Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-01-18 / 3. szám
testvéreim, hogyan pusztulunk, veszünk. . . . Igen pusztulunk, veszünk ! Marius sirva állt meg a birtokos osztály pusztulásának romjai felett ... a birtok pusztulásában a nemzet pusztulását sejtem, félem, siratom én. Igen, az eladott ház égő ház! Igaz, kigyódzó lángok nem törnek ki az eladósodott ház ablakán, a láng nem csap össze a tető fölött' s a templom tornyában a félrevert harang vészkongása nem hangzik borzasztón, rémesen: de higyjétek el, a tüzet hirdető vészharang kongásánál van még szomorúbb hang hazánk felett, a ház udvarán megütött dob hangja, az árverező dob ütése, mely nemcsak vészharang, de temetésre hivó csendités is ... . minden szava azt mondja, sir előtt állunk, temetésre megyünk, . . önsirunk előtt, öntemetésiinkre! „Oltsátok a tüzet! A vigyázó takarékosság, számító okosság, munkássággal megelőzhetjük még a vész teljes kiütését*. Berzsenyi-féle erélylyel sujt a szónok lángostora , eme métely ostorozásánál: midőn mondja: könnyelmű ember, te elitéled a hazaárulót, lásd, az elpazárlott birtokok eladásakor, mindig egy életér van elvágva a nemzet testében s az elvágott ereken a nemzet élete lassan elvérzend. A birtokos osztály haza a nemzeti szabadság s tarsadalmi magasb eszmék védvára volt évszázadok óta már, a könnyelmű pazarló a nemzeti szabadság ezen erődjeire dob tüzes iiszköt; átkos gyújtogató az, ki az ellenség előtt felgyújtja az elővédeket, nemzetiségünk szent várának könnyebb megostromlásához. Nem ismeritek-e a setét elv igazságát: Jedd szegény nyé a nemzetet és — leigáztad azt!* Verjük meg mellünket. . . valljuk be, mi magyarok könnyelmii nép vagyunk! Mi nem birunk az amerikai vállalkozó munkás szellemével, nem az angol nép számító okosságával, hideg nyugalmával, egyszerűségével, nem birunk a német nemzet munkaerejével, itélő tehetségével, mely a jövőbe lat. Mi keleti nép, könnyelmű nép vagyunk, mely csak a jelennek él s a jövőbe nem szeret tekinteni, s ha néha-néha oda bepillant is, ott is csak a biztató üres álomképeket: . . . alaptalan reményeket. . . a délibáb csaló alakjait látja elég könnyelműen. S itt az egyházi szónok biblicus bölcsességével melegen buzdítván a hallgatóságot a takarékosság aranyerényére, emigyen folytatja: »Vagy akarod nézni a bölcsek iratait, kik a vétkes könnyelműséggel szemben a takarékossagban s munkában találják s jelzik a társadalom s családi boldogság alapfeltételét ? Nézd, a római": ; ") bölcs azt mondja : „a takarékosság a jólétnek legbiztosabb forrása.* A nagy görög tudós**) ' azt mondá tanítványainak: »hogy, azon szomszédok példáját kövessék, a kik hasznos dolgokra költik pénzüket*. A nagy író***) igy int: ne bánj könnyelműn a pénzzel, mert a pénz jellem /* *) Cicero. **) Socrates; ***) Bulver; Igen, a pénz jellem ! Pénzkérdés jellemkérdés sokszor ; a pénz az ember jellemének fokmérője, a pénz elvesztegetése a jellem elvesztését is vonja maga után gyakran, mert igaz a sz. iras szava : gonoszra ingerel a szegénység*). Higyjétek el testvéreim, nagy igazságot mond ki a bölcs,**) midőn a takarékosságot a szabadság anyjának nevezi. Igaza van ! csak az anyagilag szilárdan álló független ember lehet jellemileg szabad. (Vége következik). Margócsy Kálmán. RÉGISÉGEK. A szepes-sárosi ev. agenda 1656-ból. Agenda Ouoad Conformitatem Ceremoniarum in Epperjessiensi Curia Coacta Synodi***) Anno 1656 dieb. 3 et 4. Julii communibus votis concinnata. 1. Az praedicatiok mindenkor az megh nem változtatót Augustay vallással és mi Eklesiankban kivétetet symbolumokkal, avagy vallástételekkel. 2. Az kisdedek templomban kereszteltessenek, kivévén az elkerülhetetlen szükségnek idejét. Vendégségért és egyéb fényes készületekért avagy máshonnan hivattatandó komákért az keresztelkedés másod vagy harmadnapra ne halasztassék, komák — koma aszonyokkal edgyüt négynél többen ne hivattassanak, kivévén az Cassaiakot. Az keresztelésnek pedigh módgya és formája Ecclesiankban minden bűbájolás nélkül egyenlő légyen. 3. Részegek, nyilván való vétkekkel megferteztettek az Evangeliomi tudománynak ellenségi és meghvetőy komájul az kereszteléshez ne bocsátassanak, mindazonáltal ne legyen az a Religionak gyűlőlségéből. 4. Születvén az gyermek maga tartozzék az Apia személyében, vagy más által tuttára adni az Lelki-Tanitónak, hogy megh kereszteltessék. Hazanal nem lévén az Apia, Attyafia, vagy szomszédgya vigye azt véghbe1 5. Az Úr Vacsorájának kiszolgáltatása az Augustay Valláson levő Ecclesiánkban szokot móddal és rendtartással vitessék véghhez minden papista és bálványozó ceremonyák nélkül. 6. Az cegéres Istentelenek, és a kiket a gonosz megh szállót, káromkodók, eszekben megbódultak, és kik az jó tudománt nem fogadgyák, vagy az lelki tanítónak intése után eleteket jobbítani nem akarják, és a tízesztendőn alol levő gyermekek az szent vacsorának elesére ne bocsátassanak. Az gyermekségből felserdült tudatlan *) Példab. 30. 8—9 ; **) Cicero ; ***) Ezen Synodus az 5 szab. kir. városokból (Lőcse, Kassa, Eperjes, Bártfa, K. Szeben) és a sárosmegyei városokból álló superintendentia gyűlése volt, melynek pecsétje a jelenlegi ev tiszai kerület levéltárában őriztetik. II J.
