Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-30 / 22. szám

célú alapítványaik s adományaik. Crescit sub pondere palma! Mint érdekes dolgot megemlítem, hogy ezen adományok egy része mi módon gyiil Össze. Egész Baranyában alig van hitsorsosaink között egy-két vagyonosabb uri család, s így ha egyházat vagy iskolát építeni, javítani akarnak, százakat vagy ezreket áldozó patronusokra nem támaszkodhatnak. Hanem segítenek magukon, vagyis áldoznak hiveink valódi demokratikus módon. Egy-egy gyülekezetünk felfogja valamelyik szomszéd puszta aratását részből, kimegy öregje apraja a tarlóra és egykét nap alatt keresnek ioo—600 frtot, és ezt egyértelmüleg isten dicsőségére fordítják. A felsorolt adakozások talán a közgyűlésre is lelkesitőleg hatottak, a midőn a dislocatio előterjesztése utan püspök űr felemiitette, hogy minden segédlelkészünk el van helyezve, egynek kivételével, kit tartós betegeskedése miatt nem alkalmazhatott, s ki szűk anyagi viszonyok közt vergődve gyógyíttatja magát Pesten: egy alairási iv indíttatott meg ; alig negyed óra alatt 147 frt gyűlt részére. Ereztük, hogy ily szellemnek kellene áthatni egész egyházi életünket. Ha egy tag szenved, minden tag sietne a fajdalmat enyhíteni. Ha itt-ott egy ároni vagy tanitói özvegy, árva család nyomorog, ha egyik másik kis egyházunk saját erejéből nem képes lábra kapni: egy csekély adaga a közösség érzetének, a lelkészi és tanári kar, az összes egyházak tettleges részvéte megszüntethetné a nyomort. A nagy számú ministeri intézvények között talán egyik legérdekesebb az, mely a lelkészeket feljogosítja, hogy a 3-ik korosztályon túllevő és besorozva nem levő egyéneket szabadon megeskethetik, nem kutatván, hogy állottak-e sorozás előtt vagy nem ? Szintén érdekes az is, hogy az egyházi pénztárak által elfogadandó nyugtáknál is — kivéve némely elősorolt eseteket — a bélyegtörvények szigorúan megtartandók. Közgyűlésünk — de az »örvendetes" jelző elhagyásával tudomáséi vette, de egyszersmind felirt a kormányhoz, hogy a múltra nézve, ha netalán itt ott egyházi testületeink pénztárnokai nem ismerték volna kellőleg a bélyegtörvényt, vettessék fátyol. Ajánlok a közönség figyelmébe egy másik intézményt is; nevezetesen azt, mely a polgári iskolákról és egyszersmind arról szól, hogy az ily intézetekből kikerült ifjak előtt minő pályák tárulnak fel. Jegyzőkönyvünk egész terjedelmében hozandja. Hazánkban, kivált relorm. egyházunkban ma is nagy még az oly tájékozatlan szülék száma, kik fiaikat nem akarván mesterségre adni, más módot nem ismernek, minthogy küldik fiaikat a gymnasiumba, hogy ennek 8 osztályát s valamelyik fakultas 4 évét, még vagy 4 gyakorlati évét átnyomorogják, s azutan kapjanak egy 7—800 vagy ha kedvez a szerencse, egy 1200 frtos állást. Mai napság olcsóbban is lehet üdvözölni. Elvégezheti az ember 3 év alatt a polgári iskolát, és azonnal lehet teensúr, 4—500 frt ezután évről évre fokozódó fizetéssel. Valóban méltó ezen intézmény a figyelmes átolvasásra. Van egy csapat intézmény a selyemtermelésről is, hanem ezeknél talán többet ér Bezerédy Miklós úrnak egy szintén ezen ügyben püspök űrhöz intézett s a közgyűlés elé került levele, melyben tudatja, hogy ő szarvánál íogta meg az ökröt, t. i. gyűjtött 250 frtot oly célból, hogy ezen tanító képezdénk valamelyik tanára kiküldessék a selyembogartenyésztés és selyemtermelés egyik főtelepére Görcbe, hogy itt elméletileg és gyakorlatilag elsajátítva az e tekintetben szükséges tudnivalókat, azután idehaza azokat a leendő tanítókkal közölje. A közgyűlés Kiss Kálmán urat a n. körösi képezde egyik faradhatlan ta. nárát jelölte ki e célra. B. Vay Miklós conventi elnök úrnak a középtanodai törvényjavaslattal szemben az összes ref. gondnokok és püspökök részéről követett eljárásáról szóló levelére egyhangúlag kimondatott, hogy a közgyűlés legszívesb köszönetének kifejezése mellett teljesen helyesli azon eljárást, és az országgyűléshez általuk beterjesztett feliratot egészen magáévá teszi, azzal mindenben egyetért. A Szondi-Kenessey ügyben hozott múlt évi határozat fentartatik, ehhez képest a dunántúli püspök úr ezen alapítványi okmány hiteles másolatának megküldésére felkéretik, addig óvakodunk a perindítástól. A Baldácsy alapítvány jelen állását ismerik e lapok olvasói, legfeljebb azt említem meg, hogy a magyar biztos, társaságnak a kölcsönzés körül tanúsított készségért s a kamatlábnak saját jó szántából lejebb szállításáért köszönet szavaztatott. Az államsegély pénztárból kiosztatott segélykép : egyházaknak 1350 frt, lelkészeknek 1180 frt, kölcsönkép 5°/0

ii,3óo frt, évközben 1800 írt, ezenkívül adatott a theol. intézetre 3000 frt, slavon missióra 500 írt. Majd felolvastattak a septemberi convent reánk vonatkozó határozatai, melyek tudomásul vétettek, a kívántattak beterjesztése elrendeltetett, a felállíttatni tervezett központi énekügyi bizottság tagjaiul Baksay, Kovács Alb., Szász K. s Szilády Áron neveztettek ki; convent képviselőink utasítattak, hogy a miután e. kerületünk részéről is az egyetemes tanügyi bizottság javaslatára teendő észrevételei legközelebb beterjesztetnek, határozzon a convent végérvényesen iskolaügyünket illetőleg. Mindezek elég gyorsan s könnyű szerrel letárgyaltattak ; de annál nehezebben boldogult a keddi ülés, mely a zsinati előmunkálatokkal foglalkozott. A gyűlést megelőzött napokon egy népes bizottság foglalkozott az e. megyei vélemények összeállításával és egy ezeken alapuló jelentés s javaslat készítésével. Ezen jelentés került a mondott napon szőnyegre, melynek néhány pontja élénk vitát idézett elő. Egyik ily pont volt, hogy miután a septemberi convent már határozott az első zsinat szervezetére és megalakítására nézve, van-e joga e. kerületünknek ehhez még hozzá szólani, vagy nincs ? Molnár Alad. s id. Gr. Ráday szerint nincs, mert hiszen épen a mi kerületünk végérvényes határozati joggal ruházta fel conventi képviselőinket; míg a bizottsági