Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HIVATA L: VIII, ker. Máiiautca 10. sz. 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozbordással s vidékre postai küldéssel félévre t frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: t hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. fjgT" Teljes széLiTL-ú. péld.éirxyokilca.l írLirLcLég- szolgfá.ltL£Lt-uiri.lc_ Azon t. előfizetők, kiknek előfizetősök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Via dura. iii. Mielőtt a theologia fakultásában helyet foglalnánk, kezünkbe kerül Lessing, kinek érdeme többek közt az is, hogy általa a legnehezebb és legbonyolódottabb theologiai kérdések tekintetében gyors és biztos tájékozást nyerünk. Lessing tiszteli az orthodoxiát, de gyűlöli is. Tiszteli mint remek müvet, melyet lejárt századok jámborsága és éleseszlisége nagyszerű stylusban megalkotott; ez nem kontárok, hanem gondolathősök műve, mely megérdemli, hogy tüzetesen tanulmányoztassék. Gyűlöli, mint épületet, mely tele van észellenrsséfjekJcel, a mennyiben fellép azon követeléssel, hogy úgy tekintessék, mintha még a jelenkori hitmeggyőződésnek kifejezője volna. Azonban megjegyzendő, hogy Lessing épen úgy gyűlölte az ^ujdivatú lelkészeket is, kik nem elegendő mértékben theologusok és még korántsem bölcsészek ;< gyűlölte amaz észszerűféle keresztyénséget, melynél tulajdonképen nem tudni sem azt, hol található észszerűsége, sem azt, hol rejlik keresztyénsége. Emez ellenszenvéből folyik azon követelés, melyet Lessing a theologiához intéz és melyet így körvonalzott : Nem lehet az orthodoxiát todozgatni, külsőleg javítgatni, hogy ócska épülete az által a jelen nemzedék laktanyájává berendeztessék. Ez csak nyomorult félszegséget, rosz és alaptalan közvetítéseket szülne a gondolkodás és a hit egyiránt való kárára, mert ezek egymást minden ponton gyengítenék. Az orthodoxia egy, magában véve összefüggő, egységesen keresztűlv itt és szigorúan átgondolt rendszer, de oly világnézlet alapján, mely nem a miénk többé, mely porladozott és rothadt. Azért az egészet le kell rombolni és helyébe egészen uj épületet emelni oly stylusban, mely az uj kor geniusából eredt, mely ép oly egységes és összhangzatos teljességében és részeiben, mint az előbbeni volt. Lessing követelése nem így hangzott: y

Semmiféle tlieoloijiéit többé !* Azon az uton, melyen a mai radikálok sétálnak, ő nem haladott. Követelése ez volt: Uj theologia kell, olyan, mely az emberi észnek, vallásos tapasztalatunk alapján a többi világismereteinkkel összeköttetésben felmerülő minden kérdéseit, egy uj alapnézetből kiindulva, ép oly egységesen, tisztán és határozottan megoldja, a mint ezt az előbbi, ismeretei és előfeltételei folytán tette volt. Megjegyzendő, hogy az ifjú theologus, eme vajúdásokon, anélkül, hogy Lessing által erősbödve volna, keresztül nem mehet. De az is megjegyzendő, hogy a ki az ujabb kori bölcsészek tanait magába beszívta és Lessingnek a theologia ellen intézett támadásait olvasta, annak o ' nem szabad egy óriási ugrással az ujabb kori szabad nézetű theologusok lábaihoz leülni és azok tudományát feltétlenül magába fogadni, mert különben az egyház életében, a helyett, hogy építene, rombolni fog. Sőt ellenkezőleg, kell, hogy bele harapjon a keserű almába; — kell, hogy mindenek előtt az orthodoxok iskolájába menjen és azoknak tanait nagy figyelemmel tanulmányozza. 55