Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-04 / 27. szám

fogyatkozásoknak tövéről hegyére járván, iskolai rendszerünket éles birálat alá veszi, és kimutatja az iskola és az élet közt kifejlett meghasonlás végokait; kimutatja az ismeretszerzés módszerének visszásságát, melynél fogva az iskolai tanitás a helyett, hogy a társadalom egyöntetűvé tételére szolgálna s az együvé tartozás érzetét öregbítené, inkább arra való, hogy u. n. műveltjeinket a valóságos élettől mind távolabb ejtse és a nép zömétől elidegenítse. Kar, hogy a munka elején az előadás kicsit döcögős, és a pessimisticus világnézetből folyó sötét szinezés rendén túl erős. Lassanként azonban szerző belemelegszik a tárgyába, a nyelvezet mind gördülékenyebb lesz s egymást érik a finom észlelések és gondolatébresztő egészséges nézetek, úgy hogy az is, ki a szerző javasolta oktatási rendszert mint olyat, mely a fennállóval gyökeresen szakítani akar, kivihetetlennek találja, azt az érdemet nem fogja szerzőtől megtagadhatni, hogy paradoxonai is tanulságosak és figyelemre méltók. Feleki József, foktői ref. lelkész előfizetési fölhívást bocsátott ki Legouvé Ernő, e hírneves francia író két munkájára, melyek: »A nők erkölcsi története* és »Atya és fiu a XIX. században.® Az előbbeni magában foglalja mindazt, amit a nőkről, mint leányokról, hitestársakról, anyákról stb. a múltban, minden számbavehető népnél tudni lehet, kimutatva, hogy minőnek kell lenni a nőnek a mai és a jövendő kor társadalmaban. Az „Atya és fiu a XIX. században/ a mai korban méltán fontosnak ismert nyilvános oktatás mellett azon páratlanul kedves, gyöngéd és majdnem egészen mellőzött eszmét fejtegeti, példákkal illustrálva, hogy miképen kell az atyának a csaladi nevelést eszközölni és alkalmazni. Mindkét mű eszméje társadalmi szempontból fontos és mélyreható, iránya paedagogiai, írmodora csillogó és kedves, kivitele páratlanul remek. »A nők története* 19 ívre fog terjedni, ára 1 frt 50 kr., a másik 36 ívre, két kötetben ára I frt, mely aug. i-éig küldendő be a fordítóhoz Foktőre, u. p. Kalocsa. A „Havi Szemle* júniusi füzete megjelent. Tartalma : A székelykérdés vitája. A középtanoda újraszervezéséről. Öreg Jánostól. Schwarc Gyula alkotmanyisméje, Ballagi Gézától. Nemzeti tragicomédia, Simonyi Ivántól. Nyilatkozat. Könyvszemle. — Ezzel a „Havi Szemle* bevégezte rövid, de a nemzeti míveltség igaz barátinak őszinte becsülésétől kisért pályáját, hogy mint két hetenként megjelenő „Magyar Szemle* ujult erővel ismét kilépjen a síkra. Irodalmunk érdekében kívánunk a derék vállalatnak szerencsés sikert. Örök harc. Egyházi beszéd. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületi közgyűlés megnyitási ünnepélyén Sepsi-Szent-Györgyön 1880, május hava 28-án a ref. templomban tartotta : Szász Domokos ref. pap körjegyző. Ara 25 kr. Az egész bevétel a Sepsi-Szent-Györgyön építendő ev. ref. uj templom javára fordíttatik. — Az ékesszólásáról és tudományáról ismeretes szerző neve feleslegessé tesz minden ajánlást. Pestalozzi válogatott paedagogiai munkái. Fordf totta és magyarázatokkal ellatta Zsengeri Samu, VII. füzet. 1880. Ára 50 kr. A Kis Tükör cimű népiskolai kézikönyvek tárából megjelent a következő munkácska : „Földrajz a népiskolák számára, * irta Laky Dániel. Ára 16 kr. Dobrowsky és Franké tulajdona. Laky Dániel neve sokkal előnyösebben ismert e téren, lapunk olvasói előtt is, hogy sem rá volnánk szorulva arra, e művecskéjére hosszas ajánlgatasok által hívni föl a figyelmet. K Ü LÖN FÉLÉK. * Személyi hirek. Pankuch Gusztáv, volt jakabvágási lelkész f. hó 20-an kükemezei lelkeszszé lett beiktatva. — Lévay Lajos, lapunk munkatársa és budapesti segédlelkész, f. hó 27-én sárkeresztúri lelkészszé választatott meg. — Lengyel Dániel, volt kolozsvári reform, tanár, bold. atyja emlékére, (ki ugyané tisztet viselte ott), a reform, iskolánál 200 forintos alapítvanyt tett, szorgalmas tanulók jutalmazásara. — Mint lapunk mult számában mar említők, a miskolci reform, egyház küldöttsége f. hó 27-én volt Ernődön, hogy Tóth urat hivatala elfoglalására felkérje. A küldöttség elnöke, Molnár Bertalan, megbizatásat tolmácsolván, átnyujtá a megválasztottnak a díjlevelet, s egyúttal felkérte, hogy | hivatalát minél előbb legyen szíves elfoglalni, amit Tóth Dániel úr meg is ígért, amenyiben az egyházmegyei közgyűlés megerősítése után, mely septemberben fog Í történni, megkezdendi uj hivatalát. — A tiszáninneni ref« egyházkerület közgyűlésén, mely junius 28-án nyittatott meg Sárospatakon, Prágai Lajost, az alsó-borsodi egyházmegye esperesét 7 szavazat-többséggel Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész ellenében a sárospataki főiskola egyházi algondnokává választották. — Sárospatakon junius 29-én a tiszáninneni egyházkerület képviselői és a tanári kar jelenlétében Buza János tanár emlékbeszédet tartott néhai Dr. Soltész János, volt sárospataki főiskolai tanar felett. A jeles emlékbeszéd köztetszésben részesült. — A sárospatai ref. főiskolában a jövő tanévre akadémiai igazgatóvá újból Mitrovics Gyula, gymnasiumi igazgatóvá pedig Zsoldos Benő választattak meg. — A makói ág. hitv. ev. egyház a mult vasárnapon, jun. 27-én Kemény József, április havában elhunyt lelkésze helyére Kemény Lajost választá meg, ki ezelőtt mint segédlelkész a tiszai püspök oldala mellett volt. * Az egyetemes tanügyi bizottság, a mint lapunkban jelezve volt, julius i-én megkezdte tanácskozásait, Török Pál superint. elnöksége mellett. A superintendentiák küldöttei teljes számban jelentek meg ; nevezetesen Dunántúlról: Antal Gábor, tanár, Csonka Ferenc esp. és tanügyi biz. elnöke, Tarcy Lajos, tanár ; Dunamellékről, Göncy Pál, min. tanácsos, Kiss Áron képezdei tanár, Szász Károly min. tanácsos és Ballagi Mór;