Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-18 / 29. szám

ban hazánkat ma is azon bécsi cancelláriából kormányzott provinciának képzelik, hol Fran­kenburggal szólva, »a kormány embereinek hiva­talból tiltva van, hogy magyarul értsenekArra bezzeg jó nekik a közös cím, hogy annak alapján minket agymnásiumaink németesítésére szútyongas­sanak; de az eszükbe nem jut, hogy ugyan e címen tán illő volna a közös fejedelem székváro­sában fennálló egyetemen magyar tanszéket ál­lítani. Ez aztán több mint chauvinismus, ez bétise. Embereinktől pedig nagy meggondolatlanság, e mulasztásért a mi kormányunkat okolni. Mi nem kívánhatjuk, hogy kormányunk a bécsi dolgokba avatkozzék, a mint hogy határozottan tiltakoznunk kellene a bécsi kormánynak ügyeinkbe való avat­kozása ellen. De hagyjuk a politikát, melyre határozatunk hozatalakor távolról sem gondoltunk, s csak ak­kor ötlött eszünkbe, mikor a bécsi lapok idétlen károgatását olvastuk. Mi csak menjünk tovább a magunk útján, és mentül inkább azon vagyunk, hogy miveltségünk nemzeti szellemben fejlődjék, hogy a haza és annak intézményei iránt lelkesülő ifjúságot neveljünk, annál kevésbé szükséges a magyarság körül chinai falat húzni. Tanuljanak if­jaink angolul, franciául, németül, gazdagítsák szel­lemüket a nagy nemzetek fölfedezéseivel és csoda iparalkotási kincseivel; de ne tévesszük soha szem elől, hogy nemzeti valóságos gyarapodást csak a oeniusához való hitszerii ragaszkodás és o o azon önbizalom szül, melynek gyökérszálai a jelen felszinén túl a nemzeti lét egész múltján nyúl­nak alá. Mikor a maroknyi attikai görögség a ma­rathoni, salamisi és mykalei dicsőséges napokon lelkesülve félszázad alatt az irodalom, tudomány és művészet ama remekeit teremtette, melyek mint a szépség örök példányai beragyogják az em­beri polgáriasodás egét, nemzeti szent ihlettségé­nél és saját geniusa sugallatánál egyéb kalauzt nem követett, míg később a byzanci kor idegen példányok mellett izzadva utánzó erőlködéseivel csak az enyészet számára dolgozott. Ezek tanúlságos példák, melyeket jó lesz nekünk figyelmen kivül nem hagynunk. Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Első közlemény. — Az idén is, mint már évek óta, ismertetni fogjuk az iskolai értesítőket. Tesszük ezt először azért, hogy ezáltal mintegy tájékoztassuk olvasóinkat a hazai isko­lák allapota, haladása vagy esetleges hanyatlása felől; másodszor, hogy ezen az úton kimutassuk érdeklődé­sünket az oly annyira fontos iskolai értesítők iránt s érdeklődésünk némi buzditásúl szolgáljon azon tanintéze­teknek, amelyek még eddig nem tartották szükségesnek évenkint beszámolni a nyilvánosság előtt működésükről, hogy ezt kötelességszerűleg tegyék meg. Mindenik tudósitványból, mint már az előbbi évek­ben is tettük, ki fogjuk emelni azon adatokat, melyek az illető tanintézet történetében kisebb-nagyobb fontos­sággal birnak, nem mulasztván el természetesen az esetleges hibakra és hianyokra is figyelmeztetni az egyes iskolakat. Sőt, ha szükségét látjuk, egyik-másik értekezésre és az értesítők szerkezetére és összeállítá­sára nézve is megtesszük észrevételeinket. Ez utóbbi annyival könnyebben fog nekünk menni, mert utal­hatunk lapunk előbbi évfolyamaira, melyekben az ér­tesítőkre vonatkozólag úgy általánosságban, mint a részletekben előadtuk nézeteinket. Még csak azt kell megjegyeznünk, hogy az egyes tanintézetekben levő tanulók létszamanak közlésénél a beirt tanulók létszamát vesszük tekintetbe, nem vonva le abból az év közben kimaradtak vagy elhaltak számát; de a mennyiben egyik-másik értesítőben a részletes sta­tisztikai adatok (mint pl. a vallas vagy nemzetiség sze­rinti kimutatasok) az év végén megmaradt tanulók lét­számának az alapján lennének összeállítva, ezt tévedések elkerülése végett mindenütt meg fogjuk jegyezni. i) A bajai m. kir. állami tanítóképző intézet ér­tesítője. Igazgató Dr. Bartsch Samu. Értekezés : Az intézet tíz évi története, az igazgatótól. A képezdébe 135-en jelentkeztek, kik közül azonban csak 97-en vé­tettek fel; a négy osztályú gyakorló iskolaban a növen­dékek sz. 43. A képezdében, fenállása, tehát tíz év óta, 910 növendék volt, a gyakorló iskolában 611; képesítő oklevelet 183-án nyertek. A gyakorló iskola csak egy évig volt hat osztályú s az 1872/3. tanévtől kezdve egészen a mai napig négy osztályból állott, a 4-dilc osztályban azonban — a tanítójelöltek képzésére való tekintettel — oly tantárgyak is targyaltattak, melyek az iskolai törvény szerint az V. és VI. osztály keretébe tartoznak. 2) A balassagyarmati állami elemi népiskola 6-ik évfolyamának értesítője. Igazgató Steiner Gábor. Nö­vendékek sz. 175, kik közül 69 zsidó, 62 r. kath. stb. A lefolyt tanévben életbeléptették az iskolai takarék­pénztárt, s elhatároztak egyszersmind, hogy az iskolá-75

Next

/
Oldalképek
Tartalom