Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-16 / 20. szám

tóságok elutasithatlan kötelességei közé tartozik, az 1868. évi LIII. t. c. 19. §-a alapján az abban megjelölt korlá­tok között a vasárnapok és ünnepnapok megtartása fe­lett őrködni. Amennyiben netalan ez érdekben az illető tisztvi­selők vagy elöljárók részéről a törvényes intézkedések meg nem tétetnének, ha az ily mulasztások minden egyes esetben a felebbvaló hatóságoknak feljelentetnek, a törvény rendeletének mindenkor érvény fog szerez­tetni. Budapesten, 1880. évi május hó 5-én. Tisza. A tiszáninnen való ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. Egyházkerületünk, régi szokásához képest, ez év­ben is Miskolcon tartá meg tavaszi közgyűlését, ápril hó 27—30-ik napjain. Köztiszteletben és szeretetben álló főgondnokunk, id. b. Vay Miklós úr, gyöngélkedése miatt nem jelenhetvén meg, helyette a világi elnöki széket, mint a jelenlevők közt legidősebb segédgondnok, ifj. b. Vay Miklós úr foglalta el. Kun Bertalan super- ! intendes úr, buzgó imával nyitván meg a gyűlést, min­denek előtt felolvasta szokásos évi jelentését, melyből örömmel hallottuk, hogy egyházkerületünkben a vallás- és erkölcsi élet képe megnyugtató ; az egyhazak kebelében béke, nyugalom és jó rend uralkodik, hiveink áldozat­készsége, a mostoha, sőt némely helyeken egészen nyo­masztó anyagi viszonyok dacára is, megtartotta erejét s nem egy alkalommal egypár szaz forintot meghaladó összeget is tett le az egyház és tanügy oltarára. Népis­kolai allapotaink, többnemű régibb bajokat levén kény­telen leküzdeni, ha nem mindenütt virágzó is, de félre­ismerhetlen jávulast tüntet fel s e tekintetben különös dicsérettel emeltett ki a g'ómöri egyházmegye, melynek példányszeru buzgalmát a királyi tanfelügyelő is elisme­réssel tüntette ki évi jelentésében. Emez évi jelentés után, Kopré Ferenc ur mint az alsózempléni egyházmegye uj esperese tette le hi­vatalos esküjét s a gyűlésen jelenlevők szives üdvözlete közt foglalta el helyét, melyhez, ismervén az uj esperes ur fáradhatlan buzgalmát, ügyszeretetét és egyházi és iskolai allapotaink körül szerzett hosszas tapasztalatait, méltán szép reményeket köt ugy az alsózempléni egy­házmegye, mint egyházkerületünk egyeteme is. Ennek megtörténtével superintendens úr tudatta, hogy miután a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egy törvényjavaslatot terjesztett be a magyar képviselő­ház elé a középiskolai oktatás és legfőbb felügyeleti jog rendezésére vonatkozólag, a magyarországi ref. fő­gondnokoknak és superintendenseknek, a debreceni kon­vent hatarozata értelmében, Budapesten össze kellett jön­niök, a végett, hogy iskolai autonomiánk megvédésére minden szükséges lépést megtegyenek s épen e cél­ból, ugyanott tárgyalás alá is vették a törvényjavasla­tot s egy emlékiratot készítettek erre vonatkozólag s azt egy kérvény mellett, már be is adtak a képviselőház­nak. Midőn közgyűlésünk e jelentést közhelyesléssel vette tudomásul, egyszersmind őszinte háláját fejezte ki jegyző­könyvében a főgondnokoknak és superintendenseknek azért, a miért e nagyfontosságú és féltett jogainkkal összefüggő ügy körül oly gyorsan, annyi bölcseséggel és erélylyel jártak el. Ugyanezen ügynek alkalmából, egész terjedelmé­ben felolvastatott azon emlékirat, melyet a főgondnokok és superintendensek e targyban a képviselőházhoz benyúj­tottak, egyszersmind inditvanyba tétetett, hogy az előt­tünk fekvő kérdésnek életbevágó volta, az egész közép­iskolai törvényjavaslaton végig vonuló s önkormányzati jogunk ellen fordult törekvés, méltán megkívánja azt, hogy e javaslathoz egyházkerületünk is hozza szóljon, s részt vévén az e ponton megindult küzdelemben, fel­írást intézzen az Országgyűlés elé s hasonló eljárásra hívja fel a többi testvér-egyházkerületekét is. A fel­olvasott emlékiratot egyházkerületünk örömmel és he lycslőleg vette tudomásul s a tett indítványt egyhan­gúlag elfogadvan, az emlékirat, illetőleg kérvény elké­szítése végett egy küldöttségét: nevezett ki. Az elfogadott kérvény, e lapok közlése után, egész terjedelmében is­meretes az olvasó közönség előtt. Tárgyaltatott az egyes egyházmegyéktől beérkezett vélemények és észrevételek figyelembevétele mellett, a Molnár Aladár-féle alkotmány- és iskolaügyi dolgozat. Egyházkerületünk általában kénytelen volt kimondani, hogy a tervezet minden irányban oly eszményi, mely­nek megvalósitasara jelenlegi helyzetünk mellett, nekünk gondolnunk sem lehet. Ez az oka annak, hogy mé­lyebbre ható intézkedések ez ügy körül nem is tétettek ; mindenütt látszott az, mint kénytelen alkudni a jó szándék és szép terv a helyzet által teremtett és egy­hamarjaban le nem győzhető nehézségekkel. Innen van az is, hogy az egész tervezet módosítását mindenütt a közvetítés szelleme hatja át s nevezetes függő kérdések megoldására nézve is a helyi körülmények, a lehetőség figyelembe való vétele mondatott ki irányadóul. Felszólíttatván egyházkerületünk arra, hogy az or­szágos tanügyi bizottságba maga részéről is válaszsza meg a szükséges számú rendes és póttagokat, rendes tagokul megválasztattak: Hegedűs László, Mocsáry La­jos, Fejes István és Szinyei Gerzson; póttagokul pedig: Csider Károly, Bernáth Elemér, Terhes Barna és Ké­rés zy István urak. Beadattak a néhai Kórössy István, alsózempléni esperes ur halala által megüresedett egyházi algond­noki hivatal betöltésére elrendelt szavazatok. Azoknak felbontására és szambavételére egy küldöttség nevez­tetett ki s ez jelentette, hogy a beérkezett szavazatok nagyon megoszlanak s a rendszabályaink által kivánt többséget a jelöltek közül senki sem nyerte el, miért ujabb szavazásra lesz szükség. Mint legtöbb szavazatot nyertek, uj szavazásra kitűzettek B.ágay Lajos, alsó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom