává tett, nem adatott át az enyészetnek, hanem kimondatott, hogy e történeti nevezetességű, ős rtiagyar város újból fölépíttessék. Reményleni is lehet, hogy a mar megkezdett újból való alkotas nagyszerű művelete folytán, isten segélyével nem sok idő múlva még díszesebben fog romjaiból kiemelkedni, s ha nem is világváros, de bizonyára a magyar alföldnek dísze és koronája leend. Az építkezéseket még csak egy évvel ezelőtt kezdték meg s már is nagyszerű paloták emelkednek, sőt földmivelő polgárok ís díszes emeletes házakkal kezdik már szegélyezni a puszta utcasorokat. Az állam is nemsokára megkezdendi nagyszerű építkezéseit. Katonai-, honvédtiszti laktanyak, fegyház, posta- és távirdaépület, törvényszéki palota, tiszai vashíd, tiszai rakpart stb. fogjak jelezni a reconstructió nagy munkáját. Mozgásban van az egész város s hangya szorgalommal siet mindenki puszta háztelkén hajlékot emelni. Hát a két protestáns egyház ? Ott kesereg még mindig romjai fölött. Körötte mindenütt uj élet, a föltámadás látható. Mikor fog elhangzani e szegény Lázár fölött a jézusi szeretet hangja: »Kelj föl!® Igen, a szegedi ref. egyház is élni kiván s óhajt fölkelni síri ágyából ; de a szegény Lázárt csak mentő karok emelhetik föl s adhatják vissza az életnek. A szeretet és részvét keze leemelte ugyan mar róla a gyász -lepelt; de gyöngesége érzetében labra állani még megkísérlem sem bátorkodik. E nagy jövendőre hivatott kisded egyház tudja, hogy jelenleg a város átalakítása alkalmából neki is a jövő kornak kell utat készíteni. Erre van utalva mar azon kedvező körülmény által ís, hogy templomhelye nyílt téren, díszes helyen van kijelölve, hol csakis az építkezési szabályok szerint emelheti föl az ur hajlékát. A most még csak 5—600 lelket számláló, anyagilag gyönge, de hitben erős kisded egyház, mint kezdő időszakaban, félreeső helyen 'ideiglenesen ismét berendezhetné magat. Azonban a fenérintett körülményen kivűl körültekintő figyelme előre néz s elérkezettnek latja az időt arra, hogy kezdetleges helyzetéből kilepve, tekintélyes állást foglaljon el, s ref. anyaszentegyházunknak olyan őrállomásává szervezkedjék, mely missiói hivatásának földrajzi fekvésénél fogva messze vidéken megfelelhessen. Ily szempontból a szegedi ref. egyh. ügye az egyetemes protest. egyh. ügye levén, az egyetemes támogatásra méltán számithat. Ez egyház a jövőért küzd, a jövőért fárad, a jövőnek alapjat kívánja lerakni; tehát a szent ügy érdekében bizalommal fordulhat kérő szavával a protestáns szellemi szabadságot drága kincsként őrző s azért ma is áldozni kész buzgó hitrokonokhoz. Hiszen, ha már a magasztos elvért, a szellemi szabadságért hevülni nem tudnánk, legjobb lenne letenni kezünkből a hitszabadság zászlaját, melyet dicső őseink vérrel szenteltek föl,