Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-06 / 23. szám

zelebbi évben 7 tanár-özvegy segélyeztetett 200—200 frttal, egy elhalt tanár-özvegy édes anyja 100 frttal, és tanár-árva 100 frttal, összesen 1600 forinttal. Főpapunk és espereseink, fő- és segedgondnokaink, egyházi- és világi tanacsbíráink faradhatlan kitartással munkálódtak a gyűlésünk elé felhalmozott targyak elintézésén ; legyen a hala irányukban e lapok szerény hasábjain is kifejezve. Farhas József. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület közgyűlése. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület folyó évi május 23-án tartotta meg közgyűlését, Sepsi Szent-Györgyön, baró Kemény Gábor minister, főgondnok és Nagy Péter püspök elnöklete alatt. Előbbi megnyitó beszédében hangsúlyozva, hogy a proteslantismusnak egyik jellegző sajatsaga az, miszerint az eszmét, a gondolatot, mely előbb csak egyesek tulajdona volt, közkincscsé tenni iparkodott, s evvel kifejlesztette a hajlandóságot, saját ügyeit önállólag intézni, azok fölött szabadon rendelkezni : természetesnek talalja, hogy a regi, Bethlen, Rákóczy idejében hozott törvényes intézkedések, az akkori berendezés, ha megfeleltek is az akkori viszonyoknak, de a mai igényeket mar nem elégíthetik ki. »Nincs más választás, mondá, mint vagy megérteni az idő intő szózatát, egyesülve a nagy hazában, az ország altal megállapított, fajunk és nemzetünknek megfelelő törvények szerint életerősen fejlődni; vagy pedig nem okulva, és nem tanulva, széthúzva, a belső küzdelem kicsinyes erőlködéseiben megsemmisülni." Nyíltan kimondja, hogy ő az autonomia, az önkormányzat embere, de beismeri másrészt, hogy az allami ellenőrzésnek azon gyakorlata, mely még ezelőtt szaz évvel is teljesen helyén volt, ma lehetetlenné valt és mindenkinek ellenszenvével találkozik. Specialiter az erdélyi kerület viszonyait is tekintve, nincs miért ok az elmúlt idők felett keseregni, valamint a mostani, nem régen megállapított szervezet sem lehet állandó. Egyszóval : a prot. egyház és az allam közötti viszony rendezését kívánta. Következett utana a nagy érdekeltséggel fogadott püspöki jelentés. Különösen következő pontjai keltettek nagyobb figyelmet : Elsőbben is kifejtette, föltüntette azt a veszélyt, mely az idegen nemzetségek, más vallásúak között szétszórva élő kisebb, szegényebb protestáns-egyhazakat fenyegeti. A nyugdíj-törvény túlszigorú végrehajtása megfosztja őket a lehetőségtől, hogy a rajok, nyelvük megőrzésére oly annyira fontos külön felekezeti-iskolát fenntarthassák, s így ki vannak téve a veszélynek, hogy gyermekeik elfelejtik anyai nyelvüket. Második tárgy volt a domestika felállítása, mely mar nem először lett itt hangoztatva. Azonban, fajdalom, az évenként ráfordított államsegély-részleten, gróf Mikó 6000, s még egy pár főúrnak összesen 1500 és a püspöknek 1000 frtnyi adományán kívül jelentéktelenül csekély összeg az, a melylyel gyarapodott 4 év, vagyis azon idő óta, mikor az egyházkerület ez üdvös dolog életbeléptetését elhatározta. A jelentés erős szavakkal korholja különösen azokat, kiket a gondviselés vagyonnal áldott meg, s tisztöket még sem teljesítik. Végöl előadta a püspök azon lépéseket, melyeket a középiskolai törvényjavaslatnak a protestánsokra nézve sérelmes pontjai ellen, a ref. püspöki és főgondnoki kar, egyetértőleg tettek. Folyamodást intéztek a képviselőházhoz s azt ápril 16-án be is adtak, hangsúlyozva benne kérelmüket, hogy a parlament a prot. egyház törvények által biztosított autonom jogait respektalja. A kérdés 25-ikén került targyalas ala, hoszszú és élénk vitát idézve elő, felirat legyen-e vagy határozat? Az elsőnek pártolói memorandumot kivantak terjeszteni a képviselőház elé, kimutatandó, hogy Erdély autonom jogai erősebb alapokon nyugosznak, mint a magyarorszagi testvér-hitfelekezeteké, t. i. a Leopold-féle hitlevélen, mely 1868-ban az uj magyar törvényhozás altal is megerősíttetett. Külön cikkelyt kivantak az uj törvényben a protestánsok részére, s a tervezett allami főfelügyelet megszorítását. A határozatot pártolók emezektől csak alakilag tértek el, kiindulva abból, mit az elnökló-minister is kijelentett, hogy Trefort törvényjavaslata aligha fog már targyalas ala kerülni egyhamar, s később változott alakban fog napvilágot látni. Végre is a közgyűlés a következő hatarozati javaslatot fogadta el: »Közgyűlésünk köszönetet szavazvan a fot. konvent altal az öt egyházkerület fógondnokai s püspökei személyükben kiküldött bizottságnak, azon bölcs és erélyes eljárásáért, melyet a középtanodai törvényjavaslat ügyében országos törvények által biztositott önkormányzati jogaink védelme érdekében követett, kijelenti, hogy az altala a törvényhozás szine elé terjesztett kérvényben elfoglalt állaspontot helyesli, magaéva teszi s tovabbra is ragaszkodik törvényes jogaihoz, különösen a kétoldalú szerződés jellegével biró Leopoldi hitlevél i-ső, valamint a pótlevél ugyancsak i-ső cikkeiben számara biztosított, fentartott önkormányzati szabadságahoz, s elvárja a magas kormány s törvényhozás bölcsességétől s igazsagérzetétől, hogy a középtanodai oktatas nagyfontosságú s egyházkerületünk által is óhajtott törvényhozási szabályozásánál szem előtt tartandja egyházkerületünk törvényes jogait s szabadságát, mely a magyar nemzetiség s nemzeti műveltségnek századok altal kipróbált palladiuma gyanant szolgait, s melynek egyházkerületünk kihallgatása nélküli csorbitasa a Leopoldi hitlevélnek, mint kétoldalú szerződés jellegével biró alaptörvénynek, egyoldalú megsértése volna. Tekintettel azonban arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister úr altal beterjesztett törvényjavaslat a bizottsági targyalás folytán, a minister úrnak beleegyezésével már is lényeges módosításokat szenvedett, sőt még így 46*