Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-06 / 23. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Biczó Pál, lovas-berényi segéd­lelkészt a pátkai egyházközség m. hó 30-án csaknem egyhangúlag lelkészéül választá. — A debreceni ref. egyházmegye esperesévé Dávidházy János pocsalyi lel­kész, segédgondnokká Bernát István vil. tanácsbiró vá­lasztatott meg m. hó 24-én. — A felkai ev. lelkész, Emericzy Dániel úr, m. hó 23-án ünnepelte ötven éves működésének jubilaeumat. A szép ünnepélyen a szom­széd egyházközségek és az e. megye is képviselve vol­tak, s isteni tisztelet előtt számos küldöttség üdvözölte a. jubilánst, köztük saját egyházáé, mely egy díszes ezüst-serleget is nyújtott át neki. Az egyházi beszédet maga az ősz férfiú tartotta, s bizonyságát adta abban, mily odaadóan élt mindig hivatásának, mint ruszkinóci, strazsai és most mint felkai lelkipásztor. — A gömöri ágost. hitv. evang. egyházmegyében a megürült főes­peresi hivatal betöltésére beadott szavazatok m. hó 26-án bontattak fel Jolsván, s kitűnt, hogy a beérkezett 42 szavazatból 41 Nt. id. liartholomaeidesz László jolsva­tapolci lelkész és első alesperesre esett. A jeles férfiú megválasztása felett — mint nekünk írjak — az öröm és megelégedés általános. IJIS^1 * Ref. egyetemes értekezlet. A konvent elnöke, b. Vay Miklós által jun. i-ejére összehívott ér­tekezlet megtartatott. A püspökök teljes számmal, a főgondnokok közül az elnökön kívül gr. Degenfeld Imre és gr. Lónyai Menyhért jelentek meg. Jelen vol­tak még Beöthy Zsigmond, Bárcay Ödön, gr. Ráday Gedeon, Mocsáry Lajos, Hegedűs László, Tóth Samu és Ballagi Mór. A tanácskozás rövid volt ; mert az el­nök előadván a múlt értekezlet óta történteket, hogy a gymnasium- és reáliskolai törvényjavaslat tárgyában a képviselőházhoz intézett kérvény beadatott s hogy a törvényjavaslat a napirendről levétetvén, annak ország­gyűlési tárgyalása egyelőre elhalasztatott : arra nézve, hogy mik legyenek a fenforgó kérdést illetőleg legkö­zelebb a teendőink, rövid értekezés után abban történt a megállapodás, hogy miután a konventi nagy bizott­ságnak a köznevelés és közoktatás szervezetére vonat­kozó javaslata az egyes egyházkerületekben letárgyalta­tok, az egyetemes tanügyi bizottság pedig különö­sen a középiskolai tanügy minden oldalú rendezését múlt évben megindította, azon kell most lenni, hogy e megkezdett munkálatok a konventi határozat értelmé­ben még a nyár folytán teljes befejezésüket nyerjék. Ehhez képest az egyetemes tanügyi bizottság julius elején összeül, a munkálatokat befejezi s a superinten­dentiáknak megküldi, hogy az őszszel tartandó egyház­kerületi gyűléseken tárgyaltatván, végelintézés végett a september 13-án Budapesten összeülendő konvent elébe terjesztessenek. Ily eljárás mellett módunkban lesz az őszszel ismét megnyíló országgyűlés elibe positiv javaslatokkal járulni, s a törvényhozást abba a hely­zetbe tenni, hogy iskoláink berendezésére, kormányza­tára s az azok felett gyakorlandó főfelügyeletre nézve okadatolt nézeteinket felismerhetvén, azokat a minisz­teri törvényjavaslattal egybevethesse, s akkor — győz­zön a mi jobb. * Az erdélyi ev. ref. e. kerület közgyűlésén részt­vett Szász Károly min. tanácsos is, s ez alkalomból Kézdi-Vásárhelyt is meglátogatta, egykori egyházköz­ségét. Volt hívei a legmelegebb visszaemlékezés jeleivel fagadták, kocsikkal mentek ki elébe, s a paplak, hol szállva volt, ritkán látott annyi embert, mint Szász Károly újbóli ott időzése alkalmából. Estve banquettet rendez­tek tiszteletére. A vasárnapi isteni-tiszteleten ő tartotta a nagy hatást keltett egyházi szónoklatot; 23 év óta először hirdetvén ismét az igét. Ugyané kerület köz­gyűlésén még a következő választás is történt: közfő­törvényszéki bíró lett Hegedűs Lajos, n.-enyedi esperes. * Unitárius templom Budapesten. A budapesti unitárius egyház m. hó 30-án az evang. iskola díszter­mében isteni tiszteletet tartott, mely alkalommal a be­szédet Péterjfy Károly (Kolozsvárról) tartotta, „Emel­jetek oltárt az Úrnak* alapigék fölött, kiemelve egy unit. templom alapításának égető szükségességét. Az egy­házközség tudvalevőleg már elhatározta a templom­építést. * A debreceni ref. egyházmegye közgyűlése m. 1 hó 24-én tartatott meg. Az esperes és s. gondnok választásan kívül fontosabb tárgy volt még a közneve­lési és közoktatási szervezeti javaslat, mely egy pár lé­nyegtelen módosítást leszámítva, elfogadtatott. * Németországi hírek. A Gusztáv-Adolf egylet 34-ik közgyűlése f. é. sept. 14. 15. 16. napjain fog megtartatni Karlsruhe-ban. Az általános német protestáns gyűlés máj. 18. és 19-én volt Gothában. A németeken kivűl képviselve voltak még az angolok, svájciak és hollandok is. Az elnöki tiszt Schrőder berlini kamara­tanácsos kezében volt letéve, helyettese volt pedig Dr. Schwarze góthai generalis-superintendens. A német ev. missió közgyűlése 19-én tartatott Lipcsében. Dr. SckicJc müncheni lelkész ünnepi beszédében fölsorolt az egylet működéséről több érdekes stat. adatot. Igy az egylet a bibliából 276 nyelven 148 mill. példányt osztott ki. Ez évi bevétele volt 120,540 mk., kiadása 12.0,929 mk., a deficit azonban födözve van. Mint maga Dr. Schick megjegyzé, az összes német missió egyletek nem mutat­hatnak föl annyi eredményt, mint egy angol. * Nazarénus keresztelés. Érdekes actus ment végbe máj. 22-én Nagy-Szalontán, t. i. nazarénus ke­resztelés. A mondott nap reggelén egy csomó férfi, s utánok egy csomó nő indult el az úgynevezett Bagos városrészből, s gyors léptekkel mentek a szőllőskertek mellett fekvő, nem épen kristály tiszta vizű tóhoz, mely­nek partján meg is telepedtek, sátrakat vervén. A pap földig érő fekete talárban, piros harisnyákkal várt a keresztelendőkre, kik talpig fehérben, derekuk körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom