Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-01 / 31. szám

megszűnt. 1875-ben szintén Bécsben az evangelikus templomban alapíttatott egy másik, a melynek 1877-ben 16 rendes tanítója és 160 növendéke volt. A katholi­kusok ezt meg akarták buktatni; de nem sikerült nekik. A mult évben alapíttatott a cseh és morva vasárnapi iskola-társulat. E társulat első munkája volt egy folyó­irat kiadása cseh nyelven. Csehországban jelenleg 30 vasárnapi iskola létezik és csaknem mind a közelebbi 3 évben alakult. A tulajdonképeni Ausztriában 10 iskola alapíttatott. Legkevesebb történt e tekintetben Ma­gyar* és Horvátországokban. Ezekben csak 7—8 va­sárnapi iskola van, de azok sem a törvényesen bevett felekezetekéi. Priggen az esti gyűlésen is beszélt, s a többi közt azt állította, hogy ha ő nem tett volna uta­zásokat a nagy birodalomban és ha nem tudott volna néhányat a birodalom sok nyelve közül, talán mai napig sem lenne ottan vasárnapi iskola. Francia Svájcban 1821-ben nyittatott először va­sárnapi iskola, a mely ma is fenáll. Alapitója, egy 80 éves asszony, ma is él. Jelenleg van 600 iskola, 3,000 tanitó és 36,000 tanuló. 1863-ban egy havi közlönyt adtak ki, a mely ma 12,500 példányban nyomatik. Általában francia Svájcban irodalmi téren is sok tör­tént. Német Svájcban ötven év előtt még nem volt egyetlen egy vasárnapi iskola sem, és ma már van leg­kevesebb 175 iskola, 40,000 gyermekkel és 2,192 taní­tóval, és évenként növekszik azok száma. A hollandi vasárnapi iskolák nagyon uj keletűek ; csak a nagyobb városokban vannak elterjedve, főcéljuk levén tanítani az oly gyermekeket irás- és olvasásra, a kik a hétköznapi iskolákat nem látogathatják. A leg­első vasárnapi iskola 1829-ben alapíttatott Amsterdám­ban, de az megszűnt. 1836-ban Hágában, 1847-ben Rotter­damban alapíttatott egy-egy. 1860-ig nagyon lassan sza­porodott azok száma ; de azontúl rohamosan, évenként 20 és 40 közt állíttattak iskolák. Ma az iskolák száma 1,000, több mint 3,000 tanítóval és 100,000 tanulóval. | Belgiumban 5 millió lakosból csak 15,000 protes­táns, a többi katholikus. A protestánsoknak ma van 26 gyülekezetök, 30 vasárnapi iskolajok, 1,100 tanit- 1 ványnyal és 112 tanítóval. A francia követ szerint, a vasárnapi iskola hatá­rozottan protestáns intézmény, de azért vagyis inkább épen azért el kell annak terjedni Franciaországban is. Itt jelenleg van 1,080 iskola s körülbelől 45,000 tanuló. Szerdán, junius 30-kán a vasárnapi iskolás gyer­mekek a kristály-palotában és annak kertjében ünne­pélyt tartottak, mely a legfényesebben sikerült. A julius i-sején és 2-dikán tartott gyűléseken hosz­szas vita folyt azon kérdések felett, hogy miket kell tanítani a vasarnapi iskolákban és kik tanítsanak ? Sokan értelmes, mívelt tanítókat kívántak, mások csak ép szí­vűeket. A tanítandó tárgyat illetőleg pedig abban mindnyájan megegyeztek, hogy a bibliát kell tanítani ; de sokan csakis tisztán a bibliát, mások ellenben a bibliamagyarázatot is kívánják taníttatni. Szombaton, julius 3-ikán a nemzetközi vasárnapi Convention tartotta ülését, amerikai és ausztráliai vasár­napi iskolai ügyeket tárgyalván ; de egyszersmind kife­jezvén azon kívánságát, hogy az európaiak közül is minél többen legyenek tagjai az International Conventionnak. Igen érdekes jelenet volt, a midőn az elnök egy nes­toriánus keresztyén házas párt mutatott be a gyűlésnek Persiából, akik közül a nő jelentést olvasott fel a nálok lévő vasárnapi iskolákról, elmondván, hogy az ameri­kai missionariusok nálok egy kis faluban vasarnapi is­kolát állítottak fel, s jelenleg van nekik 68 vasárnapi iskolájok, 3,000 tanulóval, és hogy a vasárnapi iskola oly nagy hatással volt népükre, miszerint azoknak fel­allitása óta nemcsak a növendékek, de a 70 éves öre­gek is kezdenek olvasni tanulni. 12 órakor a Raikes szobra lepleztetett le. Az emlék Londonnak csaknem a legszebb részében állítta­tott fel, a Themse partján, csaknem szemben a Cleo­patra tűjével. Felirata a következő : „Raikes Róbert, a vasárnapi iskolák alapitója, 1780. Ez a szobor a Sunday School Union altal emeltetett, a nagybrittaniai vasárnapi iskolák tanitói és tanulói hozzájárulásával. Julius, 1880/ Végűi az egy hétig tartó ünnepélyességeket egy nagyszerű hangverseny zárta be az Albert-Haliban. Még egyet-mást azonban el kell mondanom. Az ünnepélyek előtt alkalmi hymnusok Írására jutalmak tűzettek ki, a minek következtében sok hymnus jelent meg és sokan kaptak jutalmakat azokért különösen a nők közül. Más munkák is jelentek meg különben az ünnepély alkalmából, a melyek részint Raikes életére és korára, részint az iskolákra vonatkoznak. Az angol vallásos irodalom és különösen annak a vasárnapi isko­lákra vonatkozó ága igen gazdag. Az angol hymnusok világhírűek; azok itt ugy teremnek, mint nálunk a magyar népdalok. Minden felekezetnek gazdag hymnus-gyüj­teménye van, igazi szívhez szóló, Istenhez emelő dallamok­kal. Hogy a templomok itten látogatottabbak, mint például nálunk, azt a vasárnapi iskolák és a buzgó, tanult papok után legelső helyen a felséges templomi éneklésnek le­het tulajdonítani. Visszatérve a vasarnapi iskolákra, azok az angol nemzetnek legdrágább kincsét képezik, a melyet meg­tartani és fejleszteni honleányi és honfiúi kötelesség. Ma már a vasárnapi iskolák az egész művelt világon el vannak terjedve ; de még inkább el fognak terjedni, el még Oroszországban is, mert az angolok úgy akar­ják, és a mit ők akarnak, azt ki is viszik, nem kiméi­vén azért pénzt, faradságot és semmi áldozatot. A vasárnapi iskola igazán mustármag volt kezdet­ben, de akkora fa lett belőle, a mely ma már csak­nem az egész világot beárnyékolja. Es ha a kis ma­got mások ültették is el, az a Raikes gondozása' között kelt ki s ezért igen helyesen történt, hogy a vasárnapi iskolák százados évfordulója az ő nevével köttetett össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom